Krisztus Testének Egysége
7. Lecke, 3. Negyedév 2023. Augusztus 5-11.
Ossza meg ezt a leckét
Szombat Délután, Augusztus 5.
Emlékszöveg:
"És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul: A szentek tökéletesbbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére.” Efézus 4:11, 12
"Tartsuk tiszteletben Isten művének valamennyi ágát. „Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul tett, a szentek tökéletesbítése céljából, szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére.” (Efézus 4:11,12) A szöveg mutatja, hogy a munkások más-más eszközök lesznek. Senkitől se várják el, hogy más valaki munkájába kezdjen, és gyakorlat nélkül azt próbálja végezni. Isten képességeink szerint adta meg feladatunkat. Valaki azt képzelheti, hogy állása felhatalmazza mások feladatának előírására, de ez a nézet nem helytálló. Nem ismeri mások munkáját, s bővítene ott, ahol szűkíteni kellene, és viszont, mert csak a szőlő egy részét látja be. {8T 170.2}
Vasárnap, Augusztus 6.
A Szentlélek Egysége
Olvassátok el az Efézusi levél 1-16. Hogyan bátorítja Pál a hívőket, hogy ápolják a gyülekezet egységét?
"Fogjanak össze Isten szolgáival mindazok, akiknek javára szolgált munkásságuk, hogy ők is embereket menthessenek meg, ki-ki képességei szerint. Ez minden igazi hívőnek kötelessége, lelkésznek, laikusnak egyaránt. Tartsák mindig szem előtt ezt a nagyszerű célt. Mindenki igyekezzék betölteni a saját helyét a gyülekezetben, és mindnyájan törekedjenek együtt dolgozni rendben, összhangban és szeretetben. {5T 238.1}
Krisztus vallása nem önző, nem korlátolt. Elvei szerteágazóak és kezdeményezőek. Krisztus úgy mutatta be, mint fénylő világosságot, romlást gátló sót, átalakító kovászt. Isten szolgái lelkesen, buzgón és odaadóan terjesztik majd közel és távol az igazság ismeretét, mégsem hanyagolhatják el, hogy az egyház erejéért és egységéért munkálkodjanak. Éberen őrködnek, nehogy megoszlás és széthúzás lopakodjon be közéjük. {5T 238.2}
Az utóbbi időben olyan férfiak léptek elő, akik ugyan Krisztus szolgáinak vallják magukat, tevékenységük mégis homlokegyenest ellenkezik az egységgel, amelyet Jézus alapozott meg az egyházban. Sajátos elgondolásokkal és módszerekkel dolgoznak. Változásokat hoznak az egyházba, amelyeket haladó elgondolásoknak tartanak, s azt képzelik, hogy így majd nagyszerű eredményeket érhetnek el. Ezek a férfiak inkább tanulók, mint tanítók lehetnének Krisztus iskolájában. Állandóan nyugtalanok, valamilyen óriási munkát akarnak véghezvinni, tenni valamit, ami nekik szerezne dicsőséget. Legelőször meg kellene tanulniuk minden leckék közül a leghasznosabbat: az alázatot és Jézusba vetett hitet. {5T 238.3}
Pál az efézusiakat az egység és a szeretet megóvására buzdítja: „Kérlek tehát én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy méltóan éljetek ahhoz az elhíváshoz, amelynek részesei lettetek, igaz alázatosságban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel. Törekedjetek arra, hogy a béke kötelékében fönntartsátok a lelki egységet. Egy a test és egy a lélek, mint ahogy elhívásotok is egy reménységre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Istene és Atyja mindeneknek, aki mindenek fölött és mindenek által és mindegyikőtökben van.” (Ef. 4:1–6) {5T 239.1}
Hétfő, Augusztus 7.
Egységben az Egyetlenben
Melyik hét "egy"-t idézi Pál az egyház egységéről szóló témájának alátámasztására? Milyen érvet akar kifejteni ezzel a felsorolással? Ef 4:4-6
Pál az efézusiakat az egység és a szeretet megóvására buzdítja: „Kérlek tehát én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy méltóan éljetek ahhoz az elhíváshoz, amelynek részesei lettetek, igaz alázatosságban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel. Törekedjetek arra, hogy a béke kötelékében fönntartsátok a lelki egységet. Egy a test és egy a lélek, mint ahogy elhívásotok is egy reménységre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Istene és Atyja mindeneknek, aki mindenek fölött és mindenek által és mindegyikőtökben van.” (Ef. 4:1–6) {5T 239.1}
Az apostol inti testvéreit, hogy életükkel bizonyítsák az igazság erejét, amint ő mutatta meg nekik. Szelíden, gyengéden, türelemmel és szeretettel mutassák be Krisztus jellemét és üdvössége áldásait. Egy a test, egy a lélek, egy az Úr és egy a hit. Mint Krisztus testének tagjait, minden hívőt ugyanaz a lelkület és ugyanaz a reménység hasson át. A gyülekezetben dúló viszály megszégyeníti a világ előtt Krisztus vallását, egyúttal kifogással is szolgál: igazolja az igazság ellenségeinek útjait. Pál utasításai nem korlátozódnak kora gyülekezeteire, hanem Isten akaratából eljutottak hozzánk. Mit teszünk hát azért, hogy a békesség kötelékében őrizzük meg az egységet? {5T 239.2}
Ha azok, akik magukat Isten népének vallják, elfogadnák az Igéből rájuk sugárzó világosságot, akkor eljutnának arra az egységre, amelyért Krisztus imádkozott: „a Lélek egységé”-re a „békesség kötelékével”, ahogy az apostol mondja. „Egy a test, és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást; egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség” (Ef. 4:3–5). {GC 379.2}
Akik elfogadták az advent üzenetet, tapasztalták ezt az áldást. Különböző egyházakból jöttek, és az egyház emelte korlátokat ledöntötték; egymásba ütköző hitvallásuk atomjaira esett szét; a földi millenniumba vetett bibliátlan reménységet feladták, a második adventről alkotott hamis nézeteiket kiigazították; a gőg és a világhoz való ragaszkodás semmivé lett. A sérelmeket orvosolták. Szívük a legszebb közösségben egyesült, szeretet és öröm foglalta el a főhelyet. Ha ez a tanítás ezt érte el annak a kevés embernek az életében, aki elfogadta, ezt érné el mindenkinek az életében, ha mindenki elfogadná. {GC 379.3}
Kedd, Augusztus 8.
A Felmagasztalt Krisztus, Az Ajándékozó
Mi történik az Efézus 4:7-10-ben, és mi Pál célja ezekkel a versekkel?
A talentumokon, amelyeket Krisztus rábízott egyházára, főként a Szentlélek ajándékait és áldásait kell értenünk. "Némelyiknek ugyanis bölcsességnek beszéde adatik a Lélek által; másiknak pedig tudománynak beszéde ugyanazon Lélek szerint; egynek hit ugyanazon Lélek által; másnak pedig gyógyítás ajándékai azon egy Lélek által; némelyiknek csodatévő erőknek munkái; némelyiknek meg prófétálás; némelyiknek pedig lelkeknek megítélése; másiknak nyelvek nemei; másnak pedig nyelvek magyarázása: de mindezeket egy és ugyanaz a Lélek cselekszi, osztogatván mindenkinek külön, amint akarja" (1 Kor 12 : 8-11). Nem mindenki kapja ugyanazt az ajándékot, de a Mester megígérte, hogy minden egyes szolgája megkapja a Lélek valamelyik ajándékát. {COL 327.1}
Mielőtt Krisztus elbúcsúzott tanítványaitól, "rájuk lehele, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket". Ezt is mondta: "Ímé én elküldöm tireátok az én Atyámnak ígéretét" (Jn 20: 22; Lk 24:49). De az ajándékok teljességét csak a feltámadás után kapták meg. Krisztus csak akkor árasztotta ki Lelkét, amikor a tanítványok hittel és imádkozva teljesen a szolgálatra szentelték magukat. Krisztus követői ekkor különlegesen részesültek a menny kincseiben. "Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek." "Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint", a Lélek "osztogatván mindenkinek külön, amint akarja" (Ef 4:8.7; 1 Kor 12:11). Ezeket az ajándékokat Krisztus nekünk adta, de csak akkor lesznek ténylegesen a mieink, ha már Isten Lelke irányítja életünket. {COL 327.2}
A Lélek ígéretét nem értékeljük kellőképpen. Ez az ígéret nem teljesedik úgy, ahogy arra lehetőség volna. A Lélek hiánya miatt erőtlen az evangélium szolgálata. Műveltséggel, tehetséggel, ékes beszéddel, öröklött és szerzett képességekkel, de Isten Lelkének jelenléte nélkül, egy szívet sem tudunk megérinteni, és egy bűnöst sem tudunk Krisztusnak megnyerni. De a Lélek ajándékaival megáldott és a Krisztussal közösségben élő legszegényebb és legtudatlanabb tanítvány is hatni tud az emberek szívére. Isten eszközül használja fel a világegyetem legszentebb befolyásának közvetítésére. {COL 328.1}
Szerda, Augusztus 9.
A Felmagasztalt Jézus Ajándékai
A Zsoltárok 68:18-ra támaszkodva Pál az imént úgy írta le a feltámadt, felmagasztalt, győzedelmes Jézust, mint aki a magasból ajándékokat ad népének. Milyen "ajándékokat" ad a felmagasztalt Jézus, és milyen célból? Ef 4:11-13
"Az a kijelentés, hogy Isten egyeseket a gyülekezetbe helyezett stb. valami többet jelent annál, mint hogy nyitva hagyta az utat az ajándékok megjelenésére, ha a körülmények véletlenül kedveznek. Sokkal inkább azt jelenti, hogy ezek az egyház valódi szellemi alkotmányának állandó részei voltak, és hogy ha ezek nem lennének aktív működésben, az egyház olyan állapotba kerülne, mint egy emberi test, amelynek egyes tagjai baleset vagy betegség következtében megnyomorodtak és tehetetlenekké váltak. Miután egyszer beilleszkedtek az egyházba, ezeknek az ajándékoknak ott kell maradniuk, amíg formálisan el nem távolítják őket. De nincs feljegyzés arról, hogy valaha is eltávolították volna őket. PP 24.1
"Öt évvel később ugyanez az apostol ugyanezekkel az ajándékokkal kapcsolatban ír az efézusiaknak, világosan megfogalmazva azok célját, és ezzel közvetve megmutatva, hogy a cél eléréséig fenn kell maradniuk. Azt mondja (Efézus 4:8, 11-13): "Ezért mondja, hogy amikor felment a magasba, fogságba ejtette a foglyokat, és ajándékokat adott az embereknek..... És adott némelyeket apostoloknak, némelyeket prófétáknak, némelyeket evangélistáknak, némelyeket pásztoroknak és tanítóknak, a szentek tökéletesedésére, a szolgálat munkájára, Krisztus testének épülésére: Míg mindnyájan el nem jutunk a hit és az Isten Fia ismeretének egységében a tökéletes emberré, a Krisztus teljessége nagyságának mértékére." PP 24.2
"Az egyház az apostoli korban nem érte el az egységnek itt szemlélt állapotát; és nagyon hamar e kor után a nagy szellemi hitehagyás homálya kezdte beárnyékolni az egyházat; és bizonyára a hanyatlás állapota alatt sem érte el Krisztusnak ezt a teljességét és a hit egységét. És nem is fog megvalósulni, amíg az utolsó kegyelmi üzenet minden nemzetségből és népből, a társadalom minden osztályából és a tévedések minden szervezetéből össze nem gyűjt egy minden evangéliumi reformban teljes népet, amely az Emberfia eljövetelére vár. És valóban, ha az egyháznak a tapasztalata során valaha is szüksége lenne a vigasztalására és vezetésére, bátorítására és védelmére rendelt minden eszközre, akkor az az utolsó napok veszélyei közepette lenne, amikor a gonosz erői, akiket a tapasztalat és a kiképzés már majdnem tökéletesített a gonosz munkájukra, a csalás mesterműveivel még a kiválasztottakat is megtévesztenék, ha ez lehetséges lenne. Nagyon helyénvaló tehát, hogy az utolsó napokban az egyház javára a Lélek kiáradásáról szóló különleges próféciák következnek." PP 24.3
Csütörtök, Augusztus 10.
Krisztusban Felnőni
Milyen veszély fenyegeti az egyház krisztusi érettségét? Ef 4:14
Isten nem a zavarnak, hanem a békességnek az Istene. Ám Sátán éber, sosem szunnyadó ellenség, állandóan hat emberek elméjére, gondolataira, talajt keres, ahová konkolyát vetheti. Ha valakit felhasználhat szolgálatára, akkor eszméket és hamis elméleteket sugall, rábírja, hogy a tévelygés szószólója legyen. Az igazság nemcsak meggyőz, megtérít, hanem meg is tisztítja a lelket. Jézus figyelmeztetett bennünket, hogy óvakodjunk a hamis tanítóktól. Művünk kezdete óta, időnként férfiak léptek fel, hogy új és meglepő elméleteket hirdessenek. Ám, akik állítják, hogy az igazságot hiszik, felkeresnék a tapasztalattal bíró testvéreket, ha Isten igéjét nyílt fejjel és alázatos lélekkel kutatnák, ha elméleteiket az igazság világosságánál és a Bibliát tanulmányozó hittestvéreik segítségével vizsgálnák meg, ugyanakkor könyörögve, imádkozva fordulnának Istenhez s kérdeznék: "Vajon ez-e az Úrnak útja, vagy pedig a hamis ösvény, amelyen Sátán akar vezetni engem?" akkor világosan látnának s megmenekülnének a madarász tőréből. {TM 54.2}
Óvakodjanak testvéreink azoktól, akik az Úr eljövetelének idejét vagy bármelyik fontos ígéretének teljesülését meghatározzák. "Nem a ti dolgotok tudni az időket, vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyeztetett." Ezek az álnok tanítók látszatra nagyon buzgók lehetnek Isten műve érdekében, sőt javaikat is arra fordíthatják, hogy elméleteiket a világ és a gyülekezet elé tárják, ám minthogy a tévedést és az igazságot összekeverik, üzenetük megtévesztő, s a lelkeket hamis ösvényekre tereli. Szálljunk szembe velük, álljunk ellenük, nem azért, mintha rossz emberek volnának, hanem mert álnokságnak tanítói, s mert a hamisságra az igazság pecsétét akarják ütni. {TM 55.1}
Milyen kár, hogy emberek annyi fáradtságot vesznek maguknak, hogy téves elméleteket szüljenek, amikor az igazság drágagyöngyeinek tárháza tárva-nyitva áll előttük, amellyel a népet gazdagíthatnák a legszentebb hitben. Ahelyett, hogy az igazságot tanítanák, képzeletük valami új és különlegessel foglalkozik, majd pedig megbontják az összhangot azokkal, akiket Isten használ fel arra, hogy a népet az igazság talapzatára emelje. Mindazt elvetik, ami az értelem és érzelem egysége érdekében elhangzott, lábbal tiporják Krisztus imáját, mintha az egység, amelyért imádkozott, lényegtelen volna, s mintha szükségtelen volna, hogy követői egyek legyenek, amiképpen ő egy az Atyával. Hirtelen más tárgyra térnek át majd felhívják hittestvéreiket, hogy példájukat kövessék, buzgólkodjanak az Úrért.{TM 55.2}
Ha buzgóságuk arra késztetné őket, hogy azon a vonalon dolgozzanak, mint hittestvéreik, akik a nép hevét és terhét hordozva munkálkodnak, ha ugyanolyan kitartóan szembe szállnának csüggesztő körülményekkel és akadályokkal, mint hittestvéreik tették, akkor követésük ajánlatos volna, és Isten elfogadná őket. Ám csak kárhoztathatjuk őket, akik csodálatos világosság terjesztése érdekében buzgólkodnak, ámde elfordulnak tőlük, akiket Isten vezet. Így cselekedtek Koré, Dothán és Abirám, eljárásukat intelem gyanánt jegyezte fel számunkra az Írás. Ne tegyünk úgy, ahogyan ők, - ne vádoljuk, és ne kárhoztassuk őket, akikre Isten a mű terhét helyezte. {TM 55.3}
Akik a Hetednapi Adventista Egyházat Babilonnak nyilvánították, felhasználták a Bizonyságtételeket, hogy állításaikat látszólag alátámasszák. Ámde miért nem tárták fel üzenetemnek évek óta hangoztatott súlypontját, nevezetesen: a gyülekezet egységét? Miért nem idézték az angyal szavait: "Tartsatok össze, szorosan tartsatok össze, szorosan tartsatok össze!" Miért nem ismételték ezt a figyelmeztetést s miért nem beszéltek arról az elvről, hogy "egységben az erő, míg a széthúzás: gyengeség? " Éppen az ilyen üzenetek, mint amilyeneket ezek az emberek hirdetnek, osztják meg a gyülekezetet s hoznak ránk szégyent, ellenségeink előtt, és éppen ezek az üzenetek nyilvánítják világosan a nagy csaló különleges művét, aki csak akadályozni akarja a gyülekezeteket, hogy egységben tökéletességre jusson. Ezek a tanítók a saját maguk által gyújtott szikrákat követik, saját független megítélésük szerint cselekszenek, és az igazságot hamis eszmékkel és elméletekkel csak akadályozzák. Hittestvéreik tanácsát visszautasítják, saját útjaikat járják, amíg végül is oda jutnak, ahol Sátán látni akarja őket, nevezetesen, elméjük megzavarodik. {TM 56.1}
Intettem hittestvéreimet, óvakodjanak Sátán munkájától, minden formájában. Istennek és embernek nagy ellensége ujjong, hogy sikerült lelkeket megcsalnia és sikerült anyagi javaikat és képességeiket káros mederbe terelnie. Pénzüket az időszerű igazság terjesztésére lehetett volna felhasználni, ám, ehelyett olyan eszmék hirdetésére költötték, amelyek nem igazságon alapszanak.{TM 56.2}
Péntek, Augusztus 11.
További Tanulmányozásra
"Ó, micsoda bizonyosság ez, hogy Isten szeretete megmarad mindazok szívében, akik hisznek benne! Ó, micsoda üdvösség van biztosítva, mert ő képes mindörökre megmenteni mindazokat, akik általa Istenhez járulnak. Csodálkozva kiáltunk fel: Hogyan lehetséges ez? De Jézus nem elégszik meg kevesebbel, mint ezzel. Azok, akik itt részesei az ő szenvedéseinek, az ő megaláztatásának, akik az ő nevéért tűrnek, azoknak Isten szeretetét úgy kell kapniuk, ahogyan a Fiúnak is megadatott. Valaki, aki tudja, azt mondta: "Maga az Atya szeret titeket". [János 16:27.] Valaki, akinek kísérleti ismerete volt e szeretet hosszáról, szélességéről, magasságáról és mélységéről, kijelentette nekünk ezt a csodálatos tényt. Ez a szeretet az Isten Fiába vetett hit által a miénk, ezért a Krisztussal való kapcsolat mindent jelent számunkra. Egyek kell lennünk vele, ahogyan ő egy az Atyával, és akkor a végtelen Isten szeret minket, mint Krisztus testének tagjait, mint az élő szőlőtő ágait. Az anyatörzshez kell kapcsolódnunk, és a szőlőtőből kell táplálékot kapnunk. Krisztus a mi megdicsőült fejünk, és az Isten szívéből áradó isteni szeretet Krisztusban nyugszik, és azokkal közli, akik vele egyesültek. Ez a lélekbe belépő isteni szeretet hálával lelkesíti, megszabadítja a lelki erőtlenségtől, a büszkeségtől, a hiúságtól és az önzéstől, és mindattól, ami a keresztény jellemet eltorzítaná." CE 75.2