Látva Az Aranyműves Arcát
4. Lecke, 3. Negyedév 2022. Július 16-22., Július 16-22.
Ossza meg ezt a leckét
Szombat Délután - Július 16.
Emlékszöveg:
“Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Lelkétől.” 2Korintus 3:18.
„Ül, mint ötvös vagy ezüsttisztogató, és megtisztítja Lévi fiait, és teljessé teszi őket, mint az aranyat és ezüstöt, és igazságot visznek ételáldozatul az Úrnak. És kedves lesz az a Júda és a Jeruzsálem ételáldozata, mint a régi napokban és előbbi esztendőkben.” Ez a folyamat a legsúlyosabb próba a léleknek, de csak ezen át lehet eltávolítani a salakot, s a szennyező tisztátalanságokat. Próbáinkra mindnyájunknak szükségünk van, hogy közel vigyen mennyei Atyánkhoz az akarata iránti engedelmességben, hogy Istennek tetsző, igaz áldozatot tudjunk hozni az Úrnak.” 3T 541.1
Vasárnap - Július 17.
Hasonlókká Legyenek Fia Képéhez
Róma 8:29
Mikor Lesz Isten Képmása Megismételve Az Emberiségben?
"A Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség" (Gal 5:22). Ez a gyümölcs soha nem romlik meg, hanem megtermi a maga gyümölcsét az örök életre. {COL 68.1}
"Mihelyt pedig a gabona arra való, azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás elérkezett." Krisztus sóvárogva várja, hogy képmása megmutatkozzék egyházában. Krisztus akkor jön el népéért, ha majd az Ó jellemét tökéletesen tükrözni fogja. {COL 69.1}
Nemcsak az a kiváltsága minden kereszténynek, hogy várja, hanem hogy siettesse is a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelét. (Lásd 2 Pt 3 :12. Új prot. ford.: "akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét...") Ha mindazok, akik Krisztus nevét vallják, gyümölcsöt teremnének dicsőségére, gyorsan befejeződne az evangélium magvetése az egész világon; az utolsó termés is hamar beérne, és Krisztus eljönne, hogy begyűjtse a drága gabonát. {COL 69.2}
Hétfő - Július 18.
Hittel A Tisztítótűzben
Job. 23:1-10
Milyen Más Módon Lehetne Tisztulni, Mint A Szenvedésen Keresztül?
Mikor lesz az egyház valóban Isten lakóhelyévé? Emberi erőfeszítéssel ugyanolyan lehetetlen ilyen változást elérni, mint az óceánt kiszárítani. Csak Isten képes erre. De amikor megteszi, akkor bizonyosan tiszta munkát végez:
"Elszórom őket szórólapáttal e földnek kapuiban; gyermektelenné teszem, elvesztem az én népemet; nem tértek vissza útaikról." Jer. 15:7.
"Akinek szóró lapát van az ő kezében, és megtisztítja az ő szérűjét; és az ő gabonáját csűrbe takarítja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel." Mát 3:12.
"Láttam, hogy az Úr élezi kardját a mennyben, hogy levágja őket. Ó, bárcsak minden langyos hitvalló felismerné azt a tiszta munkát, amelyet Isten az Ő megvallott népe körében készül végezni." - Bizonyságtételek, 1. Kötet, 190. oldal.
"Az Úr azon fog munkálkodni, hogy megtisztítsa az Ő egyházát. Az igazat mondom nektek, az Úr hamarosan megfordul és felforgatja a nevéről nevezett intézményeket. Hogy ez a tisztulási folyamat milyen hamar fog elkezdődni, nem tudom megmondani, de nem fog sokáig halogatni. Akinek a szoró lapát a kezében van, meg fogja tisztítani templomát az erkölcsi szennyezettségtől. Alaposan meg fogja tisztítani az Ő egyházát." - Bizonyságtételek a Lelkészeknek, 373. oldal.
"Eljött az ideje a komoly és erőteljes erőfeszítéseknek, hogy megszabadítsuk az egyházat a tisztaságát szennyező nyálkától és mocsoktól". - Id. 450. oldal.
Ne mondjátok, testvéreim, hogy: "A látás, melyet ez lát, sok napra való, és messze időkre prófétál ő." Mert "közel vannak a napok, és minden látomás teljesül". Ezék. 12:27, 23. "Sionért nem hallgatok és Jeruzsálemért nem nyugszom, míg földerül, mint fényesség az Ő igazsága, és szabadulása, mint a fáklya tündököl.” Ézs 62:1.
"De az egyház megtisztulásának napjai rohamosan közelednek. Isten tiszta és igaz népet akar. A hamarosan bekövetkező hatalmas szitálásban jobban meg tudjuk majd mérni Izráel erejét..... Azok, akik az értelemben, a zsenialitásban vagy a tehetségben bíztak, nem fognak... a ranglétra élére állni" (Bizonyságtételek, 5. Kötet, 80. o.).
Kedd - Július 19.
Jézus Utolsó Szavai
Máté 25:1-12, 31-46
Mit jelent számodra ez a történet, ha az olaj a Szentlelket vagy egy krisztusi jellemet jelképez?
Ismét világosan látszik, hogy az egyháztagság két osztályra oszlik, a bölcsekre és a bolondokra. A bölcsek nem kockáztatnak; folyamatosan keresik az olajat (az Igazságot), és az első adandó alkalommal megtöltik vele az edényeiket. A bolondok azonban nem látnak szükségét többnek, mint ami a lámpájukban van; megelégszenek azzal, amijük már van.
Az olaj, egy olyan anyag, amely megvilágítja előre az ember útját, nyilvánvalóan a prófétai Igazság képletes jelentése, az Igazságé, amely a jövő leleplezésével megvilágítja a szívet. Konkrétan szólva, az olajjal töltött lámpa az egyén működő Igazság-tartalékát jelöli, azt az Igazságot, amely csak az éppen aktuális időben elégíti ki szükségleteit. Az edényekben lévő extra olaj tehát további Igazságot jelent, olyan Igazságot, amely ott folytatódik, ahol a régi Igazság mrgszűnik. Más szóval, a lámpákban lévő olaj és az edényekben lévő olaj két kinyilatkoztatott igazságot jelent, két különböző időben, egyik a másikat követve. Például, míg a Holtaknak szóló ítélet a cselekvő Igazság, addig az Élőknek szóló ítélet az az Igazság, amely a Holtaknak szóló ítélet végeztével lép működésbe.
Nyilvánvaló, hogy az elfogyasztott olaj, valamint a szüzek lámpáiban lévő olaj, a múltbeli Igazságot képviseli, az Igazságot, amely már elérte a célját; de az edényekben lévő olaj az Igazságot képviseli, amely készen áll arra, hogy aktiválódjon és ragyogni kezdjen, közvetlenül a lámpákban lévő olaj elfogyasztása után. Mivel a tíz szűz az egyháztagságot képviseli a halottakért való ítélet idején, a lámpákban lévő olaj nyilvánvalóan a halottakért való ítélet igazságát képviseli. Az extra olajnak, amely az "edényekben" van, ezért az élők ítélete igazságát, a további Igazságot kell képviselnie (TL. 277). Egyértelmű tehát, hogy az üres lámpák a Holtakért való ítélet elmúlását, az edényekben lévő olaj pedig az Élőkért való ítélet működésbe lépő Igazságát jelképezi.
Mivel mind a tíznek volt olaj a lámpájában, de csak a felüknek volt olaj az edényekben, a szimbolum világosan elárulja, hogy mint mindig, most sem fogadta el a teljes egyháztagság az Élőkért való ítélet üzenetét. A bolond szüzek megelégedtek azzal az Igazsággal, amelyet a halottaknak szóló ítélet üzenetét hordozó egyházhoz való csatlakozásuk során szereztek, de nem ismerkedtek meg a további üzenettel - az élőknek szóló ítélet üzenetével. Végül, miután szükségük lett rá, keresni kezdték, de nem értek vele semmit, túl későn szerezték meg.
Ezek csak azért maradtak ki a konkollyal együtt, mert hagyták, hogy az ördög elvetesse szívükben az ostobaság magvait, az elégedettség (langyosság) magvait azokkal a kezdeti igazságokkal, amelyek által csatlakoztak az egyházhoz; így tévesen úgy érezték, hogy nincs szükségük az Úr további világosságára. Amikor azonban a próféciák az Isten által kinyilatkoztatott ismereteik körén túl kezdtek beteljesedni, és amikor látták, hogy az evangélium eseményei várakozásaikkal ellentétesen alakultak, megijedtek és összezavarodtak, sötétségben látták magukat.
A tanulság félreérthetetlen: Akik örökké úgy érzik, hogy "gazdagok és meggazdagodtak, és semmire nincs szükségük" többé, nem jutnak el időben az "ajtóhoz".
A búza között a konkoly mellett vannak tétlenkedők, tétlen emberek, akiket ki kell vetni és el kell pusztítani a konkollyal együtt. Olvassuk
Milyen szempontok alapján választják szét a juhokat és a kecskéket?
A kecskék osztályának, a magukat hívőnek vallóknak a legkiemelkedőbb bűne az, hogy csak önmagukért élnek, és senki másért. A juhok osztálya ennek az ellenkezője a jellemükben. Mivel azoknak, akik jótékonysági munkát végeznek, nem szabad azt fitogtatniuk - nem szabad, hogy a bal kéz megtudja, mit csinál a jobb (Mát 6:3) -, és mivel az ilyen jótékonysági munka rendszere világosan ki van mutatva a héber gazdaságban, jól tesszük, ha ott keressük: "A nép vallásos szolgálatra való összegyűlésének előmozdítása, valamint a szegények ellátása érdekében a második tizedet kellett fizetni minden gyarapodásból. Az első tizeddel kapcsolatban az Úr kijelentette: "Lévi fiainak adtam az egész tizedet Izraelben. A második tizeddel kapcsolatban azonban ezt parancsolta: "Az Úr, a te Istened előtt, azon a helyen, amelyet ő választ, hogy oda helyezze nevét, egyél a te gabonád, borod és olajod tizedéből, valamint a te szarvasmarháid és nyájaid elsőszülötteiből, hogy megtanuld félni az Urat, a te Istenedet mindenkor. Így a tizedet, vagy annak pénzben kifejezett ellenértékét két éven át kellett elvinniük arra a helyre, ahol a szentélyt felállították. Miután hálaáldozatot mutattak be Istennek, és egy meghatározott részt a papnak, a maradékot vallási ünnepségre kellett fordítaniuk, amelyen a levitáknak, a jövevényeknek, az árváknak és az özvegyeknek is részt kellett venniük. Így gondoskodtak a hálaáldozatokról és az évenkénti ünnepek ünnepeiről, és a népet a papok és a leviták társaságába vonzották, hogy útmutatást és bátorítást kapjanak Isten szolgálatában." - "Pátriárkák és Próféták", 530 oldal. Hogy ezt a munkát az Úr kincstárából folyamatosan végezzék az ajándékok és a szabad akaratból való felajánlások révén, amelyeket néha második tizednek neveznek, mi sem tehetünk mást, mint hogy ugyanígy teszünk, ha Isten kegyelmét akarjuk megtalálni.
Szerda - Július 20.
Az Értelmesek
Dániel 12:1-10
Mi a szövegösszefüggés? A földtörténet mely időszakára utalnak? És ami a legfontosabb: mit tudunk megmondani ezekből a versekből Isten népének jelleméről ezekben az időkben? Milyen tulajdonságokkal ruházzák fel őket, a gonoszokkal ellentétben? Lásd még Jel 22:11
Dániel 12:1-3 - "És abban az időben" - vagyis akkor, amikor az északi király végéhez ér (11. fejezet, 45. vers) - Mihály feláll, és megszabadítja népét, az egyházat, mindazokat, akik meg vannak írva a könyvben. Mi történik még?
Itt egy vegyes sokaság, gonoszok és igazak - bolondok és bölcsek - feltámadását vetítik előre. Ez a feltámadás tehát nem az ezredforduló előtti "első feltámadás", sem a gonoszok ezredforduló utáni feltámadása (Jel 20:5, 6), hanem egy különleges feltámadás. Ha a bölcsek, akik sokakat az igazságra térítenek, e különleges feltámadásban a feltámadottak közé tartoznak, és ha úgy ragyognak, mint a csillagok örökkön-örökké, akkor ez a különleges feltámadás a próbaidőben történik.
Ebben a három versben több dolog világosan kiemelkedik: (1) Csak azok szabadulnak meg, akiknek a neve be van írva a könyvekbe, tehát nincsenek közöttük "bolondok"; (2) A feltámadottak azonban vegyesen vannak, bolondok és bölcsek egyaránt feljönnek; (3) A "és akik bölcsek [utalva arra, hogy vannak bolondok is], ragyogni fognak, mint az égboltozat fényessége" kijelentés arra utal, hogy ezek a "bölcsek" a feltámadottak közül kerülnek ki; (4) Ha a bölcsek a feltámadottak közül kerülnek ki, és sokakat az igazságra térítenek, akkor a próbaidőben, az üdvösség idején kell feltámadniuk.
"A te munkád, az én munkám nem szűnik meg ezzel az élettel. Egy kis időre megpihenhetünk a sírban, de amikor eljön az elhívás, Isten országában újra elkezdjük a munkánkat." Bizonyságtételek, 7 Kötet, 17 oldal.
Az igazak kiszabadításával alaposan elkülöníti az igazakat a gonoszok közül - a jó "halakat" az edényekbe teszi, a rosszakat pedig kiveti (Mát 13:48). Ő megtisztítja népét a bűntől és a bűnösöktől.
A gonoszok, akik ebben a vegyes feltámadásban az igazakkal együtt támadnak fel, szintén el lesznek választva az igazaktól. A gonoszok szégyenre és örök megvetésre kerülnek, az igazak azonban örök életet kapnak.
Dániel 12:4 - A könyv megértése és az abban foglalt szavak megpecsételése a vég idejére. A vég idején tehát a könyvnek meg kellett nyílnia. A tudásnak is növekednie kellett. Sőt, sokan fognak ide-oda szaladni, vagyis a kommunikációnak nagyon fel kell gyorsulnia. Mindez, mint már láttuk, a "vég ideje" alatt történik. Így nem lehet kétséges, hogy milyen időben élünk - a vég idejében.
Dániel 12:8-10 - Itt maga az ihletés magyarázza, hogy senki, még maga Dániel sem értheti meg a könyvet a vég ideje előtt. És az is, hogy miközben a gonoszok továbbra is gonoszul cselekedtek, sokaknak meg kellett tisztulniuk, meg kellett fehéredniük és próbára kellett válniuk; vagyis az egyház megtisztulása, a Szentély megtisztítása (Dán 8:14) a vég ideje alatt történt. Malakiás próféta szavai szerint a Szentély megtisztulását ez a bejelentés előzi meg:
Mal 3:1-3: “Ímé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja előttem az útat, és mindjárt eljön az ő templomába az Úr, akit ti kerestek, és a szövetségnek követe, akit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura. De kicsoda szenvedheti el az ő eljövetelének napját? És kicsoda áll meg az ő megjelenésekor? Hiszen olyan ő, mint az ötvösnek tüze, és a ruhamosóknak lúgja! És ül mint ötvös vagy ezüsttisztogató és megtisztítja Lévi fiait és fényessé teszi őket, mint az aranyat és ezüstöt; és igazsággal visznek ételáldozatot az Úrnak.
Ahelyett, hogy azt mondaná, hogy "szentély", az Ihletés ebben az esetben azt mondja, hogy "templom". És ahelyett, hogy azt mondaná, hogy "megtisztítás", inkább a finomítás és a megtisztítás kifejezéseket használja. Péter apostol azonban úgy dönt, hogy a Szentély megtisztítását "Isten házában" "ítéletnek" nevezi:
1Péter 4:17-18: “Mert itt az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig először mi rajtunk kezdődik, mi lesz azoknak a végök, akik nem engedelmeskednek az Isten evangyéliomának? És ha az igaz is alig tartatik meg, hová lesz az istentelen és bűnös?”
A példázatban azonban Jézus így magyarázza a szentély megtisztítását:
Mát 13:30: “Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe.”
Itt világossá válik, hogy ebben az esetben a gonoszok az igazak között a konkolyhoz hasonlítanak, és maga a megtisztulás ideje, az Ítélet, az "aratáshoz" hasonlít, de maga a megtisztulás a búza és a konkoly szétválasztásához hasonlít.
A 47. és 48. versben Krisztus ismét párhuzamot von az egyház "háló", a népet "halakhoz", a megtisztulást pedig elválasztáshoz hasonlítja, míg a Máté 25. versében a megtisztult egyházat Isten országának nevezi, a népet pedig "szüzekhez" hasonlítja, a megtisztulást pedig egy ajtóval szemlélteti, amely beengedi a bölcseket, de távol tartja a bolondokat. De a Máté 25. fejezetének második példabeszédében az elválasztás, mint mondják nekünk, olyan lesz, mint a gazda, aki eljön, hogy számot vessen a szolgáival. Azokat, akik semmi jót nem tettek az Ő országának előrehaladásáért (akik nem kereskedtek az Ő talentumaival és nem gyarapították azokat - Mát 25:27), kitaszítja, hogy ott csikorgassák a fogaikat a "külső sötétségben". (Mát 25:30.) A harmadik példázatában az elválasztást egy pásztorhoz hasonlítja, aki elválasztja a kecskéket a juhoktól (a bűnösöket a szentektől); a kecskék halálra vannak ítélve, de a juhok jogot kapnak a Királyságra.
Csütörtök - július 21.
Jellem és Közösség
Efézus 4:11-16
Mit akar Pál itt mondani?
Az ihletés világossá teszi, hogy Isten terve az, hogy az egyház mindig növekedjen úgy ismeretben, mind tökéletességben, amíg mindnyájan el nem jutunk a hit és az Isten Fia ismeretének egységében a tökéletes emberré, a Krisztus teljessége termetének mértékére; hogy ezentúl ne legyünk többé gyermekek, akiket ide-oda hánykolnak, és a tanítás minden szele ide-oda sodor, az emberek ravaszsága és ravaszsága által, amellyel leselkednek, hogy megtévesszenek.
Mivel az egyház még nem érte el a Szentírás e versében meghatározott színvonalat, nyilvánvaló, hogy a jelenleginél nagyobb ismeretekre van szüksége a bibliai vallásról.
Mivel messze vagyunk attól, hogy elérjük a hit, a tudás és a tökéletesség ilyen egységét, kristálytisztán látjuk a szükségszerűséget: nekünk, keresztényeknek el kell kezdenünk növekedni, különben az ilyen növekedés időszaka elmúlik, és mi csak törpék maradunk, akik nem jutottak eléggé előre ahhoz, hogy jogosultak legyünk a Királyságban való otthonra. Akkor bekövetkezik, hogy minden ilyen éretlen keresztény keserűen kiáltja majd: "Elmult az aratás, elvégződött a nyár, és mi nem szabadultunk meg!" Jer. 8:20.
Péntek - Julius 22
További Tanulmányozásra
Ezt mondja a próféta: „Kicsoda szenvedheti el az Ő eljövetelének napját? És kicsoda áll meg az Ő megjelenésekor? Hiszen olyan Ő, mint az ötvösnek tüze, és a ruhamosónak lúgja! És ül mint ötvös vagy ezüst-tisztogató és megtisztítja Lévi fiait és fényessé teszi őket, mint az aranyat és ezüstöt; és igazsággal visznek ételáldozatot az Úrnak” (Mal. 3:2–3). Azoknak, akik akkor élnek a földön, amikor Krisztus befejezi közbenjárását a mennyei templomban, a szent Isten színe előtt közbenjáró nélkül kell megállniuk. Ruhájuknak hótisztának kell lennie, jellemüknek „a meghintés vére” által meg kell tisztulnia a bűntől. Isten kegyelme és kitartó emberi igyekezet által győzniük kell a bűn ellen vívott harcban. Miközben a vizsgálati ítélet folyik a mennyben, és Krisztus a bűnbánó hivők bűneit eltávolítja a templomból, a földön Isten népe között a tisztogatás, a bűntől való szabadulás különleges munkájának kell végbemennie. Ezt a munkát még világosabban megismerhetjük a Jelenések 14. fejezetében foglalt üzenetből. {GC 425.1}
E munka lezárulásakor Krisztus követői készen lesznek Uruk fogadására. „És kedves lesz az Úrnak a Júda és Jeruzsálem ételáldozatja, mint a régi napokban és előbbi esztendőkben” (Mal. 3:4). Akkor az egyház, amelyet Urunk magához fogad eljövetelekor, dicsőséges egyház lesz, amelyen nem lesz „szeplő vagy sömörgözés, vagy valami afféle” (Ef. 5:27). Akkor olyan lesz, „mint egy hajnal, szép, mint a hold, tiszta mint a nap, rettenetes, mint a zászlós tábor” (Én. én. 6:7). {GC 425.2}