Szombat Délután - December 26.
Emlékszöveg:
"Próbáljatok ki mindent; tartsátok meg, ami jó." KJV - 1Thesszalonika 5:21
"Egy nagy osztály, akik számára az örök kínszenvedés tana visszataszító, az ellenkező tévedésbe hajlik. Látják, hogy a Szentírás Istent szeretettel és könyörületességgel teli lényként ábrázolja, és nem tudják elhinni, hogy teremtményeit egy örökké égő pokol tüzére küldi. De mivel a lélek természeténél fogva halhatatlan, nem látnak más lehetőséget, mint azt a következtetést, hogy az egész emberiség végül üdvözülni fog. Sokan úgy vélik, hogy a Biblia fenyegetései csupán arra szolgálnak, hogy az embereket engedelmességre ijesszék, és nem szó szerint teljesülnek be. Így a bűnös élhet önző élvezetekben, figyelmen kívül hagyva Isten követelményeit, és mégis elvárhatja, hogy végül az Ő kegyelmébe fogadják. Az ilyen tanítás, amely Isten kegyelmét feltételezi, de figyelmen kívül hagyja igazságosságát, tetszik a testi szívnek, és felbátorítja a gonoszokat a gonoszságukban....." DD 16.2
Vasárnap - November 27.
Halhatatlan Férgek?
Márk 9:42-48, Ézsaiás 66:24
Hogyan Érted A "Férgük Nem Hal Meg" Kifejezést. Márk 9:28-Ban?
Sátán híveinek táborába rohan, s igyekszik tettre izgatni őket. De Istentől tűz hull alá az égből s a hatalmasokat s nagyokat, a szegényeket és kicsinyeket együttesen megemészti. Láttam, hogy egyesek gyorsan megsemmisültek, míg mások tovább szenvedtek. Cselekedeteik szerint vették fel büntetésüket. Egyesek napokon át égtek a tűzben, s amíg csak egyetlen éghető porcikája volt testüknek, amely még nem hamvadt el, a legnagyobb kínokat szenvedték el. Az angyal így szólt: „Kínjaik meg nem szűnnek, és tüzük ki nem alszik, amíg egyetlen részük lesz, amelynek még el kell pusztulni.” {EW 294.1}
Ézsaiás 66:24: "És kimenvén, látni fogják azoknak holttesteit, akik ellenem vétkeztek, mert az ő férgök meg nem hal és tüzök el nem aluszik, és minden test előtt borzadásul lesznek." "Mert féregük nem hal meg, és tüzük nem oltatik ki:" Az ember testét férgek emésztik, és a jelentés az, hogy ezek az emésztő férgek nem halnak meg, amíg a test porrá nem válik. A tüzet sem oltják ki, amíg "a tetemek" hamuvá nem válnak. Az okot, amiért a féreg és a tűz itt említésre kerül, a tizenhatodik vers mondja el: "Mert tűzzel és kardjával perel az Úr minden testtel". A pusztulást mindkettő véghezviszi, és ahol a kardot használják, ott a féreg is elvégzi a dolgát. "A féreg nem hal meg....a tűz nem oltódik ki", azt jelenti, hogy a prófécia biztos, és a megjövendölt pusztulás be fog következni.
Hétfő - November 28.
A pokol tüze
Malakiás 4:1, Júdás 7
Hogyan segíthetnek ezek a szakaszok jobban megérteni az "örök tűz" fogalmát, vagy azt a gondolatot, ahogyan Jézus is megfogalmazta, hogy az elveszettek "örök tűzben" (Mt 18:8) vagy "soha ki nem oltható tűzben" lesznek? (Márk 9:43, NKJV)?
"Sötétség láncairól olvasunk az Isten törvényét áthágók számára. Olvasunk a féregről, amely nem pusztul el, és a tűzről, amely nem oltódik ki. Így van ábrázolva mindazok tapasztalata, akik megengedték, hogy beoltassák magukat a Sátán törzsébe, akik bűnös tulajdonságokat dédelgetnek. Amikor már túl késő lesz, meglátja, hogy a bűn Isten törvényének áthágása. Rá fog jönni, hogy a vétek miatt a lelke el van vágva Istentől, és Isten haragja rajta marad. Ez egy olthatatlan tűz, és általa minden meg nem tért bűnös elpusztul. A Sátán állandóan arra törekszik, hogy az embereket bűnbe vezesse, és aki hajlandó hagyni magát vezetni, aki nem hajlandó elhagyni bűneit, és megveti a megbocsátást és a kegyelmet, az el fogja szenvedni útjának eredményét." ST 1898. április 14., par. 13
Ézsaiás 66:24- “És kimenvén, látni fogják azoknak holttesteit, akik ellenem vétkeztek, mert az ő férgök meg nem hal és tüzök el nem aluszik, és minden test előtt borzadásul lesznek.”
Bár e fejezet előző verseit senki sem tanulmányozza sokat, az utolsó kettőt sokan gyakran megvitatják és vitatják. Egyesek szerint azt jelentik, hogy örökké tartó kínszenvedés lesz. De vajon a Szentírás egyáltalán alátámasztja-e ezt a gondolatot? - Nem, nem támasztja alá. A "tetemek" meghatározása "élettelen testek". Malakiás próféta pedig ezt mondja: "Mert ímé, eljön a nap, lángoló, mint a sütő-kemence, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura, amely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat. És feltámad néktek, akik félitek az én nevemet, az igazságnak Napja, és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt, és kimentek és ugrándoztok, mint a hízlalt tulkok. És széttapodjátok a gonoszokat, és porrá lesznek lábaitok nyomása alatt azon a napon, amelyet én szerzek, azt mondja a Seregeknek Ura." Mal. 4:1-3.
Az, hogy a hűtlen szolgák először tetemek, végül pedig hamu kerül a szentek lába alá, aligha utalhat arra, hogy a hűtleneket a "pokol tüzébe" taszítják, hogy ott örökké éljenek. Sőt, mivel csak az igazaknak adatik örök élet, ezért a gonoszoknak is örök halált kell kapniuk. Továbbá a "második halál" (Jel 20:14) nem jelentheti a "második életet".
Az örök kínszenvedés elméletét felületesen levezették abból a kijelentésből, hogy "az ő féregük nem hal meg". "Férgük", a tetemükön zabáló féreg azonban semmiképpen sem jelentheti az emberek lelkét. Legalábbis nem jelenthet ilyet annak, aki mélyen beleássa magát az üdvösség kútjába, és aki képes gondolkodni és érvelni. Az ilyen olvas a sorok között, és megjegyzi minden egyes szó teljes értékét. Ha a "féreg" jelent valamit, akkor azt jelenti, hogy a féreg a tetemeken élősködik, hogy ő az az ügynökség, amely a tetemek alkotóelemeit eredeti elemeire redukálja. Valóban, "a féreg nem hal meg"; biztosan elvégzi emésztő munkáját; a tetemeket porba dönti, "mert por vagy te", mondja az Írás, "és a porba térsz vissza". 1Móz 3:19. Ez a bomlasztó hatalom, az emésztő féreg az, amely nem hal meg. Sőt, azt mondják nekünk, hogy a lélek, amelyik vétkezik, az meghal. (Ezék. 18:4).
Egyértelműen látható, hogy az örök halál helyett a pokol tüzében való örök szenvedésről szóló prédikációt gátlástalan, úgynevezett léleknyerők ösztönzik, akik igyekeznek rémületükkel a templomba terelni hallgatóságukat. De ha tudnák, hogy csak az Igazság szeretete által újjászületettek kapnak jogot a Szent Városba való belépésre, ha tudnák, hogy azok, akiket be kell ijeszteni, ki vannak zárva onnan, ha tudnák, hogy mindaz, ami hazugságot csinál, szintén nem kap jogot a belépésre, - ha mindezeket teljes szívvel tudnák, talán abbahagynák a pokol tüzében való örök élet prédikálását, és elkezdenék az Igazság örök szeretetét hirdetni...
Kedd - November 29.
A szentek a purgatóriumban
Prédikátor 9:10, Ezékiel 18:20-22, Zsidók 9:27
Hogyan cáfolják ezek a szakaszok a tisztítótűz elméletét?
“A halhatatlanság kérdése”
"Egy nap hallgattam egy beszélgetést anyám és egy nővérem között, egy nemrég hallott beszédre hivatkozva, amely arról szólt, hogy a léleknek nincs természetes halhatatlansága. Megismételték a lelkész néhány bizonyító szövegét. Ezek közül emlékszem, hogy ezek nagyon erősen hatottak rám: "A lélek, amely vétkezik, meghal". Ezékiel 18:4. "Az élők tudják, hogy meg fognak halni, de a holtak semmit sem tudnak." Prédikátor 9:5. "Melyet az ő idejében megmutat, ki az áldott és egyetlen Potentátus, a királyok Királya és az urak Ura; ki egyedül halhatatlan." 1 Timóteus 6:15, 16. "Azoknak, akik a jó cselekedetekben való türelmes megmaradással keresik a dicsőséget és a dicsőséget és a halhatatlanságot, az örök életet." Róma 2:7. CET 39.4
"Miért - mondta anyám, miután idézte az előbbi szakaszt -, miért kell keresniük azt, ami már megvan?". CET 40.1
"Heves és fájdalmas érdeklődéssel hallgattam ezeket az új gondolatokat. Amikor kettesben maradtam anyámmal, megkérdeztem tőle, hogy valóban hiszi-e, hogy a lélek nem halhatatlan. A válasza az volt, hogy attól tart, hogy ebben a témában is tévedtünk, akárcsak néhány másban. CET 40.2
"De édesanyám - mondtam -, te tényleg hiszed, hogy a lélek a feltámadásig a sírban alszik? Azt hiszed, hogy a keresztény, amikor meghal, nem megy azonnal a mennybe, a bűnös pedig a pokolba?". CET 40.3
"Ő így válaszolt: "A Biblia nem ad bizonyítékot arra, hogy létezik örökké égő pokol. Ha van ilyen hely, akkor azt meg kellene említeni a Szent Könyvben". CET 40.4
"Ejnye, anyám!" - kiáltottam döbbenten - "Ez furcsa beszéd tőled! Ha hiszel ebben a furcsa elméletben, ne tudasd senkivel, mert félek, hogy a bűnösök biztonságot merítenének ebből a hitből, és soha nem akarnák keresni az Urat." Ez az elmélet a te hibád. CET 40.5
"Ha ez szilárd bibliai igazság" - válaszolta a nő - "akkor ahelyett, hogy megakadályozná a bűnösök üdvösségét, ez lesz az eszköz arra, hogy megnyerjük őket Krisztusnak. Ha Isten szeretete nem készteti a lázadót engedékenységre, akkor az örök pokol rémségei sem fogják megtérésre késztetni. Emellett nem tűnik megfelelő módnak, hogy a lelkeket Jézushoz nyerjük azáltal, hogy az elme egyik legalacsonyabb tulajdonságára, az aljas félelemre apellálunk. Jézus szeretete vonz; a legkeményebb szívet is leigázza." CET 40.6
"E beszélgetés után néhány hónap telt el, mielőtt bármit is hallottam volna erről a tanításról; de ez idő alatt sokat foglalkoztatott a téma. Amikor hallottam, hogy hirdetik, elhittem, hogy ez az igazság. Attól a pillanattól kezdve, hogy a halottak alvására vonatkozó világosság felderengett elmémben, a feltámadást beborító titokzatosság eltűnt, és maga a nagy esemény új és magasztos jelentőséget nyert. Elmémet gyakran megzavarta az a törekvés, hogy a halottak azonnali jutalmát vagy büntetését összeegyeztessem a jövőbeli feltámadás és ítélet kétségtelen tényével. Ha a lélek a halállal belép az örök boldogságba vagy nyomorúságba, akkor hol volt szükség a szegény, málladozó test feltámadására? CET 41.1
"De ez az új és gyönyörű hit megtanított arra, hogy miért foglalkoztak az ihletett írók oly sokat a test feltámadásával; azért, mert az egész lény a sírban szunnyad. Most már világosan fel tudtam ismerni korábbi álláspontunk téves voltát ebben a kérdésben. CET 41.2
Szerda - November 30.
A testetlen lelkek Paradicsoma
ApCsel 2:29, 34, 35, I. Korinthus 15:16-18
Hogyan világítanak rá ezek a szakaszok a halottak és a feltámadásra várók állapotára?
A lélek halhatatlanságának elmélete volt egyike azoknak a hamis tanoknak, amelyeket Róma a pogányságtól vett át és beépített a keresztény vallásba. Luther Márton ezeket a tanításokat a „szörnyszülött mesék”-hez sorolja, „amelyek Róma dekrétumainak szemétdombján teremnek”. Luther magyarázatot fűz e salamoni szavakhoz, amelyeket a Prédikátorok könyve így örökít meg: „A halottak semmit nem tudnak”. A reformátor ezt mondja: „Ez az ige is azt bizonyítja, hogy a holtaknak nincsenek ... érzéseik. Ott nincs semmi kötelesség, tudomány, ismeret, bölcsesség. Salamon azt mondja, hogy a halottak alszanak, és egyáltalán semmit nem éreznek. Mert a halottak fekszenek, nem számlálva sem a napokat, sem az éveket, de ha felébrednek, úgy fog tűnni nekik, mintha szűken egy percet aludtak volna.” {GC 549.2}
A Szentírásban nem találunk olyan kijelentést, hogy az igazak jutalmukat, a gonoszok pedig büntetésüket a halálukkor kapják meg. A pátriárkáktól és a prófétáktól nem maradt fenn ilyen kijelentés. Krisztus és apostolai még csak nem is céloztak erre. A Biblia világosan tanítja, hogy a halottak nem mennek azonnal a mennybe. Azt olvassuk róluk, hogy alszanak a feltámadásig (I. Thessz. 4:14; Jób 14:10–12). Azon a napon, amikor elszakad az ezüstkötél és összetörik az aranypalack (Préd. 12:8), az ember nem tervez többé. Akik alászállnak a sírba, a csendességben vannak. Többé nem tudnak semmit arról, ami a nap alatt történik (Jób 14:21). Áldott pihenés ez a megfáradt igazaknak! Az idő, akár hosszú, akár rövid, számukra egy pillanat csupán. Alszanak, és a mennyei harsonák hangjára dicső halhatatlanságra ébrednek. „Mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban... Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: elnyeletett a halál diadalra” (I. Kor. 15:52–54). Amikor Isten előhívja e halottakat mély álmukból, gondolatuk fonalát ott veszik fel, ahol elejtették. Utoljára a halállal tusakodtak; utoljára arra gondoltak, hogy a sír fogságába esnek. Amikor előjönnek a sírból, első boldog gondolatuk e győzelmes kiáltásban fejeződik ki: „Halál! Hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad?” (I. Kor. 15:55) {GC 549.3}
Csütörtök - December 1.
A bibliai nézet
1 János 5:3-12
Miért korlátozza János apostol az "örök életet" csak azokra, akik Krisztusban vannak?
A halhatatlanságot, amit Isten az engedelmesség feltételével ígért, a törvényszegő ember eljátszotta. Ádám nem örökíthette át utódaira azt, ami neki sem volt. Az elbukott ember számára semmi remény nem lett volna, ha Isten – Fia odaáldozásával – nem tette volna elérhetővé a halhatatlanságot. Míg „a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek”, Krisztus „világosságra hozta ...az életet és halhatatlanságot az evangélium által” (Rm. 5:12; II. Tim. 1:10). Az ember egyedül Krisztus által lehet halhatatlan. Jézus mondta: „Aki hisz a Fiúban, örök, élete van; aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet” (Jn. 3:36). Mindenki részesülhet ebben a felbecsülhetetlen áldásban, ha teljesíti a feltételeket. Mindazok, „akik a jó cselekedetekben való állhatatossággal dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek”, elnyerik az „örök élet”-et (Rm. 2:7). {GC 533.1}
Csak a nagy csaló ígérte Ádámnak, hogy az engedetlenség nyomán élet fakad. A kígyó kijelentése, amit Évának az Édenben tett – „bizony nem haltok meg” –, volt az első prédikáció a lélek halhatatlanságáról. Ezt a kijelentést, amely kizárólag Sátán tekintélyén alapszik, visszhangozzák a keresztény világ szószékeiről, és az emberiség többsége éppoly szívesen fogadja, mint annak idején ősszüleink. Isten ítéletét – „amely lélek vétkezik, annak kell meghalni” (Ez. 18:20) – így magyarázzák: amely lélek vétkezik, nem fog meghalni, hanem örökké él. Lehetetlen nem csodálkoznunk azon a furcsa elvakultságon, amely az embert hiszékennyé teszi Sátán szavai iránt, és hitetlenné Isten szavaival szemben. {GC 533.2}
Péntek - December 2.
További tanulmányozásr
"Vajon azok, akiknek az élete Isten elleni lázadásban telt el, hirtelen a mennybe juthatnak, és tanúi lehetnek annak a magas, a tökéletesség szent állapotának, amely ott mindig is létezik, - minden lélek szeretettel telve, minden arc örömtől ragyog, elragadó zene dallamos hangsorokban emelkedik fel Isten és a Bárány tiszteletére, és szüntelen fényáradat árad a megváltottakra annak arcáról, aki a trónon ül, - vajon azok, akiknek szívét Isten, az igazság és a szentség gyűlölete tölti el, elvegyülhetnek-e a mennyei tömegben, és csatlakozhatnak-e dicsőítő énekükhöz? El tudnák-e viselni Isten és a Bárány dicsőségét? Nem, nem; a próbaévek megadattak nekik, hogy a mennyei jellemeket formálják; de soha nem edzették az elméjüket a tisztaság szeretetére; soha nem tanulták meg a mennyei nyelvet, és most már túl késő. Az Isten ellen lázadó életük alkalmatlanná tette őket a mennyországra. Annak tisztasága, szentsége és békéje kínszenvedés lenne számukra; Isten dicsősége emésztő tűz lenne számukra. Vágyakozva menekülnének el arról a szent helyről. Üdvözölnék a pusztulást, hogy elrejtőzzenek annak színe elől, aki meghalt, hogy megváltsa őket. A gonoszok sorsát saját választásuk határozza meg. A mennyből való kizárásuk önkéntes velük szemben, Isten részéről pedig igazságos és irgalmas....". DD 16.5