Próféciamagyarázati elvek
1. lecke, 2. negyedév, 2025. március 29-április 4.
Ossza meg ezt a leckét
Szombat délután március 29
Emlékezetes szöveg:
„ Aki dicsekedni akar, azzal dicsekedjék, hogy érti és tudja rólam, hogy én vagyok az Úr, aki szeretetet, jogot és igazságot teremtek a földön, mert ezekben telik kedvem – így szól az Úr! Jeremiás 9:23
A próféciák, amelyeket a nagy VAGYOK adott Igéjében, az eseményeket — a múlt örökkévalóságától a jövő örökkévalóságáig — láncszemekként egymáshoz kapcsolják, és megmondják, hogy hol állunk ma a korszakok folyamatában, és mit várhatunk az eljövendő időben. Mindazt nyomon követhetjük a történelem lapjain, aminek a prófécia szerint napjainkig be kellett következnie, és biztosak lehetünk abban, hogy mindaz, ami még hátra van, be fog teljesedni a maga idejében. PK 332.3
Az idők jelei ma azt mutatják, hogy nagy és ünnepélyes események küszöbén állunk. Világunkban minden kavarog. Szemünk előtt mennek teljesedésbe azok az események, amelyeknek a Megváltó próféciája szerint meg kell előznie eljövetelét: “Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről... Nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lesznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé” (Mt 24:6-7). PK 332.4
Mindenki számára rendkívül nagy jelentőségű időben élünk. Uralkodók és politikusok, bizalmi állásban levő és vezető helyet betöltő emberek, minden társadalmi osztályból való gondolkozó férfiak és nők figyelme a körülöttünk zajló eseményekre szegeződik. Figyelik a nemzetek egymás közti viszonyát. Észreveszik, hogy milyen feszültség uralkodik minden területen. Ráébrednek arra, hogy valami súlyos és döntő esemény van készülőben — hogy a világ rettenetes válság küszöbén áll. PK 332.5
A Biblia, és csakis a Biblia ad helyes látást ezekről a dolgokról. Benne tárulnak fel világunk történelmének végső nagy jelenetei, azok az események, amelyek már előrevetítik árnyékukat. Közeledésük zaja megremegteti a földet, és emberek halnak meg a félelemtől. PK 333.1
Vasárnap, március 30
Aki olvassa, az értse meg
Olvassátok el a Máté 24:15; Jelenések 1:3; Máté 11:29; és a Jeremiás 9:23, 24-et. Mit sugallnak ezek a szövegek Isten azon szándékáról, hogy megértetni akarja magát?
„Amikor tehát ti [az Ő követői, akiknek abban az időben kellett élniük, amikor ez a szarv-hatalom Isten, az Ő igazsága és az Ő népe ellen munkálkodott] látni fogjátok a pusztulás utálatosságát, amelyről Dániel próféta beszélt, a szent helyen állni, (aki olvassa, értse meg:)...” Magának Krisztusnak ezek a világos szavai az Ő idejéből a jövőbe helyezik ennek a hatalomnak a munkáját.
Mivel a (napi) szombatot elvették, és „utálatosságot állítottak fel”, ezért azt, ami a szent szombat és a szent igazság helyét vette át, „utálatosságnak” nevezik. Következésképpen a vasárnapi szertartás és a hamis papság az egyetlen dolog, amelyre az „utálatosság” kifejezés alkalmazható, mivel a hetedik napot a hét első napja, a vasárnap váltotta fel - „az utálatosság, amely pusztulást okoz”. Vagyis a szombatot 1844-ig szem elől tévesztették, vagy „földre vetették”, a szentélyigazsággal együtt. Ahogy a szentélyszolgálatra vonatkozó igazságot „földre vetették” (Krisztus papságának igazságát a mennyei szentélyben), a pogány papság, vagy a pápai, ahogy most nevezik, felállt, és ezzel elvették az egyháztól Krisztus igazi közbenjáró munkáját. A szentély igazsága a szombattal együtt 1844-ben került napvilágra, ekkor kezdődött meg az ítélet (a bűn eltörlése) a mennyei szentélyben.
A próféta ezt mondja: “Boldog, aki olvassa.” De vannak, akik nem akarják olvasni. Az áldás nem számukra van. “És akik hallgatják.” Egyesek hallani sem akarnak a próféciákról. Az áldás nem ezé az osztályé lesz. “És megtartják azokat, amelyek megírattak abban.” Sokan nem hajlandók megfogadni a Jelenések könyvében foglalt intéseket és tanításokat. Közülük senki sem igényelheti a megígért áldást. Aki csúfot űz a pró éciákból, és gúnyolja ünnepélyes szimbólumait; aki nem hajlandó megreformálni életét, és felkészülni az ember Fiának eljövetelére, az Isten áldását nem igényelheti. NK 305.2
Hogyan merészelik egyes emberek az ihletett Ige bizonyságtételével szemben azt állítani, hogy a Jelenések könyve olyan titok, amely meghaladja az emberi értelmet?! Ez a könyv kinyilatkoztatott titok, nyitott könyv. A Jelenések könyvének tanulmányozásakor az ember figyelme Dániel próféciáira terelődik. Mindkettő mérhetetlenül fontos eligazítás, amelyet Isten adott az embernek a világtörténelem lezárulásakor bekövetkező eseményekről. NK 305.3
(Jer 9:22-23). Az emberi értelem alig tudja felfogni, hogy a szellemi képességek mily szélességét, mélységét és magasságát érheti el az, aki erre az ismeretre törekszik. AT 349.2
A saját körében mindenki eljuthat a keresztényi jellem tökéletességére. Krisztus áldozata által nyílt meg a lehetősége annak, hogy a hívő elnyerje mindazt, ami az élethez és a kegyességhez szükséges. Isten felszólít a tökéletesség színvonalának elérésére és elénk tárja példaképül Krisztus jellemét. Földi életében, mely a gonosszal szemben állandóan ellenálló élet által tökéletesedett, a Megváltó bemutatta, hogy az Istenséggel való együttmunkával az emberek elérhetik a tökéletes jellemet. Isten így biztosít bennünket, hogy mi is teljes győzelmet arathatunk. AT 349.3
Hétfő, március 31
Isten azt akarja, hogy megértsük
Mit sugallnak a következő szakaszok Isten megértéséről a miénkhez képest? Zsolt 139:1-6, Zsolt 147:5, Róm 11:33, 1János 3;20.
Ps. 139:1-6 - „Mindenkinek megvan a maga egyéni munkája. Az Isten és minden egyes lélek közötti kapcsolat olyan különálló és teljes, mintha nem lenne más lélek a földön, aki osztozna mennyei Atyánk vigyázó gondoskodásában, nem lenne más lélek, akiért szeretett Fiát adta volna. „Te messziről megérted gondolataimat” - mondja a zsoltáros. „Te ismered utamat és fekvésemet, és ismered minden utamat. Mert nincs egy szó sem az én nyelvemen, de íme, Uram, te ismered azt egészen”. „Te mondod el vándorlásaimat. Tedd könnyeimet a te palackodba; nincsenek-e a te könyvedben?” Itt Isten kifürkészhetetlen nagyságának ábrázolásával találkozunk, miközben nem tudunk mást tenni, minthogy lenyűgöz bennünket minden utunk bensőséges ismerete, és a nagy gyengédség, amelyet teremtésének tárgyai iránt kifejez”. ST 1884. augusztus 21., par. 12
"A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig miénk és a mi fiainké mindörökké" (5Móz 29:29). Azt kell tanulmányoznunk és megértenünk, amit Isten önmagáról Igéjében kinyilatkoztatott. De azon túl nem szabad keresgélnünk. A legnagyobb koponya addig terhelheti magát, amíg belefárad az Isten természetével kapcsolatos találgatásokba, de igyekezete nem jár eredménnyel. Ezt a problémát nem feladatunk megoldani. Egyetlen emberi értelem sem képes Istent felfogni. Senki se bocsátkozzék Isten természetével kapcsolatos spekulációkba. A hallgatás itt ékesszólás. A mindentudó Isten vitán felül áll. {MH 429.3}
A véges emberi elme azonban nem képes arra, hogy teljesen felfogja a végtelen Isten terveit és szándékait. Istent nem lehet kikutatni. Nem szabad megpróbálnunk fellebbenteni azt a függönyt, amely mögött Isten fensége rejtőzik. Ez vakmerőség lenne. Az apostol így kiált: “Mely igen kikutathatatlanok az Ő ítéletei, és kinyomozhatatlanok az ő útjai!” (Róm 11:33). Abból, amit fel tudunk fogni hozzánk való viszonyából és a szándékaiból, határtalan szeretettel és irgalommal párosuló végtelen hatalmat látunk. Mennyei Atyánk mindent bölcsen és igazságosan irányít. Mi pedig ne legyünk elégedetlenek és bizalmatlanok, hanem tisztelettel és hódolattal hajtsuk meg fejünket! Terveiből Isten csak annyit nyilatkoztat ki, amennyinek ismerete a javunkat szolgálja. Azon túl pedig bízzunk abban a kézben, amely mindenható, és abban a szívben, amely tele van szeretettel! NK 469.2
1 János 3:20 - „ Sokak ösvényére önzés nyomja rá bélyegét. „Akiknek pedig van miből élnie e világon, és elnézi, hogy testvére szükségben van, és elzárja attól az ő szívét, miképpen marad meg abban az Isten szeretete? Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal. És erről ismerjük meg, hogy mi az igazságból vagyunk, és így tesszük bátorságosakká ő előtte a mi szíveinket. Hogyha vádol minket a szív, mivelhogy nagyobb az Isten a mi szívünknél, és mindent tud. Szeretteink, ha szívünk nem vádol minket, bizalmunk van az Istenhez. És akármit kérjünk, megnyerjük tőle, mert megtartjuk az ő parancsolatait, és azokat cselekesszük, amik kedvesek előtte.”
Kedd, április 1
Dániel – zárd be a beszédeket
Olvassátok el a Dániel 12:4-et. Mit mondott itt az Úr Dánielnek? (Állítsuk szembe ezt a Jel 22:10-zel).
Dánielnek azt mondta, hogy zárja be és pecsételje le a könyvet a vég idejéig. A könyv tehát a vég ideje előtt nem volt az emberek számára érthető. Amikor tehát a könyvet felbontják és megértik, akkor tudhatjuk, hogy eljött a vég ideje.
E jel mellett azonban ott van az ide-oda rohanó emberek jele, és a tudás növekedése. Az egész világ tudja, hogy a történelem során, a mi időszámításunk előtti időkben a ló volt az ember leggyorsabb közlekedési és kommunikációs eszköze, és ez a módszer az évszázadok során folytatódott. Az angyal mindazonáltal arról tájékoztatta Dánielt, hogy a vég idején határozott változás lesz, hogy az emberek akkor ide-oda fognak futni. És a vég idejét érintve Náhum próféciája szerint az Ihlet kijelenti: „A szekerek tombolni fognak az utcákon, egymás ellen fognak tülekedni a széles utakon; úgy fognak tűnni, mint a fáklyák, úgy fognak futni, mint a villámok”. Nah. 2:4.
Most, hogy a múlt század óta, vagy még régebben, a tudás gyarapodott, és most, hogy a gőz-, olaj- és villanymotorok forradalmasították a világot, és lehetővé tették, hogy az emberek soha nem látott gyorsasággal szaladgáljanak ide-oda, a téma kristálytisztán áll, hogy most a vég idejét éljük. Ehhez nem férhet kétség. Ez pozitív igazság, olyan igazság, amelyet nem lehet megcáfolni, és mégis hinni a Bibliának és a történelemnek.
„A lepecsételt könyv nem a Jelenések könyve volt, hanem Dániel próféciájának az a része, amely az utolsó napokra vonatkozott. Az Írás ezt mondja: „Te pedig, Dániel, zárd el az igéket, és pecsételd le a könyvet a vég idejéig; sokan fognak ide-oda szaladni, és a tudás megnövekszik” (Dániel 12:4). Amikor a könyvet kinyitották, kihirdették: „Az idő nem lesz többé”. (Lásd Jelenések 10:6.) Dániel könyve most fel van nyitva, és a Krisztus által Jánosnak adott kinyilatkoztatás a föld minden lakosához eljut. Az ismeretek gyarapodása által egy népet kell felkészíteni arra, hogy megálljon az utolsó időkben”. 2SM 105.1
Szerda, április 2
Az Ige tanulmányozása
Olvassátok el a Máté 5:18, a 2Timóteus 3:15-17 és a Lukács 24:27-et. Mit tanítanak ezek a versek arról, hogyan kell megközelítenünk a bibliai próféciákat?
Maga Krisztus pedig ezt mondja: “Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik” (Mt 5:17-18). Itt Jézus nem csupán azt tanítja, hogy Isten törvénye mit kívánt a múltban és az ő idejében, hanem azt is, hogy annak érvényben kell maradnia mindaddig, amíg az ég és a föld fennáll. Isten törvénye éppen olyan változatlan, mint az Ő trónja. Isten törvénye kötelező erejű az emberi nemzetségre minden korszakban. A Sinai hegyről kihirdetett törvényről Nehémiás ezt mondja: “És a Sinai hegyre leszállál, s szólál velük az égből, s adál nekik helyes végzéseket, igaz törvényeket, jó rendeléseket és parancsolatokat” (Neh 9:13). Pál pedig, “a pogányok apostola” ezt jelenti ki: “Ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó” (Róm 7:12). Ez nem lehet más mint a Tízparancsolat, mert éppen ez az a törvény, amely azt mondja: “Ne kívánd.” PP 324.1
2 Tim. 3:16, 17- „ A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen.
2Pét 1:20, 21- „ Mindenekelőtt tudnotok kell, hogy az Írás egyetlen próféciája sem ered önkényes magyarázatból, mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektől indíttatva szóltak az Istentől küldött emberek.
Megerősítően kijelentve, az egész Szentírás, nem csupán egy része, ihletett. Negatívan kijelentve, egyik sem magánjellegűen értelmezett, azon oknál fogva, hogy nem emberektől, hanem Istentől származik; vagyis ahogyan Isten Lelke diktálta az embereknek az Írásokat, úgy Isten Lelkének kell értelmeznie az Írásokat az embereknek, hogy magánjelleggel (ihletettség nélkül) egyetlen ember sem képes a lepecsételt próféciákat feltárni, vagy azok bármely részét értelmezni, vagy akár csak értelmezésük után megérteni jelentőségüket, hacsak nem az Igazság Lelkének ajándéka által. „A gonoszok közül” ezért »senki sem fogja megérteni, de a bölcsek megértik«. Dan. 12:10.
Feltámadása után Jézus megjelent tanítványainak az Emmaus felé vezető úton, és “elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, amik Őfelőle megírattak” (Lk 24:27). A tanítványok szíve megremegett. Hitük fellobbant. Újjászülettek “élő reménységre”, mielőtt még Jézus elárulta volna kilétét. A Megváltó fényt akart gyújtani értelmükben, hogy hitükkel a “biztos... prófétai beszéd”-be kapaszkodjanak. Azt akarta, hogy az igazság erős gyökeret verjen lelkükben, nem csupán azért, mert személyesen tett bizonyságot nekik, hanem mert a ceremóniális törvény szimbólumai, az árnyékszolgálat, valamint az Ótestamentum próféciái kétségbevonhatatlan bizonyítékok. Krisztus követőinek értelmes hitre volt szükségük, nemcsak saját érdekükben, hanem azért is, hogy megismertethessék Krisztust a világgal. És e munka kezdetén Jézus ráterelte a tanítványok figyelmét “Mózes”-re és “minden prófétákra”. Így tett bizonyságot a feltámadt Megváltó az ótestamentumi Szentírás értékéről és fontosságáról.NK 312.1
Csütörtök, április 3
Jelképes vagy szószerinti?
Nézz utána a következő szövegeknek, hagyva, hogy a Biblia maga legyen a magyarázója (hogy meghatározza a saját fogalmait). Mi az a prófétai szimbólum, amely minden esetben közös a szövegekben, és mit jelképez a Biblia szerint?
Dán. 7:7, Dan. 8:3, Dan. 7:24 - Mivel ez a tíz szarv egy csoportként jött létre, ezért a mai uralkodókat jelképezi. Amikor a szarvak olyan hatalmakat jelképeznek, amelyek egymás után léteznek, az ihlet nem mulasztja el ezt jelezni azzal, hogy bizonyos szarvak felemelkedését és mások kiesését mutatja. Például Dániel negyedik fenevadjának három szarvát „gyökerestől kitépte”, és helyükre egy nevezetes szarvfej emelkedett. Hasonlóképpen, amikor a kecskebak nagy szarva letört, négy jött fel helyette, és egy ötödik, a túlságosan nagy szarv következett utána (Dán 7 és 8). Aztán még maguk az állatok is, amelyek a maguk korszakában a világot ábrázolták, egymás után jöttek ki a tengerből. Így minden isteni szimbolizáció pontosan úgy mutatja meg az erőket, ahogyan az idő és az események hatására megjelennek vagy eltűnnek, az adott esettől függően.
Jel 1:16, Ef 6:17, Zsid 4:12. - A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” Isten bőségesen gondoskodott eszközökről, hogy sikeresen harcoljunk a gonosszal szemben, mely a világban van. A Biblia az a fegyvertár, ahonnan a küzdelemre elláthatjuk magunkat. Derekunkat az igazság övezze körül! Mellvértünk a megigazulás legyen! A hit pajzsa kezünkben, az üdvnek sisakja pedig fejünkön legyen! A Lélek kardjával, mely Isten Igéje, törjünk utat magunknak a bűn akadályán és nehézségen át! AT 330.3
Jel 12:1; Jel 21:2; Ef 5:31, 32; Jer 6:2 - Az első angyalt egy második követi, ezt hirdetve: “Leomlott, leomlott Babilon, a nagy város, mert az ő paráznaságának haragborából adott inni minden pogány népnek” (Jel 14:8). A “Babilon” szó a “Bábel” szóból ered, és zűrzavart jelent. Babilon a Szentírásban a hamis vagy hitehagyó vallások különböző formáit jelöli. A Jelenések 17. fejezetében Babilont egy asszony ábrázolja. A Biblia ezzel a képpel az egyházat szimbolizálja: az erényes asszony a tiszta egyházat, a gonosz asszony pedig a hitehagyó egyházat jelképezi. NK 340.2
Április 4., Péntek
További Tanulmányozásra - A heti lecke összefoglalása
A próféciák, amelyeket a nagy VAGYOK adott Igéjében, az eseményeket — a múlt örökkévalóságától a jövő örökkévalóságáig — láncszemekként egymáshoz kapcsolják, és megmondják, hogy hol állunk ma a korszakok folyamatában, és mit várhatunk az eljövendő időben. Mindazt nyomon követhetjük a történelem lapjain, aminek a prófécia szerint napjainkig be kellett következnie, és biztosak lehetünk abban, hogy mindaz, ami még hátra van, be fog teljesedni a maga idejében. PK 332.3
A vasárnapi lecke az Ige megértésével foglalkozik, amikor azt olvassuk vagy tanulmányozzuk. Dániel egykor lepecsételt könyv volt, de most már fel van pecsételve, és tanulmányozni és megérteni kell. Áldást mondanak mindazokra, akik elolvassák és megértik a Jelenések könyvében található próféciákat.
A hétfői lecke Isten Igéjének megértéséről szól. „Az emberek véges elméje azonban nem alkalmas arra, hogy teljesen megértse a Végtelen terveit és céljait. Soha nem tudjuk kereséssel kideríteni Istent.” GC 527.1
A keddi lecke Dániel könyvére mutat rá, amely egykor le volt pecsételve, de most megnyílt. „A lepecsételt könyv nem a Jelenések könyve volt, hanem Dániel próféciájának az a része, amely az utolsó napokra vonatkozik. Az Írás ezt mondja: „Te pedig, Dániel, zárd el az igéket, és pecsételd le a könyvet a vég idejéig; sokan fognak ide-oda szaladni, és a tudás megnövekszik” (Dániel 12:4). Amikor a könyvet kinyitották, kihirdették: „Az idő nem lesz többé”. (Lásd Jelenések 10:6.) „Dániel könyve most fel van bontva”. 2SM 105.1
A szerdai lecke az Ige tanulmányozásával foglalkozik. Több szentírási rész is elhangzott annak bemutatására, hogy Isten Igéje a Szentlélek ihletése által jutott el hozzánk, és hogy csak ugyanazon Lélek által érthető meg helyesen, amely az embereket is ihlette a megírására.
A csütörtöki lecke arról szól, hogy a Biblia a saját magyarázója. A Bibliát, amikor nem szimbólumokban vagy képekben, hanem világosan beszél, szó szerint kell érteni. Krisztus ezt ígérte: “Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról” (Jn 7:17). Ha az emberek szó szerint vennék a Bibliát, ha nem volnának hamis tanítók, akik félrevezetik és elbizonytalanítják őket, akkor olyan munkát lehetne végezni, ami megörvendezteti az angyalokat, és Krisztus nyájába tévelygők ezrei jönnének. NK 532.5