Szombat Délután - Április 9.
Emlékszöveg:
“Ha jól cselekszel, nem fogadnak-e el téged, és ha nem jól cselekszel, a bűn áll az ajtó előtt. És neked lesz a kívánsága, és te uralkodsz majd rajta.” KJV - 1Mózes 4:7
A bibliai törvény szerint a papságnak minden család elsőszülöttjéből kellett állnia. Így a törvény jogán Káin volt a pap. Maga az Úr mondta ki ezt a tényt, amikor Káinhoz szólt, mondván: “És neked lesz az ő kívánsága [margó, alattvalója], és te uralkodjál rajta”. (1Móz 4:7.) Ezért ez a két férfi két emberosztály képviselője. Mivel ezt a tényt nem lehet tagadni, Káinnak a vezetők (papok) osztályát kell képviselnie, Ábel pedig az igazi egyháztagságot. Káin volt az, aki fellázadt Isten ellen azzal, hogy hamis áldozatot mutatott be, és mivel Ábel engedelmeskedett és a Teremtő által előírt módon imádkozott, kivívta idősebb testvére nemtetszését.
Vasárnap - Április 10.
Káin És Ábel
1Mózes 4: 1, 2
Mit Tudunk Meg Ezekből A Részekből A Két Férfiú Születéséről?
“Káin és Ábel, Ádám fiai, jellemükben nem hasonlítottak egymásra. Káin a lázadás és az Isten elleni zúgolódás érzéseit táplálta a földre és az emberi fajra Ádám bűne miatt kimondott átok miatt; míg Ábelben a szelídség és az Isten tekintélyének való engedelmesség szelleme volt”. ST 1886. december 16., 1886. 2
“Ezeket a testvéreket próbára tették, ahogyan Ádámot is próbára tették előttük, hogy lássák, engedelmesek lesznek-e Isten követelményeinek. Mindkettőjüket oktatták az ember üdvösségére tett rendelkezés tekintetében. Az áldozati áldozatok rendszerén keresztül Isten azt tervezte, hogy az emberek tudatába vésse a bűn sértő jellegét, és megismertesse velük annak biztos büntetését, a halált. Az áldozatoknak állandó emlékeztetőnek kellett lenniük arra, hogy az ember csak a megígért Megváltón keresztül juthat Isten jelenlétébe. Káin és Ábel megértették az áldozatok rendszerét, amelyet végre kellett hajtaniuk. Tudták, hogy ezen áldozatok bemutatásával alázatos és tiszteletteljes engedelmességet tanúsítanak Isten akarata iránt, és elismerik a Megváltóba vetett hitüket és az attól való függőségüket, akit ezek az áldozatok példáznak.” ST 1886. december 16., 1886. par. 3
Hétfő - Április 11.
A Két Áldozat
1Mózes 4:1-5
Miért fogadta el Isten Ábel áldozatát, és miért utasította el Káin áldozatát? Hogyan kell megértenünk az itt történteket?
Kezdetben az Úr megteremtette Ádámot és Évát, és a szent párt Isten kertjébe helyezte, de első szüleink megszegték a Fenséges tanácsát, és a bűn belépett az édeni otthonba. Hogy megőrizze az emberi családra vonatkozó eredeti tervét, kénytelen volt eltávolítani szüleinket édeni lakhelyükről. Nekik fiak és leányok születtek; lásd 1Mózes 5:4. Az első két fiúgyermekükre a Szentírás egy olyan kontrasztban hívja fel a figyelmünket, amely a legszembetűnőbb, és amelyet minden vallástanárnak alaposan meg kellene fontolnia.
Az emberi család két elsőszülöttjének áldozata és vallásos imádata felfedi, hogy a világ Megváltója megismertette Ádám családjával a megváltás isteni tervét. Az ő istentiszteleti rendszerük, amelyet maga a Teremtő dolgozott ki, tökéletes volt, és képes volt arra, hogy megmentse a bűnöst a bűnétől. Ábel gondos vallásgyakorlata annak az Istenségnek az utasításai szerint, akit imádott, azt mutatja, hogy csak az ilyen imádat, tisztelet és dicséret lehet elfogadható Isten előtt. Káin nem törődött a parancsolattal, és így azzal, hogy bemutatta azt, amit Isten nem követelt meg, saját vallást akart létrehozni. Mivel rögtön utána megölte testvérét, ez mindenki számára tanulságul szolgálhat: az emberek hajlamai szerinti imádat, bármennyire jónak és ártatlannak tűnik is, nem szentelheti meg és nem mentheti meg az imádót. Hanem ehelyett még mélyebbre viszi őt a bűnbe és a végső pusztulásba. Akik hajlamosak üldözni azokat, akik nem úgy imádják, mint ők, azok Káinnal együtt borulnak le a téglából épített oltár előtt. Az ilyen oltárok az ember termékei az eredeti formájának átalakításával; és bár vonzóbbnak tűnnek, mint a kőből készült oltár, nincs bennük megszentelő erő, és imádatuk olyan halálos, mint a méreg. A bizonyíték nem tagadható, hogy az istentisztelet mindkét formája (az igaz és a hamis) nagyjából egy időben került bevezetésre, és egymás mellett folyt. Mindkettő ártatlannak tűnik, és körülbelül ugyanúgy folyt, azzal a különbséggel, hogy az egyik összhangban van Isten könyvével és törvényével, a másik pedig nincs.
Kedd Április 12.
A Bűntett
1Mózes 4:3-8, 1János 3:12
Mi az a folyamat, amely Káint arra késztette, hogy megölje a testvérét?
Figyelemre méltó tény az a bűncselekmény, amelyet Káin követett el, amikor megölte testvérét, Ábelt. Mivel ez volt az első két testvér és az első vallási veszekedés, valamint az első gyilkosság az emberi családban, ez minden bizonnyal nagy jelentőségű tanulsággal bír.
A Biblia törvénye szerint a papságnak minden család elsőszülöttjéből kellett összeállnia. Így a törvény jogán Káin volt a pap. Maga az Úr mondta ki ezt a tényt, amikor Káinhoz szólt, mondván: “És neked lesz az ő kívánsága [margó, alattvalója], és te uralkodsz felette”. (1Móz 4:7.) Ezért ez a két férfi két emberosztály képviselője. Mivel ezt a tényt nem lehet tagadni, Káinnak a vezetők (papok) osztályát kell képviselnie, Ábel pedig az igazi egyháztagságot. Káin volt az, aki fellázadt Isten ellen azzal, hogy hamis áldozatot mutatott be, és mivel Ábel engedelmeskedett és a Teremtő által előírt módon imádkozott, kivívta idősebb testvére nemtetszését.
Ha igaz az az állítás, hogy Káin és Ábel két embercsoportot képvisel, akkor ugyanezt történelmi tényekkel kell bizonyítani. Megállapítottuk, hogy Káin, aki a vezetőséget tipizálta, üldözte azt, aki az igazi tagságot tipizálta. Így Isten egyházának minden része hitehagyottá vált a meg nem szentelt vezetés miatt, és minden üzenet, amely reformációra szólított fel, ugyanígy általuk lett kidobva az egyházból. Vakságukban elhatározták, hogy az embereket tudatlanságban tartják az igazságról, és ezért üldözték a hírnököket és azokat, akik elfogadták az üzenetet és engedelmeskedtek az igazságnak. Ezért a szükség egyik mozgalmat a másik után hívta elő. Milyen félelmetes a gondolat azok számára, akik ezt a nagy felelősséget viselik! És milyen veszélyes az osztály számára, akik megengedik másoknak, hogy helyettük gondolkodjanak és cselekedjenek! Az az osztály, amely elfogadja mások döntéseit, akár az igazság mellett, akár ellene vannak, megtévesztett és megfosztott az örök élettől, mert nem lehet saját tapasztalatuk, nem lehet igazi megtérésük, nem lehet szívük megváltozása. Testvéreim: ezek a szavak nem ellenetek szólnak, mert Isten szól az Ő igazságszaván keresztül, hogy megmentsen benneteket a feneketlen mélységből. Nem hagyjátok, hogy Ő dolgozzon értetek és az Ő népéért? Nem akartok az Ő juhai lenni?
Szerda Április 13.
Káin Büntetése
1Mózes 4: 9-16
Mi az a bélyeg, amelyet az Úr Káinra helyezett?
Káin megölte Ábelt, és ezért megérdemelte, hogy őt magát is megöljék. Ő már nem érdemelte meg az életet, de Isten azt mondta, hogy ha valaki meg meri ölni Káint, hétszeres bosszú fogja érni. Az Úr Káin biztonsága érdekében jelet tett rá, és amíg rajta volt a jel, addig senki sem merte megölni. Mi a bélyeg? -- Azt mondhatjátok, hogy a jel olyan, mint egy angyali őrség, amely állandóan jelen van. Isten egy őrző angyalt állított Káin mellé, hogy megvédje őt attól, hogy bárki megölje. Most egy másik jelölési időszakhoz érkeztünk, az Ezékiel 9-ben leírtakhoz.
Ebben a fejezetben az Úr elhívta a városra felügyelő angyalokat, ami azt mutatja, hogy talán hasonló módon felügyeltek a városra, mint az angyal Káin fölötti felügyelete. Ezt a hat angyalt, akik a városért felelősek, felszólítja, hogy jöjjenek elő, és egyiküknél látható, hogy írói tintaszarv van nála. És neki kell bélyeget tennie mindenkire, aki sóhajtozik és sír a förtelmek miatt. Amikor a megjelölés megtörtént, akkor a másik öt angyalnak, akiknek a kezükben van a mészárló fegyver, le kell sújtania mindenkit, aki nem viseli a jelet. Ez azt jelzi, hogy a jel az Ezékiel 9-ben biztonságot nyújt az angyalok mészárlásától.
János a Jelenések 7-ben azt mondja, hogy 144 000 embert látott, akiknek homlokán Isten pecsétje volt, és mivel az Ihlet által megértjük, hogy ez a pecsételés és a megjelölés ugyanazokkal az emberekkel történik, nézzük meg most, hogy mi a pecsét. Hogy illusztrációként szolgáljon, tegyük fel, hogy ez a könyv, amelyet most a kezemben tartok, egy boríték. És tegyük fel azt is, hogy ez a papírlap, amelyet most a kezemben tartok, nagyon értékes számomra, és meg akarom menteni mindenféle rontástól és pusztulástól. Nem lenne-e ésszerű, hogy elvárja tőlem, hogy beletegyem ebbe a borítékba, és jól lezárjam, hogy a papír ne essen ki belőle? Ráadásul, ha nem akarja, hogy rossz személyek nyissák fel a leveleit, akkor lepecsételi őket. Amikor Isten ráteszi a 144 000-re az Ő pecsétjét, akkor senki sem árthat nekik. Látjátok tehát, hogy a szeleket azért tartották az angyalok, mert Isten szolgái még nem voltak lepecsételve - különleges védelem alatt? Ha nem lennének lepecsételve, amikor a szelek fújni kezdenek, akkor Isten népe teljesen védelem nélkül maradna a szelek bántó veszélyeivel szemben. Ha azonban el lennének pecsételve, mielőtt a szelek fújnának, a szelek nem tudnának ártani nekik.
Olvassuk -- Ef 1:13, 14 – “Akiben ti is, minekutána hallottátok az igazságnak beszédét, idvességetek evangyéliomát, amelyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével, Aki záloga a mi örökségünknek Isten tulajdon népének megváltatására, az Ő dicsőségének magasztalására.”
Az itt említett népet az ígéret Szentlelkével pecsételték meg, amíg Isten misztériuma be nem fejeződik, a hetedik harsona megszólalásáig. Más szóval, valóban rendelkeztek az ígérettel, hogy a feltámadás napjára el lettek pecsételve. A 144 000 azonban nem a feltámadás ígéretével van elpecsételve, hanem valami más célra vannak elpecsételve. Azért vannak elpecsételve, hogy megvédjék őket a szelek bántásától. Ez azt mutatja, hogy a 144 000 nem a feltámadás napjára van elpecsételve, hanem azért, hogy megvédjék őket attól, hogy mindenki és minden megkárosítsa őket. A megpecsételésük idején még élnek, és a megpecsételés lehetővé teszi számukra, hogy tovább éljenek. És mivel az üzenet, amely elpecsételi a 144 000-et, itt van, hisszük, hogy most abban az időszakban élünk, amikor Isten először a 144 000-et fogja elpecsételni, és amikor elpecsételik őket, a céljuk Isten, az Új Jeruzsálem, nem pedig a sír és a feltámadás.
Csütörtök - Április 14.
Az Ember Gonoszsága
1Mózes 4:17-24
Mi volt Káin öröksége, és hogyan nyitotta meg Káin bűne az utat az emberiség növekvő gonoszsága előtt?
„Azzal, hogy az első gyilkos életét megkímélte, Isten az egész világegyetemnek tanítást adott a nagy küzdelemre vonatkozóan. Kain és utódainak sötét történelme azt szemlélteti, mi lett volna a következménye, ha Isten megengedi, hogy a bűnös örökké éljen és Isten elleni lázadását megvalósítsa. Isten hosszútűrése a bűnösöket csak annál vakmerőbbé és kihívóbbá tenné az istentelenségben. A Kain felett kimondott ítélet után tizenöt évszázaddal a világmindenség tanúja lehetett Kain befolyásának és példája eredményének: a Földet elárasztó romlottságnak és gonoszságnak. Beigazolódott, hogy az Isten törvényének áthágásáért az elbukott emberiség felett kimondott halálos ítélet egyszerre volt jogos és irgalmas. Minél tovább éltek a bűnben az emberek, annál elvetemültebbek lettek. Az isteni ítélet, amely a féktelen gonoszság pályafutását megrövidítette és megszabadította a világot azok befolyásától, akik megátalkodtak a lázadásban, inkább áldás volt, mint átok”. {PP 78.2}
„Sátán állandóan, ezernyi álarc mögé bújva, lankadatlan buzgalommal arra törekszik, hogy Isten jellemét és kormányzását hamis megvilágításban tüntesse fel. Szerteágazó, jól kigondolt tervek szerint és bámulatos hatalommal dolgozik, hogy a világ lakóit csalásai fogságában tartsa. A Gonosszal szembeni bánásmódjában a végtelen és bölcs Isten tervei messzehatóak és átfogóak voltak. Ő a kezdetből látja már a véget. Nem csupán az volt a célja, hogy letörje a lázadást, hanem az is, hogy bemutassa az egész világegyetemnek a lázadás természetét. Isten terve az idők folyamán kibontakozott, megmutatta mind igazságosságát, mind irgalmasságát, és tökéletesen igazolta bölcs és méltányos eljárását a Gonosszal szemben.” {PP 78.3}
Péntek – Április 15
További Tanulmányozásra
„Más világok szent lakói mély érdeklődéssel figyelték a földön végbemenő eseményeket. A világnak az özönvíz előtti állapotában meglátták annak a kormányzásnak az eredményeit, amelyet Lucifer szándékozott megalapozni a mennyben Krisztus tekintélyének elvetésével és Isten törvényének mellőzésével. A vízözön előtti világ megátalkodott bűnözőiben olyan alattvalókat láttak, akik felett Sátán uralkodott. „Az ember szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.” (I. Móz. 6:5) Az ember minden indulata, minden ösztöne és egész képzelete harcban állt a tisztaság, a béke és a szeretet isteni alapelveivel. A sátáni törekvés szörnyű következményeit példázta mindez, amely arra irányult, hogy Isten teremtményeit kivonja Isten szent törvényének korlátozásai alól”. {PP 78.4}
„A nagy küzdelem folyamán kibontakozó tényekből Isten bemutatta kormányzásának alapelveit, amelyeket Sátán és mindazok, akiket megtévesztett, meghamisítottak. Isten igazságos voltát végül az egész világ elismeri majd – de az elismerés már túl kései lesz ahhoz, hogy a lázadókat megmentse. Istent az egész világegyetem egyetértése övezi, amint nagy terve lépésről lépésre halad végső beteljesülése felé. Ez az egyetértés kíséri majd a lázadás végső megsemmisítésében is. Nyilvánvalóvá válik, hogy mindazok, akik elhagyták az isteni rendelkezéseket, Sátán oldalára álltak a Krisztus elleni harcban. Amikor e világ fejedelme majd megítéltetik, és mindazok, akik hozzá csatlakoztak, osztozni fognak sorsában, az egész világegyetem mint az ítélet tanúja igazolja majd Isten eljárását: „Igazságosak és igazak a Te útjaid, ó, szentek királya!” (Jel. 15:3) {PP 79.1}