Kifogások Hogy Miért Nem Végezzük A Missziót
5. Lecke, 4. Negyedév Október 28. - 2023. November 3.
Ossza meg ezt a leckét
Szombat Délután, Október 28.
Emlékszöveg:
"És hallám az Úrnak szavát, aki ezt mondja vala: Kit küldjek el és ki megyen el nékünk? Én pedig mondék: Ímhol vagyok én, küldj el engemet!” Ézsaiás 6:8
"Isten üzenete a föld lakói számára ma ez: "Ti is legyetek készen, mert olyan órában jön el az Emberfia, amilyet nem gondoltok". Máté 24:44. A társadalomban uralkodó állapotok, különösen a nemzetek nagyvárosaiban mennydörgő hangon hirdetik, hogy eljött Isten ítéletének órája, és hogy minden földi dolog vége közeleg. A korszakok válságának küszöbén állunk. Gyors egymásutánban Isten ítéletei követik egymást - tűz, árvíz és földrengés, háború és vérontás. Ebben az időben nem szabad meglepődnünk a nagy és döntő eseményeken; mert az irgalmasság angyala nem maradhat sokáig, hogy menedéket nyújtson a bűnbánatlanoknak. PK 278.1
"Íme, az Úr kijön az ő helyéről, hogy megbüntesse a föld lakóit gonoszságukért; a föld is feltárja vérét, és nem takarja többé el megöltjeit." A föld is elárulja vérét. Ézsaiás 26:21. Isten haragjának vihara gyülekezik; és csak azok maradnak talpon, akik válaszolnak a kegyelem meghívásaira, ahogy Ninive lakói tették Jónás prédikációja alatt, és az isteni Uralkodó törvényei iránti engedelmesség által megszentelődnek. Egyedül az igazak lesznek elrejtve Krisztussal együtt Istenben, amíg a pusztulás el nem múlik...". PK 278.2
Vasárnap, Október 29.
Kifogásaink: Félelem
Olvasd el Náhum 1;1; Náhum 3:1-4; és 2Királyok 17:5, 6; 2Királyok 19:32-37. Mit árulnak el ezek a versek Ninivéről, valamint Asszíria és Izrael kapcsolatáról? Hogyan befolyásolhatta ez a kapcsolat Jónás döntését, hogy inkább Tarsisba menjen?
Jónás egész tapasztalata Isten népének típusa lehet egy üzenettel, amelyet hirdetniük kellett a világnak. Ez lehet egy típusa azoknak a feladatoknak, amelyeket Isten adott népének, és ők, Jónáshoz hasonlóan, félre akarták tenni, és úgymond "hagyni, hogy György csinálja".
Amikor a próféta megbízatásának nehézségeire és látszólagos kivitelezhetetlenségére gondolt, kísértést érzett arra, hogy megkérdőjelezze a küldetés bölcs voltát. Emberileg nézve úgy tűnt, hogy semmilyen eredményt nem érhet el az üzenet abban a büszke városban. Abban a pillanatban elfelejtette, hogy Isten, akit szolgál, mindentudó és mindenható. Miközben kételkedve tétovázott, Sátán egészen elbátortalanította. Nagy félelem lett úrrá rajta, és „el is indult... hogy Társisba meneküljön...” Miután elment Jáfóba és ott indulásra kész hajót talált, „kifizette az útiköltséget, és hajóra szállt...” (Jón 1:3). {PK 266.2}
Isten azért készítette el a halat, hogy elnyelje Jónást, mert elhatározta, hogy Jónás lesz az, aki elviszi az üzenetet Ninivébe, Jónás pedig, mivel egyáltalán nem volt hajlandó ezt megtenni, elintézte, hogy egy másik helyre menjen, mint Ninive. Így a hal elnyelte Jónást, hogy elvigye oda, ahová Isten akarta, hogy menjen. Az az élmény, amelyet Jónás a hal gyomrában töltött, jó volt számára, mert bizonyos fokig ráébredt arra, hogy szüksége van Istenre. Rájött, hogy Isten azonnali segítsége nélkül elment.
Hétfő, Október 30.
Kifogásaink: Téves nézetek
Olvasd el a Jónás 2:1-3, 7-10-et. Mit árulnak el ezek a versek arról, hogyan kezdte Jónás megérteni Isten gondviselését?
Jónás feladata súlyos felelősséggel járt. De aki megparancsolta, hogy menjen, erőt és eredményt is tudott adni szolgájának. Ha a próféta habozás nélkül engedelmeskedik, sok keserű tapasztalattól megmenekül és Isten gazdagon megáldja. Az Úr azonban nem hagyta el a kétségbeesett prófétát. Egy sor próba és különös intézkedés nyomán újjáéledt bizalma Istenben és menteni tudó végtelen hatalmában. {PK 266.3}
"Ha Jónás, amikor a hívás először érte, megállt volna, hogy higgadtan gondolkodjon, talán tudta volna, milyen ostoba lett volna minden olyan erőfeszítés, amellyel a rá háruló felelősség elől menekülni próbált volna. De nem sokáig engedték, hogy zavartalanul folytassa őrült menekülését. 'Az Úr nagy szelet bocsátott a tengerre, és hatalmas vihar támadt a tengeren, úgyhogy a hajó majdnem összetört. Akkor a hajósok megijedtek, és ki-ki a maga istenéhez kiáltott, és a hajóban lévő árut a tengerbe vetették, hogy könnyítsenek rajta. Jónás pedig lement a hajó oldalába, és lefeküdt, és mélyen elaludt'. 4. és 5. versek. PK 267.1
"Miközben a hajósok pogány isteneikhez könyörögtek segítségért, a hajó parancsnoka mérhetetlenül elkeseredve kereste meg Jónást, és így szólt: "Mit akarsz te, te alvó, kelj fel, hívd segítségül Istenedet, ha úgy van, hogy Isten gondoljon ránk, hogy el ne vesszünk." A hajósok a hajónál voltak. 6. vers. PK 267.2
"De a kötelesség útjáról letért ember imái nem hoztak segítséget. A tengerészek, akiket lenyűgözött az a gondolat, hogy a vihar különös hevessége isteneik haragját jelzi, utolsó mentsvárként sorsvetést javasoltak, "hogy megtudjuk - mondták -, kinek az okán támadt ránk ez a baj". Sorsot vetettek, és a sors Jónásra esett. Ekkor így szóltak hozzá: "Mondd meg, kérünk, kinek az okán ér minket ez a gonoszság; mi a foglalkozásod, és honnan jöttél, mi a hazád, és milyen népből vagy?". PK 267.3
"Ő pedig így szólt hozzájuk: Héber vagyok, és félek az Urat, az ég Istenét, aki a tengert és a szárazföldet teremtette. PK 268.1
"'Akkor az emberek nagyon megrémültek, és így szóltak hozzá: Miért tetted ezt? Mert az emberek tudták, hogy az Úr színe elől menekült, mert megmondta nekik. PK 268.2
"Akkor azt mondták neki: Mit tegyünk veled, hogy a tenger megnyugodjék nekünk, mert a tenger háborgott, és viharos volt. Ő pedig monda nékik: Vegyetek fel engem, és vessetek ki a tengerbe; így megnyugszik néktek a tenger; mert tudom, hogy miattam van ez a nagy vihar rajtatok. PK 268.3
"Azért az emberek keményen eveztek, hogy a szárazföldre vigyék; de nem tudták; mert a tenger tombolt, és viharos volt ellenük. Ezért az Úrhoz kiáltottak, és így szóltak: "Kérünk, Uram, kérünk, Uram, kérünk, ne vesszünk el ennek az embernek az életéért, és ne rakj ránk ártatlan vért; mert Te, Uram, úgy cselekedtél, ahogyan neked tetszett. És felkapták Jónást, és belevetették a tengerbe; és a tenger elállt a tombolásától. Akkor az emberek nagyon féltek az Úrtól, és áldozatot mutattak be az Úrnak, és fogadalmat tettek." PK 268.4
"Végre Jónás megtanulta, hogy "az üdvösség az Úré". Zsoltárok 3:8. A bűnbánattal és Isten üdvözítő kegyelmének felismerésével együtt jött a szabadulás. Jónás megszabadult a hatalmas mélység veszedelmeitől, és a szárazföldre vetette magát." PK 269.6
Kedd, Október 31.
Kifogásaink: Nehézségek
Olvassátok el Jónás 3. Hogyan reagáltak az emberek arra, amit Jónás prédikált? Milyen tanulságok vannak itt számunkra a tanúságtételről?
Miután Jónás a tengerben szerzett tapasztalatait követően partra szállt, a következő lépése az volt, hogy üzenetet hirdetett Ninivének, nyilvánvalóan azért, hogy megmentse azt, különben nem lett volna szükség Jónás elküldésére. A megadott negyven nap végén Ninive állt. Ekkor Jónásnak abba az álláspontba kellett volna helyezkednie, hogy örüljön, hogy ő Ninive megmentője. Ehelyett azonban Jónás rosszul lett, és a halálát kívánta.
Ninive, emlékeztek, megbánta bűnbánatát és böjtöt hirdetett. És még a jószágok is tudták, hogy Ninive megbánta bűnbánatát, de Jónás nem tudott róla. Jónás bizonyára büszke volt, és jobban aggódott próféciájának beteljesedése miatt, mint a város megmentése miatt, mert inkább a tök elszáradása miatt bánkódott, ami csak egy növény, minthogy Ninive bűnbánata felett örvendezett volna!
Tudd meg először is, hogy Istent nem a te önző ügyeid érdeklik, hanem te és az Ő üdvözítő ügye. Ezért nincs szükség arra, hogy a mammont (önmagadat) szolgáld, és ugyanakkor az Ő áldását várd a mammon érdekeire. Senki sem dolgozhat még a világban sem a saját érdekeiért, és mégis elvárhatja, hogy a cége előléptesse, vagy megtartsa őt bármilyen szolgálati helyen. Egyetlen munkaadó sem azért vesz fel embereket, mert azt akarja, hogy az alkalmazottja megéljen, hanem csak azért, mert azt akarja, hogy a saját üzletéről gondoskodjanak. Tudd meg, hogy Isten ügye fontosabb és messzebbre ható következményekkel jár, mint bármely ember ügye, és hogy Isten sokkal gondosabb, mint bármely ember valaha is volt vagy lesz...
Mt 11:28-30 - "Jőjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.
Mindig emlékezz arra, hogy Isten nem azért hívott el téged a szolgálati helyedre, hogy tápláljon vagy gazdaggá tegyen, hanem hogy megmentsen téged és rajtad keresztül másokat. Ezért bármit is teszel, tedd Isten dicsőségére. Akkor és csakis akkor fogja Ő biztosítani "mindezeket a dolgokat", azokat a dolgokat, amelyeket Isten jónak lát. Ő majd gondoskodik arról, hogy így vagy úgy, de megkeresd a szükségleteidet. Noé, Jób és Dániel hiténél nem kevesebb fogja kifizetni a számlát, Testvér, Nővér, mert minden, ami ettől kevesebb, sértés Istennek. Ez ugyanaz, mintha Őt csalónak neveznénk. Az Isten ígéreteiben való kételkedés teljesen megfosztja a kételkedőt Isten minden áldásától és ígéretétől. Csak ha megtanulsz bízni benne, akkor lesz Ő számodra "mint rejtekhely a szél elől, és fedezék a vihar elől, mint vízfolyások a száraz helyen, mint a nagy szikla árnyéka a fáradt földön". Ézs. 32:2.
"Keressétek először az Isten országát és az ő igazságát, és mindezek hozzáadatnak hozzátok." Ez az ígéret érvényes volt Dávid idejében, és érvényes lesz most is:
Szerda, November 1.
Kifogásaink: Kényelmetlen Konfrontációk
Olvassátok el Jónás 4. Mi volt a baj ezzel az emberrel?
"Amikor Jónás megtudta, hogy Isten meg akarja kímélni a várost, amely gonoszsága ellenére zsákruhában és hamuban megtérésre indult, elsőként kellett volna örülnie Isten csodálatos kegyelme miatt; ehelyett azonban hagyta, hogy elméje azon járjon, hogy esetleg hamis prófétának fogják tartani. Féltékeny volt a hírnevére, és szem elől tévesztette a nyomorult városban élő lelkek végtelenül nagyobb értékét. Az a könyörületesség, amelyet Isten tanúsított a bűnbánó niniveiek iránt, "nagyon megharagította Jónást, és nagyon megharagudott". "Nem ezt mondtam-e - kérdezte az Úrtól -, amikor még a hazámban voltam? Ezért menekültem el előbb Tarsisba, mert tudtam, hogy Te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, lassú a haragra és nagy jóságú, és megbánod a gonoszságot". Jónás 4:1, 2. PK 271.1
"Még egyszer engedett a kérdésekre és kétségekre való hajlamának, és még egyszer eluralkodott rajta a csüggedés. Elvesztette szem elől mások érdekeit, és úgy érezte, hogy inkább meghalna, minthogy éljen, hogy megkímélje a várost, ezért elégedetlenségében így kiáltott fel: "Most, Uram, vedd el, kérlek, az életemet tőlem, mert jobb nekem meghalni, mint élni". PK 271.2
"Jól teszed, ha haragszol?" - kérdezte az Úr. "Jónás tehát kiment a városból, és leült a város keleti oldalán, és ott készített magának egy fülkét, és leült alatta az árnyékban, amíg meg nem látja, mi lesz a városból. Az Úristen pedig készített egy tököt, és azt Jónás fölé emelte, hogy árnyék legyen a feje fölött, hogy megszabadítsa őt a bánattól. Jónás tehát nagyon örült a töknek." 3-6. versek. PK 272.1
"Ekkor az Úr leckét adott Jónásnak. "Másnap reggel, amikor felkelt a reggel, féreget készített, és az úgy megverte a tököt, hogy az elszáradt. És lőn, hogy amikor felkelt a nap, Isten heves keleti szelet készített, és a nap úgy verte Jónás fejét, hogy elájult, és azt kívánta magában, hogy meghaljon, és ezt mondta: "Jobb nekem meghalni, mint élni"." A nap felkelésekor a nap is feljött. PK 272.2
"Isten ismét így szólt prófétájához: "Jól teszed, hogy haragszol a tök miatt?". Ő pedig így felelt: "Jól teszem, ha haragszom, akár a halálig is". PK 272.3
"Akkor így szólt az Úr: "Megsajnáltad a tököt, amelyért nem fáradoztál, és nem is növesztetted, amely egy éjszaka alatt jött fel, és egy éjszaka alatt elpusztult; és ne kíméljem meg Ninivét, azt a nagy várost, amelyben több mint hatvanezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni jobb és bal kezük között, és sok jószág is?". 7-11. versek. PK 272.4
"Zavarodottan, megalázva, és képtelen volt megérteni Isten szándékát, hogy megkímélje Ninivét, Jónás mégis teljesítette a neki adott megbízást, hogy figyelmeztesse azt a nagy várost; és bár a megjósolt esemény nem következett be, a figyelmeztető üzenet mégis Istentől származott. És elérte azt a célt, amit Isten eltervezett. Az Ő kegyelmének dicsősége a pogányok között nyilatkozott meg. Azok, akik sokáig "sötétségben és a halál árnyékában ültek, nyomorúságban és vasban megkötözve", "az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban", és "Ő megmentette őket nyomorúságukból". Kihozta őket a sötétségből és a halál árnyékából, és széttépte kötelékeiket". "Elküldte az Ő igéjét, és meggyógyította őket, és megszabadította őket a veszedelmükből". Zsoltárok 107:10, 13, 14, 20." PK 272.5
Csütörtök - November 2.
Itt vagyok én, küldj el engem
Olvassátok el az Ézsaiás 6:1-8 verseit. Mi a központi gondolat, amelyet ez a szakasz kifejez?
"Isten hírnökeinek a nagy városokban nem szabad elcsüggedniük a gonoszság, az igazságtalanság, a romlottság miatt, amellyel szembe kell nézniük, miközben igyekeznek hirdetni az üdvösség örömhírét. Az Úr minden ilyen munkást ugyanazzal az üzenettel szeretne felvidítani, amelyet Pál apostolnak adott a gonosz Korinthusban: "Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass, mert én veled vagyok, és senki sem támad rád, hogy bántson téged, mert sok népem van ebben a városban." ApCsel 18:9, 10. A lélekmentő szolgálatban részt vevők ne feledjék, hogy bár sokan vannak, akik nem hallgatnak Isten szavának tanácsára, az egész világ nem fog elfordulni a világosságtól és az igazságtól, a türelmes, elnéző Megváltó meghívásaitól. Minden városban, még ha tele is van erőszakkal és bűnözéssel, sokan vannak, akik megfelelő tanítással megtanulhatják, hogy Jézus követőivé váljanak. Ezreket lehet így elérni a megváltó igazsággal, és ezreket lehet rávenni arra, hogy Krisztust személyes Megváltójuknak fogadják el. PK 277.2
"Isten üzenete a föld mai lakosai számára a következő: "Ti is legyetek készen, mert olyan órában jön el az Emberfia, amilyet nem gondoltok". Máté 24:44. A társadalomban uralkodó állapotok, különösen a nemzetek nagy városaiban mennydörgő hangon hirdetik, hogy eljött Isten ítéletének órája, és hogy minden földi dolog vége közeleg. A korszakok válságának küszöbén állunk. Gyors egymásutánban Isten ítéletei követik egymást - tűz, árvíz és földrengés, háború és vérontás. Ebben az időben nem szabad meglepődnünk a nagy és döntő eseményeken; mert az irgalmasság angyala nem maradhat sokáig, hogy menedéket nyújtson a bűnbánatlanoknak. PK 278.1
"Íme, az Úr kijön a maga helyéről, hogy megbüntesse a föld lakóit gonoszságukért; a föld is feltárja vérét, és nem takarja többé el megöltjeit. Ézsaiás 26:21. Isten haragjának vihara gyülekezik; és csak azok maradnak talpon, akik válaszolnak a kegyelem meghívásaira, ahogy Ninive lakói tették Jónás prédikációja alatt, és az isteni Uralkodó törvényei iránti engedelmesség által megszentelődnek. Egyedül az igazak lesznek elrejtve Krisztussal együtt Istenben, amíg a pusztulás el nem múlik. Legyen a lélek nyelve:" PK 278.2
Péntek, November 3.
További Tanulmányozásra
"Krisztus földi szolgálata során utalt arra a jóra, amit Jónás prédikációja Ninivében művelt, és összehasonlította e pogány központ lakóit az Ő idejében Isten vallott népével. "Ninive emberei" - jelentette ki - "felemelkednek majd az ítéletre ezzel a nemzedékkel, és elítélik azt, mert Jónás prédikációjára megtérnek; és íme, Jónásnál nagyobb van itt". Máté 12:40, 41. A nyüzsgő világba, amely tele volt a kereskedelem zajával és a kereskedelem veszekedéseivel, ahol az emberek megpróbáltak mindent megszerezni, amit csak tudtak, Krisztus eljött; és a zűrzavar fölött az Ő hangja, mint Isten harsonája, hallatszott: "Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, de a saját lelkét elveszíti, vagy mit ad az ember a lelkéért cserébe?" Márk 8:36, 37. PK 273.1
"Ahogy Jónás prédikációja jel volt a niniveieknek, úgy Krisztus prédikációja is jel volt az Ő nemzedékének. De micsoda ellentét az ige befogadásában! A közömbösség és a megvetés ellenére a Megváltó mégis tovább és tovább fáradozott, míg be nem teljesítette küldetését." JÉ 406.3