Szombat délután március 7
Memory Text:
„ Mindezeknek fölébe pedig öltözzétek föl a szeretetet, mint a mely a tökéletességnek kötele. Kolossé 3:14
A kereszténynek semmitől sem szabad visszariadnia ama igyekezetében, hogy elérje Isten eszményét. Krisztus kegyelme és ereje által mindenki az erkölcsi és lelki tökéletesség ígéretét kapta. Jézus az erő forrása, az élet kútfeje. Igéjét adja nekünk, és az élet fájáról a bűnbeteg lélek gyógyítására leveleket ajándékoz. Isten trónjához vezet és oly imát helyez ajkunkra, mely által szoros összeköttetésbe jutunk Vele. Érdekünkben mozgósítja a menny minden hatalmát. Minden lépésnél érezhetjük élő erejét. AT 313.4
Isten nem korlátozza azok előrehaladását, akik sóvárognak akaratának ismeretére, minden lelki bölcsességben és értelemben. Ima, éberség, ismeret és értelemben való növekedés által „erősödjetek meg minden erővel az ő dicsőségének nagysága szerint”. Így készíti fel őket a másokért való munkára. Az Üdvözítő azt kívánja, hogy megtisztult és megszentelt emberek legyenek segítőtársai. Ezért a nagy előjogért mondunk köszönetet néki, „aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek. Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába.” AT 314.1
Vasárnap március 8.
Az odafelvalókkal törődjetek
Olvassuk el a Kolossébeliekhez írt levél 3:1–4 versét. Pál szerint milyen feltétel szükséges ahhoz, hogy mennyei gondolkodásmódunk legyen? Mit gondolsz, mit jelent ez?
Aki elhatározta, hogy Krisztus országába be akar jutni, tapasztalni fogja, hogy a meg nem újult természet minden ereje és szenvedélye a sötétség birodalmának hatalmától támogatva összeesküdött ellene. Mindennap meg kell újítania odaszentelődését és minden nap harcolnia kell a gonosszal. Régi szokások, örökölt rossz hajlamok harcolnak az uralomért, ezekkel szemben állandóan résen kell lennie, miközben Krisztus erejével a győzelemért küzd. AT 313.1
„Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul — írja az apostol a kolossébelieknek — ...ti is ezeket tettétek egykor, amikor ezekben éltetek; most azonban vessétek el magatoktól mindezt: a haragot, az indulatot, a gonoszságot, az istenkáromlást és szátokból a gyalázatos beszédet... Öltsetek tehát magatokra — mint Isten választottai, szentek és szeretettek — könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is. Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent. És a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhiva az egy testben. És legyetek háládatosak.” AT 313.2
A kolossébeliekhez intézett levél telve van nagy értékű tanításokkal azok számára, akik elkötelezték magukat Krisztus szolgálatára; tanítások, melyek bemutatják a cél őszinteségét, a magasztos célt, mely látható lesz azok életében, akik helyesen képviselik az Üdvözítőt. Megtagadva mindazt, ami akadályoz a felfelé vezető úton, vagy visszatarthatna másokat a keskeny útról, a hívő mindennapi életében irgalmasság, szívesség, alázatosság, szelídség, béketűrés és Krisztus szeretete nyilvánul meg. Legnagyobb szükségünk a magasabb, tisztább és nemesebb élet ereje. Gondolatainkban túl sokat foglalkozunk e világgal és túl keveset Isten országával. AT 313.3
Hétfő, március 9.
Hagyjatok fel a földiességgel
Olvassuk el a Kolossébeliekhez írt levél 3:5, 6 versét (lásd még Róma 6:1–7). Hogyan tapasztaljuk meg, mit jelent meghalni önmagunknak és a földi életnek, és élni „a fenti dolgoknak” (Kol 3:1)?
A kolosséi hívők, megtérésük és megkeresztelkedésük alkalmával elkötelezték magukat, hogy szakítanak eddigi életük hitszabályaival és szokásaival, s hűek maradnak Krisztus iránti fogadalmukhoz. Levelében Pál emlékeztette őket erre és kérte, ne feledkezzenek el fogadalmuk megtartásáról s állandóan előrehaladva álljanak ellent a gonosznak, mely megkísérli hatalmába keríteni őket. „Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal — mondta —, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül. Az odafelvalókkal törődjetek, ne a földiekkel. Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben” (Kol 3:1-3). AT 312.3
„Ezért, ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a regi elmúlt, és íme: új jött létre” (2Kor 5:17). Krisztus ereje által férfiak és nők tépték szét bűnös szokásaik láncát. Lemondtak az önzésről. Az istentelen tisztelettudóvá, az iszákos józanná, az erkölcstelen tisztává lett. Lelkek, akik Sátán képmását viselték, átalakultak Isten képmására. Ez a változás a csodák csodája. Az Igének ez az átformáló ereje az Ige legmélyebb titka. Ezt megérteni nem tudjuk, csak hisszük azt, amit az Írás kijelent: „Krisztus tibennetek, aki a dicsőségnek reménysége.” AT 312.4
Ha Isten Lelke uralja a szívet és az értelmet, a megtért lélekből új ének tör fel, mert felismeri, hogy tapasztalatában Isten ígérete teljesült: törvényszegését megbocsátotta és bűnét befedte. Az isteni törvény áthágása miatt bűnbánatot tartott Isten előtt és hitet gyakorolt Krisztusban, aki meghalt az ember megigazulásáért. „Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által” (Róm 5:1). AT 312.5
„Nagy szükségünk van egy magasabb, tisztább, nemesebb élet erejére. Túl sokat gondolunk a világra, és túl keveset a mennyek országára. AA 478.1
Kedd március 10
Ismeretben megújulva
Olvassa el a Kolossé 3:6–11-et. Hogyan folytatja Pál ezt a gondolatmenetet?
„Ti meghaltatok a testi vágyaknak, meghaltatok a heves, égő szenvedélyeknek, amelyek elpusztítják a szeretetet és a szelídséget, a jóságot és a keresztényi udvariasságot. A kereszténynek nem elég azt mondania, hogy egyszer megtért. Túl sok keresztény nem a jelenbeli tapasztalataira, nem arra alapozza hitét és reményét, amik most vannak, hanem arra, amik egyszer voltak, amikor először vallották Krisztust. Ha a megtérés nem hoz minket új állapotba Isten előtt, nem alakítja át egész lényünket, akkor mi haszna van nekünk? Az újjászületett ember azt mondhatja: A régi dolgok, a heves és türelmetlen természet, a gyűlölet, az irigység, a bosszú, a megtorlás szelleme, a szív büszkesége, minden versengés, a felsőbbrendűségre való törekvés legyőzetik, kiürülnek a szívemből, és nem jelennek meg az életemben.
2LtMs, Ms 2, 1875, 10. bekezdés
„A megtért férfiak és nők nem fognak kísértésbe esni, hogy rosszat mondjanak és tegyenek? A kísértő ördög folyamatosan a nyomában lesz, és hittel és imádsággal kell felfegyverkeznie, hogy ellenálljon neki. Erős ellenáramlat fogja visszaszorítani, amely gyorsan halad, hogy visszavigye korábbi bűnös állapotába, hogy engedjen a meg nem újult szív természetes szenvedélyeinek. Nincs olyan szív, amelyet tiszta tudna maradni, ha nem sózza meg folyamatosan az isteni kegyelem. Nincs olyan ember, aki megtért állapotban maradhatna, ha nem vigyáz az imádkozásra, ha nem tartja lelkét szilárdan Krisztushoz kötve, ha nem bízik benne minden pillanatban, ha nem küzdi magát a bűnös élvezetek áramlatával szemben a menny felé, ha nem evez a szél és az ár ellen, mindkét evezővel – a hittel és a cselekedetekkel. A megtérés azt jelenti, hogy minden erőnket a Megváltó szolgálatába állítjuk, aki elhagyta fenségét, dicsőségét, gazdagságát, és eljött a világba, hogy megmentse az embert. Végtelen szeretettel szerette őt. Életét adta a szegény, lázadó emberért. Mit tehetett volna Isten még az emberiségért, mint amit már megtett? Mit fog most tenni az ember a saját érdekében és embertársai üdvösségéért, hogy bizonyítsa, hogy értékeli az áldozatot és a kegyelmet, amelyet kapott? Nem fog-e e nagy szeretet és végtelen kegyelem láttán állandó, kitartó hűséggel ragaszkodni a Megváltóhoz? 2LtMs, Ms 2, 1875, 11. bekezdés
Mit ért Pál az „öreg ember” kifejezés alatt, szemben az „új emberrel”? Lásd Róma 6:6 és Efézus 4:22–24.
„Nagy felelősség hárul azokra, akik az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében keresztelkedtek meg. Törekedjetek megérteni a „meghaltatok, és életetek Krisztussal együtt Istenben van elrejtve” szavak jelentését. Az új életben, amelybe beléptetek, elköteleztétek magatokat, hogy Krisztus életét képviseljétek. Felöltöztétek az új embert, „aki megújult a tudásban annak képmására, aki teremtette őt” (19MR 236.1).
„Azok, akik úgy döntenek, hogy a királyi család tagjai, a mennyei Király gyermekei lesznek, szavakkal és tettekkel kell kifejezniük döntésüket, összhangba hozva azokat az általuk hirdetett elvekkel. Testvérem, testvérem, Krisztus jelenléte által Isten országa uralkodik-e a szívedben? Vagy még mindig az önzés uralkodik benned? Kinek a alattvalója vagy? Ha az önző szellem továbbra is távol tart téged Krisztus szolgálatától, imádkozz: „Jöjjön el a te országod. Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.” 18MR 105.1
Szerda március 11.
Milyen az új élet ?
Olvassuk el a Kolossébeliekhez írt levél 3:12–14 verseket. Hogyan írják le a hívőket, és szerintetek ez hogyan kapcsolódik azokhoz a tulajdonságokhoz, amelyeket „fel kell venniük”?
„A szavak egyenesek, világosak és őszinték. Senki sem kell belesétáljon abba a csapdába, amelyet a Sátán a figyelmetlenek lába elé állított. Azok, akik Krisztushoz hasonlóak akarnak lenni, imádkozzanak hittel és vigyázzanak az imádkozásra, majd hittel énekeljék dicsőítő és hálaadó énekeiket. 20LtMs, Lt 225, 1905, 13. bekezdés
„Az Úr Jézus látja, hogy az Ő vallott hívei egyházi minőségben társulnak egymással, de nem mindegyikük rendelkezik az igazsággal. Nem mindannyian engedelmeskednek a parancsolatoknak. Sok esetben vannak olyanok, akik visszaestek. Ha ezek továbbra is követték volna az Urat, megértették volna, milyen mély az Isten minden lélek iránti szeretete. „Isten annyira szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”
„Isten nem azért küldte a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy a világ általa üdvözüljön. Aki hisz benne, nem ítéltetik el, aki pedig nem hisz, már elítéltetett, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. És ez az ítélet, hogy a világosság eljött a világba, és az emberek inkább a sötétséget szerették, mint a világosságot, mert cselekedeteik gonoszak voltak. Mert minden gonoszt cselekvő ember gyűlöli a világosságot, és nem jön a világosságra, hogy cselekedetei ne legyenek megfeddve; aki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra jön, hogy cselekedetei nyilvánvalóvá váljanak, hogy azok Istenben vannak cselekedve.” [János 3:16-21.] 20LtMs, Lt 225, 1905, 14. bekezdés
„Micsoda feladat áll előttünk! Nem láthatjuk a végét az elejétől. Lépésről lépésre kell haladnunk, hogy megismerjük az Urat. Ő vezet minket, és egyre több fényt ad nekünk. 20LtMs, Lt 225, 1905, 15. bekezdés
„Vannak, akiknek határozott változást kell végrehajtaniuk az életükben. Nem követték az igazság és az igazságosság útját. Érdeklődésük Isten munkája iránt alábbhagyott, és odaadásuk eltűnt, mert nem Isten tanácsát követték, hanem sok tekintetben a világ nyomdokaiba léptek. Nem tartották gondolataikat tisztán, szentül. Nem veszi körül őket az a illatos lelki befolyás, amely megjelölné őket, mint azokat, akik szeretik Istent és megtartják parancsolatait. 20LtMs, Lt 225, 1905, 16. bekezdés
„Megszabadulhatnak az ellenség csapdájából, ha rájönnek, hogy megszegik Isten törvényét, és bűnbánatot tanúsítanak Isten és Jézus Krisztus iránt. Amikor lelki érzékelésük újjáéled, meg fogják látni, hogy nem tisztelték Istent úgy, ahogyan az Ő törvénye megköveteli tőlük. Isten azt mondja nekik: Érzékeléseteknek szükségük van az isteni kegyelem finomítására, hogy megtisztuljanak minden gondolat, szó vagy cselekedet tisztátalanságának foltjától.” 20LtMs, Lt 225, 1905, 17. bekezdés
Csütörtök március 12.
Az új életmód
Olvassuk el a Kolossébeliekhez írt levél 3:16, 17 versét. Mi teszi lehetővé, hogy Krisztus legyen az irányító, és milyen szerepet játszik mindebben a zene?
„A régi bűnös élet meghalt, az új élet Krisztussal együtt a keresztség ígéretével kezdődött. Gyakoroljuk a Megváltó jellemének erényeit. Hadd „lakozzon bennetek gazdagon minden bölcsességben, tanítva és intve egymást zsoltárokkal, himnuszokkal és lelki énekekkel, szívünkben kegyelemmel énekelve az Úrnak. És bármit is tesztek szóval vagy cselekedettel, mindet az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva Istennek és Atyának általa” [16., 17. vers]. 19MR 236.2
„Ezeket a dolgokat kell bemutatni a gyülekezetekben. A szeretet, az irgalmasság és a gyengédség kell, hogy megnyilvánuljon közöttünk. Vegyétek fel, mint Isten választottjai, az irgalmat és a jóságot. A megtérés előtt elkövetett bűnöket le kell vetni a régi emberrel együtt. Az új emberrel, Krisztus Jézussal, fel kell venni „a jóságot, az alázatosságot, a szelídséget, a türelemmel”. 19MR 236.3
„Azok, akik Krisztussal együtt feltámadtak, hogy új életet éljenek, Isten választottjai. Szentek az Úr előtt, és Ő elismeri őket szeretettjeiként. Mint ilyenek, szent szövetségben állnak, hogy alázatosságukkal megkülönböztessék magukat. Az igazságosság ruháiba kell öltözniük. Elszakadnak a világtól, annak szellemétől, szokásaitól, és meg kell mutatniuk, hogy tanulnak attól, aki azt mondja:
„szelíd és alázatos szívű vagyok.” Ha rájönnek, hogy Krisztussal együtt meghaltak, ha megtartják keresztelői fogadalmat, a világnak nem lesz hatalma arra, hogy eltérítse őket Krisztus tagadására. Ha Krisztus életét élik ebben a világban, részesülnek az isteni természetben. Akkor, amikor Krisztus, aki az életünk, megjelenik, ők is vele együtt megjelennek dicsőségben. 19MR 236.4
„Isten népének testvéreiként kell szeretniük egymást. Kedvesnek és udvariasnak kell lenniük. Meg kell bocsátaniuk egymásnak, ahogy Krisztus is megbocsátott nekik. Mindenben követniük kell az Ő példáját, mert életük vele együtt Istenben van elrejtve. Testvéreim, gondoljatok el egy ilyen élet lehetőségein! A keresztény egység nagyszerű és csodálatos dolog. Törekedjetek rá. „Mint aki titeket elhívott, szent, úgy legyetek ti is szentek minden cselekedetetekben; mert meg van írva: Legyetek szentek, mert én szent vagyok... Mivel megtisztítottátok lelketeket az igazságnak való engedelmességben a Lélek által, hogy őszinte szeretettel szeressétek testvéreiteket, vigyázzatok, hogy tiszta szívvel, buzgón szeressétek egymást: újjászületve, nem romlandó magból, hanem romolhatatlanból, Isten élő és örökké megmaradó szavából” [1 Péter 1:15, 22, 23]. 19MR 237.1
Péntek március 13.
További Tanulmányozásra
„Testvéreim, nem hallgatnak erre a felhívásra? Mivel azt, aki helyettem áll, felolvassa a különböző gyülekezetek tagjainak, mert én személyesen nem lehetek ott veletek, a hívők válaszoljanak. Hajoljanak meg Isten előtt, és vallják be visszaesésüket. Alázatosan fogadjátok el Krisztus szavait: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye fel keresztjét, és kövessen engem” [Máté 16:24]. „Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám könnyű, és az én terhem könnyű” [Máté 11:29, 30]. 19MR 237.2
„Együtt kell dolgoznunk Krisztussal, hogy ne térítsen el minket a hitünktől. Éjszaka ezeket a szavakat mondtam a melbourne-i gyülekezeteknek, hangsúlyozva nekik, hogy fel kell készülniük Krisztus eljövetelére. Most nagyon komolyan kell vennünk a dolgot, mert sok időt veszítettünk el azzal, hogy életünket nem rejtettük el Krisztussal Istenben. Amikor ezeket elmondtam, érezhető volt Isten Lelkének mély megindulása, és fény áradt az összejövetelre. Alázatos vallomások hangzottak el. Néhányan, akik eleinte közömbösnek tűntek, összerogytak, bevallották bűneiket, és megkezdődött a megújulás. 19MR 238.1
„Ezeket írom nektek, mert hiszem, hogy ez segít majd nektek kijutni a sötétségből a világosságba. – 32. levél, 1907.” 19MR 238.2