A Szükségben Levőkért Végzett Misszió
8. Lecke, 4. Negyedév, 2023. November 18-24.
Ossza meg ezt a leckét
Szombat Délután, November 18.
Emlékszöveg:
"És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.” Máté 25:40
"Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe. És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja. Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta. Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem; Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna? És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna? Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna? És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg." (Máté 25:31-40)". FW 44.3
"Krisztus így azonosítja érdekét a szenvedő emberiség érdekével. Minden figyelmet, amelyet gyermekeinek szentel, úgy tekint, hogy személyesen magának tette. Azok, akik a modern megszentelődésre hivatkoznak, dicsekedve lépnének előre, mondván: "Uram, Uram, nem ismersz minket? Nem prófétáltunk-e a Te nevedben, nem űztünk-e ki ördögöket a Te nevedben, és nem tettünk-e a Te nevedben sok csodálatos tettet?". Az itt leírt emberek, akik ezeket a nagyképű állításokat teszik, és látszólag beleszövik Jézust minden cselekedetükbe, találóan képviselik azokat, akik a modern megszentelődésre hivatkoznak, de háborúban állnak Isten törvényével. Krisztus gonoszság munkásainak nevezi őket, mert csalók, akik az igazságosság ruháját viselik, hogy elrejtsék jellemük torzságát, szentségtelen szívük belső gonoszságát." FW 44.4
Vasárnap, November 19.
A barátok hite
Olvassuk el a Lukács 5:17-26-ot. Milyen tanulságokat vonhatunk le ebből a történetből a misszióról és a szolgálatról?
"Krisztus látta, hogy az ember testi betegségben szenved, és azt is látta, hogy bűnben szenvedő lélekkel szenved. Tudta, hogy ahhoz, hogy meggyógyítsa a testi betegségeket, enyhülést kell hoznia a léleknek, és meg kell tisztítania a lelket a bűntől. A lélek egészségére volt szüksége, mielőtt a test egészségét értékelni tudta volna. A Megváltó nem hagyta figyelmen kívül azt az erőfeszítést, amelyet azért tettek, hogy az embert Hozzá vezessék, és a szeretet és a szánalom szíve meghatódott. "Látta a hitüket", és ez elég volt. Fiam, légy jó kedélyű, bűneid megbocsáttatnak neked - mondta a beteg embernek. Sokan lélegzetvisszafojtva figyelték e különös esemény minden mozdulatát, úgy érezték, hogy Krisztus szavai meghívást jelentenek számukra. Nem voltak lelkibetegek? Nem vágytak-e arra, hogy megszabaduljanak a bűntudat terhétől?"" PrT 1899. május 25., par. 9
Jozs. 2:23, 24 -- "Akkor a két férfiú visszatére, és leszállának a hegyről, és átmenének a Jordánon, és eljutának Józsuéhoz, a Nún fiához, és elbeszélének néki mindent, ami történt vala velök. És mondának Józsuénak: Bizony kezünkbe adta az Úr azt az egész földet; meg is olvadt már a földnek minden lakosa miattunk." (Józsué 2:23, 24.).
Ez a két kém jelentése. Bátor jelentés volt ez. Isten emberei tudták, hogy Isten adta át nekik az országot, amikor látták, hogy a nép szíve elájult miattuk, ahogyan azt Ráháb bizonyságtétele is feljegyzi:
Józs. 2:8-11 -- "Ők pedig még le sem feküvének, amikor felméne ő hozzájok az asszony a házhéjára, És monda a férfiaknak: Tudom, hogy az Úr néktek adta ezt a földet, és hogy megszállt minket a félelem miattatok, és hogy e földnek minden lakosa megolvad előttetek. Mert hallottuk, hogy megszárította az Úr a Veres tenger vizét előttetek, amikor kijöttetek Égyiptomból, és hogy mit cselekedtetek az Emoreusok két királyával, akik túl voltak a Jordánon, Szíhonnal és Óggal, akiket megöltetek. És amint hallottuk, megolvadott a mi szívünk, és nem támadt többé bátorság senkiben sem miattatok. Bizony az Úr, a ti Istenetek az Isten fenn az égben és alant a földön!."
Igen, Jerikó lakói mind vesztettek - és ez volt a vereségük kezdete.
Ahhoz, hogy a keresztények győztesek legyenek, rendelkezniük kell (1) hittel -- Zsidók 11; (2) bátorsággal -- Józsua 2; (3) cselekvéssel -- 2Mózes 14.
Hétfő, November 20.
Egyedül Krisztus módszere
Olvassuk el a János 5:1-9-et, Márk 1:23-28-at. Mit tanítanak nekünk a következő történetek a rászorulókkal való szolgálatról?
"Azok, akik az óra hívására válaszolva a Munkamester szolgálatába léptek, jól tanulmányozhatják munkamódszerét. Földi szolgálata során a Megváltó kihasználta az utazások nagy főútvonalai mentén adódó lehetőségeket. Jézus az ide-oda utazásai szüneteiben Kafarnaumban lakott, és ezt a várost "saját városaként" ismerték. Ez a város alkalmas volt arra, hogy a Megváltó munkájának központja legyen. Mivel a Damaszkuszból Jeruzsálembe és Egyiptomba, valamint a Földközi-tengerre vezető országúton feküdt, nagy utazási útvonal volt. Sok országból érkeztek emberek a városon keresztül, vagy pihentek meg ide-oda utazásaik során. Jézus itt találkozhatott minden nemzettel és minden rangú emberrel, a gazdagokkal és a nagyokkal éppúgy, mint a szegényekkel és az alázatosokkal; és az Ő tanításait más országokba és sok háztartásba is eljutottak. A próféciák vizsgálata így ösztönözve lenne; a figyelem a Megváltóra irányulna, és küldetése a világ elé kerülne." - Bizonyságtételek az egyház számára 9:121. ChS 126.3
"A világhírű gyógyhelyeken és a turistaforgalom központjaiban, ahol sok ezer egészséget és élvezetet kereső ember zsúfolódik össze, olyan lelkészeket és igehirdetőket kell állomásoztatni, akik képesek megragadni a tömegek figyelmét. Ezek a munkások figyeljék az alkalmat, hogy az üzenet bemutatására ezúttal is legyen lehetőségük, és tartsanak összejöveteleket, amikor csak lehetőségük van rá. Gyorsan ragadják meg az alkalmat, hogy beszéljenek az emberekhez. A Szentlélek erejétől kísérve találkozzanak az emberekkel a Keresztelő János által hordozott üzenettel: "Térjetek meg, mert közel van a mennyek országa". Máté 3:2. Isten igéjét világosan és erőteljesen kell bemutatni, hogy akiknek van fülük a hallásra, meghallják az igazságot. Így kerül a jelenvaló igazság evangéliuma azok útjába, akik nem ismerik, és nem kevesen fogják elfogadni, és a világ minden részén hazaviszik magukkal." - Bizonyságtételek az egyház számára 9,122. ChS 127.1
""A gyógyítás szolgálata" és a "Krisztus tárgyi leckéi" különösen alkalmasak a turisztikai központokban való használatra, és mindent meg kell tenni, hogy e művek példányai azok kezébe kerüljenek, akiknek van szabadidejük és hajlandóságuk az olvasásra." - Tanúságok az egyházért 9:85. ChS 127.2
Az apostolok egy alkalommal elhagyták az evangélium hálóját, és megszűntek emberhalászok lenni, mivel nyereségre mentek halászni, "és azon az éjszakán semmit sem fogtak. Amikor pedig már reggel lett, Jézus megállt a parton.... akkor Jézus így szólt hozzájuk: Gyermekeim, van-e valami ennivalótok? Ők azt felelték neki: Nincs. Ő pedig monda nékik: Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán, és találjátok. Ők tehát kivetették, és most már nem tudták kihúzni a halak sokasága miatt". (János 21:3-6.) A siker soha nem marad el, ha a Mester parancsát teljesítik. Ha a szolgálat állandóan azt kérdezte volna Jézustól, hogy hova és hogyan vessék ki a hálót, akkor rengeteg "hal" - megtérők - lett volna, és soha nem volt hiány "húsból" - eszközökből. --{2SR 296.2}
Kedd, November 21.
Menekültek és bevándorlók
Olvassátok el az 5Mózes 10:19-et, a Zsoltárok 146:9-et, a Róma 12:13-at és a 3Mózes 23; 32-t. Mi itt a fontos téma, amire emlékeznünk kell?
Az istentiszteleti összejövetelek előmozdítása, valamint a szegényekről való gondoskodás céljából minden jövedelemből egy második tizedre is szükség volt. Az első tizedről az Úr kijelentette: "[...] a Lévi fiainak örökségül adtam minden tizedet Izráelben" (4Móz 18:21). A másodikról azonban így rendelkezett: "És egyed az Úrnak, a te Istenednek színe előtt azon a helyen, amelyet kiválaszt, hogy ott lakozzék az ő neve, gabonádnak, mustodnak, olajodnak tizedét, a te barmaidnak és juhaidnak első fajzását: hogy tanuljad félni az Urat, a te Istenedet minden időben" (5Móz 14:23; 16:11-14). Ezt a tizedet vagy pénzbeni megfelelőjét két éven át arra a helyre kellett vinni, ahol a szentély állt. A hálaáldozatnak Isten részére való bemutatása, valamint a meghatározott résznek a pap számára történő felajánlása után a megmaradt részt az áldozatot hozónak megvendégelésre kellett felhasználnia, amelyen részt vehettek a léviták, a jövevények, az árvák és az özvegyek. Így gondoskodtak a hálaáldozatokról és a megvendégelésekről az évenkénti ünnepeken, ezáltal a népet bevonták a papok és a léviták társaságába, hogy Isten szolgálatában oktatást és bátorítást nyerjenek. {PP 530.1}
Minden harmadik évben azonban otthon kellett a második tizedet a léviták és a szegények vendéglátására fordítani, amint Mózes megparancsolta. "[...] hogy egyenek a te kapuid között, és jóllakjanak" (5Móz 26:12). Ez a tized a jótékonyság és a vendégszeretet gyakorlásának alapját képezte. {PP 530.2}
A szegényekről további gondoskodás is történt. Isten igényeinek elismerésén kívül a Mózes által adott törvényeket semmi sem jellemzi jobban, mint a szegények iránti bőkezű, gyöngéd és vendégszerető lelkület. Bár Isten mérhetetlen áldásokat ígért népének, az mégsem volt szándéka, hogy a szegénység ismeretlen legyen közöttük. Kijelentette: szegények mindenkor lesznek az országban. Mindig lesznek népe között olyanok, akik együttérzésüket, gyengédségüket és jóakaratukat igénybe vennék. Akkor éppúgy, mint manapság, voltak, akiket szerencsétlenség, betegség ért és elveszítették tulajdonukat; mégis mindaddig, amíg követték az Isten által adott utasításokat, nem volt közöttük koldus, sem olyan, aki táplálékban hiányt szenvedett. {PP 530.3}
Isten törvénye a föld terméséből biztosított egy részt a szegényeknek. Ha valaki éhes volt, joga volt felebarátjának földjére, gyümölcsöskertjébe vagy szőlőjébe menni és a gabonából vagy gyümölcsből enni. Ezzel az engedéllyel téptek a kalászból a tanítványok is, amint szombatnapon áthaladtak a búzamezőn. {PP 531.1}
A termőföldek és gyümölcsöskertek utószedése (böngészése, tarlózása) egészen a szegényeket illette. "Mikor learatod aratni valódat a te meződön, és kévét felejtesz a mezőn ne térj vissza annak felvételére [...] Ha olajfád termését lerázod, ne szedd le, ami még utánad marad [...] Ha szőlődet megszeded, ne mezgéreld le; a jövevényé, árváé és az özvegyé legyen az. És emlékezzél vissza, hogy szolga voltál Egyiptom földén" (5Móz 24:19-22; 3Móz 19:9-10). {PP 531.2}
Hétévenként pedig különös módon intézkedtek a szegényekről. A szombatév - ahogy ezt nevezték - az aratás befejeztével kezdődött. A betakarítást követő vetési időben a nép nem vethetett, tavasszal nem művelhette szőlőjét és nem számolhatott sem aratással, sem szürettel. Abból, amit a föld termett, mindenki szabadon ehetett amíg friss volt, de tárházaikban semmit sem helyezhettek el. Annak az évnek termése az árváké, az özvegyeké, a jövevényeké és a mezei vadaké kellett legyen (2Móz 23:10-11; 3Móz 25:5). {PP 531.3}
Szerda, November 22.
A Szenvedők Segítése
Mire tanít minket a Lukács 4:18 arról, amit Jézus tett, és amit nekünk is meg kellene tennünk a saját környezetünkben a körülöttünk élő rászorulókért.
És most, visszakanyarodva az Ézsaiás 58-hoz, azt találjuk, hogy amikor a kereszténység teljesen ráébred erre a nagy szükségszerűségre, és tesz is érte valamit, "Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ. Akkor kiáltasz, és az Úr meghallgat, jajgatsz, és ő azt mondja: Ímé, itt vagyok. Ha elvetended közüled az igát, és megszünsz ujjal mutogatni és hamisságot beszélni; Ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek, és az elepedt lelkűt megelégíted: feltámad a setétségben világosságod, és homályosságod olyan lesz, mint a dél. És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy." Ézs. 58:8-11.
Most az a nyilvánvaló igazság, hogy ha az időnek tartania kell, és ha az igaz kereszténység útján akarunk maradni, ahol a fény világít, akkor mindenkinek tennie kell valamit a rászorulókról való gondoskodás e súlyosan elhanyagolt munkájáért, mert azt nem lehet egyetlen központi helyről végezni, hanem szükségszerűen minden államra és országra kell lokalizálni, ahol az óra üzenete "lefelé gyökeret ereszt és felfelé gyümölcsöt terem". Ézs. 37:31.
Csütörtök, November 23.
Nagyobb szeretet
Olvassátok el a János 15:13-at. Hogyan alkalmazzuk ezt az elvet a másokkal való szolgálatunkban?
Ha a menny felségese ilyen sokra volt kész, hogy bebizonyítsa az ember iránti szeretetét, mit meg nem kellene tenniük az embereknek, hogy kisegítsék egymást a sötétség és szenvedés verméből! Krisztus mondta: „Szeressétek egymást, amiképpen én szerettelek titeket. Nincsen senkiben nagyobb szeretett annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.” A mi szeretetünk gyakran önző, mert kijelölt határok közé szorítjuk. Hanem mikor Krisztussal lépünk közelebbi egységre, szeretetünk, szánakozásunk, jótékony tetteink mélyebbre nyúlnak, kiszélesednek és meg is erősödnek a használattal. Krisztus követőinek szeretete és szívessége legyen széles, mint a világ. Aki csak magának és családjának él, nem fogja elnyerni a mennyet. Isten felszólítja családotokat, hogy ápoljátok a szeretetet, legyetek kevésbé érzékenyek a magatok, s érzékenyebbek mások fájdalmai és próbái iránt. Az egész életetekben melengetett önző szellemet találón képviseli a pap, a lévita, aki a szerencsétlen elől átkerült az út másik oldalára. Bár tudták, hogy segítségre szorul, mégis kikerülték őt. {3T 529.2}
Ébredjetek fel, hogy életetek kizökkenjen az önzés kerékvágásából. Használjátok ki a rövid próbaidőt, melyet kaptatok, hogy teljes erőtökkel törekedjetek jóvátenni életetek mulasztásait. Isten a szenvedés világába helyezett, hogy próbára tegyen, hogy lássa, vajon méltónak bizonyultok-e az örök élet ajándékára. Ott vannak körülöttetek a bánattal terheltek, akik igényt tartanak az együttérzés, szeretet, gyengédség szavaira, és alázatos, szánakozó imáinkra. Némelyek a nyomor vaskeze alatt sínylődnek. Egyesek betegség, mások szívfájdalmak, reményvesztettség, szomorúság közepette élnek. Akár Jób, legyetek a vakok szeme, a sánták lába, tudakoljátok meg a jövevények ügyét, hogy enyhítsetek szükségleteiken, hogy ott segítsetek, ahol legégetőbb a szűkség. {3T 530.1}
Péntek, November 24.
További Tanulmányozásra
Krisztus vallása több a puszta beszédnél. Krisztus igazságossága, életszentsége tiszta, önzetlen indítékokból fakadó helyes tettekből és jócselekedetekből áll. A külső igazságosság, amíg hiányzik a belső ékesség, hiábavaló lesz. „Ez az üzenet, amelyet tőle hallottunk és hirdetünk néktek, hogy az Isten világosság és nincsen őbenne semmi sötétség. Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és sötétségben járunk, hazudunk és nem az igazságot cselekesszük. Ha pedig a világosságban járunk, amint ő a világosságban van, közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.” Ha nem él bennünk Isten világossága és szeretete, akkor nem az ő gyermekei vagyunk. Ha nem Krisztussal gyűjtünk, akkor szétszórunk. Mindnyájan hatunk másokra, s ez a hatás kihat örök sorsunkra, jelen és jövő javunkra, vagy pedig örök veszteségünkre. {3T 528.3}