Szombat Délután, Február 3.
Emlékszöveg:
"A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, aki arra vágyik.” - Zsoltár 12:6
Isten hosszútűrése sokszor felbátorítja az embereket a bűnre; de büntetésük biztos és borzalmas lesz még ha az el is halasztódik. "Mert mint a Perázim hegyén, felkel az Úr, és mint Gibeon völgyében, megharagszik, hogy megtegye munkáját, amely szokatlan lesz, és hogy cselekedje dolgát, amely hallatlan lesz" (Ésa 28:21). Irgalmas Istenünknek a büntetés szokatlan cselekedet. ő maga üzeni prófétája által: "Mondjad nékik: Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában, hanem hogy a hitetlen megtérjen útjáról és éljen" (Ez 33:11). "[...] Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú [...] megbocsát hamisságot, vétket és bűnt" (2Móz 34:6-7). Nem bosszúálló az Úr, de parancsolatainak megszegői felett ítéletet tart. Ezt meg kell tennie azért is, hogy a föld lakói teljesen el ne romoljanak, és el ne pusztuljanak. És hogy némelyeket megmentsen, el kell törölje azokat, akik bűneikben konokul kitartanak. "Hosszútűrő az Úr és nagy hatalmú, és nem hagy büntetlenül" (Náh 1:3). Lábbal tiprott törvényének tekintélyét rettentő ítéletek által állítja majd helyre. Az a tény pedig, hogy az ítélet végrehajtásától vonakodik, világosan mutatja, milyen kibeszélhetetlenül nagy az ő ítéletét kikényszerítő bűn hatalma, és milyen nagy lesz a bűnös büntetése. {PP 628.1} - Ellen G White
Vasárnap, Február 4.
Rettenetes harcos
Olvassuk el a Zsoltárok 18:3-18; a Zsoltárok 76:3-9, 12; és a Zsoltárok 144:5-7-et. Hogyan ábrázolják az Urat ezek a szövegek? Mit közvetítenek ezek a képek Isten készségéről, hogy megszabadítja népét?
"Krisztus 'megvetett és elvetett volt az emberek által; fájdalmak embere és gyászban járatos'. Gonosz kezek által fogták el és feszítették keresztre. Haláláról szólva a zsoltáros ezt írja: 'A halál fájdalmai körülvettek engem, és istentelen emberek áradata rettentett meg engem. A pokol fájdalmai körülvettek engem, a halál csapdái meggátoltak engem. Nyomorúságomban az Urat hívtam segítségül, és Istenemhez kiáltottam: meghallotta szavamat templomából, és kiáltásom eljutott előtte, egészen az ő fülébe. Akkor megremegett és megremegett a föld; a hegyek alapjai is megmozdultak és megrendültek, mert haragudott. Füst szállt fel orrlyukaiból, és tűz emésztett szájából; parazsat gyújtott fel általa. Az eget is meghajlította, és leszállt, és sötétség volt a lába alatt. És lovagolt egy kerubon, és repült, sőt, a szél szárnyán repült. A sötétséget tette titkos helyévé; pavilonja körülötte sötét vizek és az ég sűrű felhői voltak."" RH 1900. július 17., par. 11 - Ellen G White
A héberek Istene diadalmaskodott a büszke asszíron. Jahve megvédte méltóságát a környező népek előtt. Jeruzsálemben, a nép szíve szent örömmel telt meg. Buzgón esedeztek szabadulásért, és könnyek között vallották meg bűneiket. Nagy ínségükben Isten szabadító hatalmában bíztak és Isten nem hagyta őket cserben. A templom udvara most az ének, az ünnepélyes dicsőítés hangjától visszhangzott. {PK 361.4} - Ellen G White
A világ soha nem látott olyan rettenetes dolgokat, amelyeknek tanúja lesz Krisztus második adventjekor: "A hegyek reszketnek előtte, és a halmok szétmállanak. Tekintetétől megrendül a föld, és a világ, és minden, ami rajta él. Ki állhatna meg haragja előtt, és ki bírhatná ki búsulásának tüzét?" (Náh 1:5-6). "Uram, hajlítsd meg egeidet és szállj alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek! Lövellj villámot és hányd szerte őket; bocsásd ki nyilaidat és vedd el eszöket" (Zsolt 144:5-6). {PP 109.3} - Ellen G White
Hétfő, Február 5.
Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak
Olvassuk el a Zsoltárok 9:18, 12:5, 40:17, 113:7, 146:6-10 és 41:1-3 verseket. Mi itt az üzenet számunkra, ma is?
"Az Úr Jézus így szólt a felhőoszlopból: "És most, Izrael, mit kíván tőled az Úr, ha nem azt, hogy féljed az Urat, a te Istenedet, járj minden útján, és szeresd őt, és szolgáld az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, tartsd meg az Úr parancsolatait és rendeléseit, amelyeket ma parancsolok neked a te javadra. Mert az Úr, a te Istened istenek Istene és urak Ura, nagy Isten, hatalmas és rettenetes, aki nem tekint személyekre, és nem vesz tekintetbe; ítéletet tart az árvák és özvegyek felett, és szereti a jövevényt, és táplálékot és ruhát ad neki.". Hasonlítsuk össze ezt Krisztus szavaival az Újszövetségben: "Felállt egy törvénytudó, és megkísértette őt, mondván: Mester, mit tegyek, hogy örök életet örököljek? Ő pedig monda néki: Mi van megírva a törvényben, hogyan olvasod? Ő pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat. Ő pedig monda néki: Jól feleltél; ezt tedd, és élni fogsz." "Az árvák atyja és az özvegyek bírája az Isten az ő szent hajlékában." "Az Úr megőrzi a jövevényeket, az árvákat és az özvegyeket megsegíti, de a gonoszok útját felforgatja." "Ha a te testvéred elszegényedik, és veled együtt romlásba jut, akkor segítsd meg őt, igen, ha idegen vagy vendég, hogy veled éljen; ne add neki pénzedet uzsorára, és ne add kölcsön neki élelmedet szaporodásra. Én vagyok az Úr, a te Istened, a ki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, hogy neked adjam Kanaán földjét, és hogy én legyek a te Istened. Ne uralkodj fölötte erővel, hanem félj a te Istenedtől." Lásd még: 5Mózes 15:7-11; 24:14, 15, 19-21; 3Mózes 19:32-37. "Senkinek sem tartozol semmivel, csak azzal, hogy szeressétek egymást". A szegények elnyomása, ami nem más, mint tényleges rablás, emberi kurzus szerint nem büntethető, kivéve nagyon szélsőséges eseteket; de a menny Istene úgy jelöli meg, mint azt a gyűlölt gyakorlatot, amelyet semmiképpen sem tűr meg. PC 412.3 - Ellen G White
"Jakab apostol azt mondja a gazdagoknak: "Íme, a munkások bérlete, akik learatták a földjeiteket, amit csalással visszatartottatok, kiált, és azoknak a kiáltása, akik learattak, a sabaoth Urának fülébe jutott. "*". Isten elítéli az igazságtalanságot, bárhol nyilvánuljon is meg, bárki legyen is az illető, bármilyen üzletről legyen is szó. Ahol olyan cselszövéseket eszelnek ki, hogy pénzt tartanak vissza azoktól, akiknek az jár, vagy megfosztanak valakit a jogaitól, ott Isten elítélése megáll. Minden lélek érdeke, aki kapcsolatban áll Isten munkájával, hogy elfogadja figyelmeztetéseit és dorgálását, és meghaljon annak a makacs akaratnak, amely szembeszállt Isten akaratával." PC 413.1 - Ellen G White
Kedd, Február 6.
Meddig ítéltek még hamisan?
Olvassátok el a 82. zsoltárt. Mi történik, ha a vezetők elferdítik az igazságot, és elnyomják a népet, amelynek védelmére rendeltettek?
"Az apostol felvázolta azt a magatartást, amelyet a hívőknek a polgári hatóságokkal szemben fenn kell tartaniuk: "Legyetek alávetve az Úr kedvéért minden emberi intézménynek, akár a császárnak mint legfőbbnek, akár a kormányzóknak, akiket ő küldött, hogy megbüntessék azokat, akik rosszat tesznek, és dicsérjék azokat, akik helyesen cselekszenek. Mert Isten akarata az, hogy a helyes cselekedetekkel elhallgattassátok az ostoba emberek tudatlanságát." TT 274.4 - Ellen G White
"Akik szolgák voltak, azoknak alárendelteknek kellett maradniuk uraiknak, 'mert az a valaki - magyarázta az apostol -, aki Istenre gondolva elviseli a fájdalmat, miközben igazságtalanul szenved. Mert milyen érdem az, ha ha ha rosszat teszel, és ezért megverik, türelmesen viseled? De ha amikor helyesen cselekszel és szenvedsz érte, türelmesen viseled, akkor Isten jóváhagyását élvezed... . Krisztus is szenvedett értetek, példát hagyva nektek, hogy az ő nyomdokain járjatok. Ő nem követett el bűnt, ajkán nem volt bűn. Amikor gyalázták, nem gyalázkodott viszonzásul; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem bízott abban, aki igazságosan ítél."" TT 275.1 - Ellen G White
"Aki a hegyi beszédben a tanítványokhoz szólt, az ugyanaz, aki Mózeshez, Áronhoz és Mirjámhoz szólt, és hagyta, hogy elégedetlenségének jelzői Mirjámon nyugodjanak, amiért elmarasztalta azt, akin keresztül Isten kiválasztotta, hogy közölje akaratát. Isten Mózesre rakta munkájának terhét, és amikor mások is rá merészelték rakni az ő elítélésük és kárhoztatásuk terhét, az Úr nagy bűnösnek nyilvánította őket. Megítélte és elítélte azt, aki igazságtalanul ítélte és ítélte el a szolgáját. Ő, akinek minden ember szíve olyan, mint egy nyitott könyv, olvasta a rejtett indítékokat. Látta, hogy a szív leprás a bűntől, és a szív csapását a testi lepra szörnyű ítéletében tárta fel. Ahogy a lepra biztos halált jelentett, ha hagyták, hogy természetes lefolyását vegye, úgy a bűn leprája is elpusztítja a lelket, ha a bűnös nem kapja meg Isten kegyelmének gyógyítását. ST 1892. március 14. 8 - Ellen G White
"Mivel nem tudunk olvasni a másik szívében, óvakodjunk attól, hogy bárkinek is rossz indítékot tulajdonítsunk, nehogy Mirjáméhoz hasonló bűnbe keveredjünk - elítéljük azokat, akiket az Úr tanít és vezet -, és ezzel magunkra vonjuk Isten dorgálását." (Mirjám. ST 1892. március 14., 1892. par. 9 - Ellen G White
Szerda, Február 7.
A harag szava !
Olvassuk el a Zsoltárok 58:6-8; 69:22-28; 83:9-17; 94:1, 2; és 137:7-9 verseit. Milyen érzéseket közvetítenek ezek a zsoltárok? Ki az ítélet hordozója ezekben a zsoltárokban?
A templom udvarán a nép előtt állva, Josafát imában öntötte ki lelkét. Isten ígéreteire hivatkozva ismerte be Izráel tehetetlenségét. „Uram, őseink Istene! Te vagy Isten a mennyben, aki uralkodsz a népek minden királyságán! A te kezedben van az erő és a hatalom, és senki sem állhat meg veled szemben. Istenünk, te űzted ki ennek az országnak a lakóit néped, Izráel elől, és örökre odaadtad azt barátod, Ábrahám utódainak. És itt laktak, itt építettek neved tiszteletére szentélyt, és ezt mondták: Ha majd veszedelem, fegyver, ítélet, dögvész vagy éhínség jön ránk, megállunk ez előtt a templom előtt és te előtted, mert a te neved ebben a templomban van; és ha segítségért kiáltunk hozzád nyomorúságunkban, hallgass meg, és szabadíts meg minket. {PK 199.2} - Ellen G White
De látod, az ammóniak és móábiak, Széír hegyvidékének a lakói, akik között nem engedted átvonulni az izráelieket, amikor Egyiptomból jöttek, és így kikerülték, és nem pusztították el őket, ezek most azzal fizetnek nekünk, hogy ellenünk támadnak, és ki akarnak űzni birtokodból, amelyet birtokunkba adtál. Istenünk, ítéld meg őket! Mert nincs erőnk ezzel a nagy tömeggel szemben, amely ellenünk támad. Nem tudjuk, mit tegyünk, csak rád tekintünk” (2Krón 20:3–12). {PK 199.3} - Ellen G White
Josafát bizalommal mondhatta az Úrnak: „csak rád tekintünk”. Éveken át arra oktatta a népet: bízzon abban, aki a letűnt korokban oly sokszor közbelépett, hogy megóvja választottait a teljes pusztulástól, és most, amikor az ország veszélyben volt, Josafát nem volt egyedül. „Eközben a júdaiak valamennyien ott álltak az Úr színe előtt gyermekeikkel, feleségeikkel és fiaikkal együtt” (2Krón 20:13). Közösen böjtöltek és imádkoztak; együtt könyörögtek az Úrhoz, zavarja össze ellenségeiket Jahve nevének megdicsőítésére. {PK 200.1} - Ellen G White
Csütörtök, Február 8.
Az Úr ítélete és a szentély
Olvasd el a 96:6-10; a 99:1-4; és a 132:7-9, 13-18 zsoltárokat. Hol történik Isten ítélete, és milyen következményekkel jár számunkra a válasz? Hogyan segít nekünk a szentély megérteni, hogy Isten hogyan bánik el a gonosszal?
"Fogadjuk-e el a bizonyosság drága szavait, amelyeket Isten Igéjében találunk? Hinni fogunk-e Isten ígéreteinek, és magasztaljuk-e szent nevét? Tiszteljük Őt szüntelenül dicsérettel és hálaadással. Különösen szeretném felhívni népünk figyelmét azokra a szentírási szakaszokra, amelyek arra szólítanak fel, hogy magasztaljuk Izrael Urát, Istenét. Nem kellene-e abbahagynunk minden sajnálkozást, és hagynunk, hogy Isten dicsérete áradjon ajkunkról?" 21LtMs, Ms 91, 1906, bek. 5 - Ellen G White
Abban a pusztai sátorban és abban a templomban, amelyek Isten lakóhelyének szimbólumai voltak, egy helyiség Isten jelenlétének szentségét őrizte. A bejáratnál lévő, kérub-mintákkal átszőtt függönyt egyvalakinek a kivételével senkinek sem volt szabad felemelnie. A függöny felemelése és a szentek szentje szent titkába való hívatlan behatolás halált jelentett, mert a frigyládát betakaró fedél felett fénylett a Legszentebb Lény dicsősége, és meghalt az, aki arra a dicsőségre rátekintett. Az év egyetlen napján, a szentek szentjében végzendő szolgálatra kijelölt napon, a főpap remegve lépett Isten elé, miközben tömjénfüst takarta el szeme elől a dicsőséget. A templom egész területén minden hang elnémult. Egy pap sem szolgált az oltároknál. A hívek serege néma áhítatban meghajolva könyörgött Isten irgalmáért. {MH 437.1} - Ellen G White
A frigyládában volt a két kőtábla. Isten saját ujjával írta rá a Tízparancsolatot. Salamon atyjának, Dávidnak példáját követte, amikor bevitték a templomba a frigyládát. Minden hatodik lépésnél áldozatot mutatott be. Énekléssel, zenével és nagy ünnepélyességgel vitték be „a papok az Úr szövetség ládáját a helyére, a templom legbelső részébe, a szentek szentjébe” (2Krón 5:7). Amikor kijöttek, elfoglalták a számukra kijelölt helyet. Az énekesek – fehérbe öltözött léviták – az oltár keleti végénél álltak cimbalmokkal, lantokkal, citerákkal; és velük volt százhúsz kürtölő pap is. (Lásd: 2Krón 5:12.) {PK 38.2} - Ellen G White
Salamon azután az emelvényre térdelt, és az egész nép hallatára elmondta templomszentelési imáját. A gyülekezet fejét meghajtva állt, és közben a király ég felé emelt kézzel így könyörgött: „Uram, Izráel Istene! Nincs hozzád hasonló Isten sem az égben, sem a földön! Hűségesen megtartod a szolgáiddal kötött szövetséget, ha teljes szívükkel előtted járnak... {PK 40.1} - Ellen G White
"Az üldöztetés, a konfliktusok és a sötétség évszázadain keresztül Isten fenntartotta egyházát. Nem hullott rá egyetlen felhő sem, amelyre ne készült volna fel; nem támadt egyetlen ellenkező erő sem, amely ne látta volna előre az Ő munkáját. Minden úgy történt, ahogy Ő megjósolta. Nem hagyta elhagyatottan egyházát, hanem prófétai kijelentésekben jelezte, hogy mi fog történni, és ami az Ő Lelke által a prófétáknak megjósolt, az meg is történt. Minden szándéka beteljesedik. Törvénye az Ő trónjával van összekötve, és a gonoszság semmilyen hatalma nem tudja megsemmisíteni azt. Az igazságot Isten ihlette és őrzi, és az győzedelmeskedni fog minden ellenállás felett." FLB 281.2 - Ellen G White
Péntek, Február 9.
További Tanulmányozásra
"A lelki sötétség korszakaiban Isten egyháza olyan volt, mint egy dombon álló város. Korszakról korszakra, egymást követő nemzedékeken keresztül a menny tiszta tanításai bontakoztak ki határain belül... Ez az Ő kegyelmének színháza, amelyben örömét leli abban, hogy kinyilatkoztassa a szíveket átalakító hatalmát." 5 FLB 281.3 - Ellen G White
"Az egyház Isten erődje, az Ő menedékvárosa, amelyet Ő tart meg egy lázadó világban. Az egyház bármilyen elárulása árulás annak, aki egyszülött Fia vérével vásárolta meg az emberiséget. Kezdettől fogva hűséges lelkek alkotják az egyházat a földön. Az Úrnak minden korban voltak őrzői, akik hűséges bizonyságot tettek annak a nemzedéknek, amelyben éltek. Ezek az őrszemek adták át a figyelmeztető üzenetet; és amikor arra hívták őket, hogy tegyék le a páncéljukat, mások vették át a munkát. Isten ezeket a tanúkat szövetségi kapcsolatba hozta magával, egyesítve a földi egyházat a mennyei egyházzal. Elküldte angyalait, hogy szolgálják egyházát, és a pokol kapui nem tudtak győzedelmeskedni népe ellen.6 FLB 281.4 - Ellen G White
"Isten végtelen szeretettel szereti gyermekeit. Számára a legkedvesebb tárgy a földön az Ő egyháza.7" FLB 281.5 - Ellen G White