Hinni Nehéz Helyzetekben
5. Lecke, 2. Negyedév Április 27-Május 3 - 2024.
Ossza meg ezt a leckét
Szombat Délután, Április 27.
Emlékszöveg:
"Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.” - Zsoltár 119:11
Ha a reformáció, e kezdeti sikerekkel megelégedve, megalkuvással próbált volna a világ kegyeibe férkőzni, ez hűtlenség lett volna Istennel és önmagával szemben. E hűtlenséggel saját sírját ásta volna meg. E nemes lelkű reformátorok élete tanulságokkal szolgál minden korszakban. Sátán munkamódszere, amellyel Isten és Igéje ellen dolgozik, nem változott. Ma is éppoly ellensége a Szentírásnak, az élet útmutatójának, mint amilyen a XVI. században volt. A Szentírás tanításaitól és elveitől ma is sokan messze elkanyarodnak. Vissza kell térni a nagy protestáns alapelvhez: a Biblia, és csakis a Biblia a hit és a kötelesség szabálya. Sátán ma is minden hatalmában álló eszközzel igyekszik a lelkiismereti szabadságot megsemmisíteni. A speieri protestálók által elutasított antikrisztusi hatalom ma újult erővel törekszik arra, hogy elvesztett felsőbbségét visszaszerezze. Az a rendíthetetlen hűség, amely a reformáció e válságos helyzetében Isten Igéje iránt mutatkozott, ma is a reform egyedüli lehetősége. {GC 204.2}
Vasárnap, Április 28.
Egyedül Isten Igéje
Olvassátok el a 119:103, 104; 119:147 és 119:162 zsoltárokat. Hogyan viszonyult Dávid Isten Igéjéhez? Hogyan hatott ez a reformátorokra, és befolyásolja-e ez a mai életünket?
"Ezek nemesebbek voltak a thesszalonikaiaknál, hogy teljes készséggel fogadták az igét, és naponta kutatták az írásokat, hogy azok valóban így vannak-e. ApCsel 17:11. TMK 196.1
"Egyesek számára Isten Igéje érdektelen. Ennek az az oka, hogy olyan régóta elmerültek a mai irodalomban fellelhető bűvös történetekben, hogy nincs kedvük Isten Igéjének olvasásához vagy a vallásos gyakorlatokhoz. Ez az olvasás alkalmatlanná teszi az elmét arra, hogy egészséges bibliai elveket fogadjon be, és gyakorlati istenfélelmet gyakoroljon..... TMK 196.2
"Amikor alázatos, tanítható szívvel olvassuk a Bibliát, magával Istennel tartunk párbeszédet. A kifejezett gondolatok, a meghatározott parancsolatok, a kinyilatkoztatott tanok a mennyei Isten hangja. A Biblia elviseli, hogy tanulmányozzuk, és az elmét, ha nem bűvöli meg a Sátán, vonzza és elbűvöli..... A Szentíráson átsugárzó fény az örökkévaló trónról e földre villanó fény.... TMK 196.3
"Mindazok, akik ebben az életben Isten Igéjét teszik vezérfonalukká, elvi alapon fognak cselekedni. Akik ingadoznak, hiúak és kicsapongóan öltözködnek, akik kielégítik az étvágyat és a természetes szív késztetéseit követik, azok Isten Igéjének tanításait követve kiegyensúlyozottá válnak. Soha nem lankadó energiával fogják magukat a kötelességnek szentelni, és az erő egyik fokáról a másikra emelkednek. Jellemük szép és illatos lesz, és mentes lesz az önzéstől. Utat törnek maguknak, és bárhol elfogadhatóak lesznek azok között, akik szeretik az igazságot és az igazságosságot.12 TMK 196.4
"A zsoltáros így imádkozott: "Nyisd meg szemeimet, hogy csodálatos dolgokat lássak törvényedből". Az Úr meghallgatta őt, mert milyen bizonyossággal telve vannak a szavak: "Milyen édesek a te szavaid az én ízlésemnek, igen, édesebbek a méznél az én számnak!". "Kívánatosabbak, mint az arany, igen, mint a sok finom arany; édesebbek a méznél és a méhpempőnél is". (Zsoltárok 119:18, 103; 19:10.). És ahogyan az Úr meghallgatta és válaszolt Dávidnak, úgy hallgat meg és válaszol nekünk is, hogy szívünk tele legyen örömmel és örvendezéssel. "13 TMK 196.5.
Hétfő, Április 29.
Isten Igéjének továbbadása
Olvassátok el a 2Korinthus 4:1-6-ot és a 2Korinthus 2:14-et. Mit árulnak el ezek a részek arról a bizalomról, amellyel Pál rendelkezett, annak ellenére, hogy milyen kihívásokkal kellett szembenéznie Isten Igéjének igazságát hirdetve?
Így dicsőítette az apostol Isten kegyelmét és irgalmasságát, és ezmegnyilvánult abban a szent megbízatásban, amelyet mint Krisztus szolgája nyert. Isten nagy kegyelme megtartotta őt és hittestvéreit minden nehézség, kísértés és veszedelem közepette. Nem alkalmazkodtak sem hitükben, sem tanításaikban a hallgatók kívánságaihoz, sőt nem is titkoltak el egyetlen olyan igazságot sem, amelyre üdvösségük érdekében szükségük volt, azért, hogy így tanításaikat vonzóbbá tegyék. Egyszerűen és világosan kifejtették az igazságot; imádkoztak lelkek meggyőzéséért és megtéréséért. Azonkívül igyekeztek életmódjukat is összhangba hozni tanításaikkal, hogy a hirdetett igazság mindenki lelkiismeretéhez szóljon. {AA 330.1}
„Ez a kincsünk pedig” – folytatta az apostol – „cserépedényekben van, hogy amaz erőnek nagy volta Istené legyen, és nem magunktól való.” (II. Kor. 4:7) Isten hirdettethette volna igazságát bűntelen angyalok által is! Azonban ez nem felelt meg tervének. Ő tökéletlen emberi lényeket választ eszközéül, szándékának megvalósítására. A felmérhetetlen értékű kincset cserépedényekbe helyezi. Isten azt akarja, hogy áldásait emberek vigyék a világnak. Általuk ragyogja át Isten dicsősége a bűn sötétségét. Szerető szívvel közeledjenek a bűnnel terhelt és nyomorgó emberhez, és így vezessék a kereszt lábához. Minden cselekedetükkel dicsőítsék, tiszteljék és dicsérjék Őt, aki fölötte áll mindennek. {AA 330.2}
Pál, saját tapasztalataira rátérve, kimutatta, hogy Krisztus szolgálatára nem önző okok késztették, mert ezen az útján megpróbáltatás és kísértés volt osztályrésze. „Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe. Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk. Mindenkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben.” (II. Kor. 4:8–10) {AA 330.3}
"Pál e szavai nem lelki gőgöt, hanem Krisztus mély ismeretét jelzik. Mint Isten egyik küldöttje, akit azért küldött, hogy megerősítse az Ige igazságát, tudta, hogy mi az igazság; és a megszentelt lelkiismeret bátorságával dicsekedett ebben az ismeretben. Tudta, hogy Isten elhívta őt az evangélium hirdetésére, azzal a bizonyossággal, amelyet az üzenetbe vetett bizalma adott neki. Elhívást kapott, hogy Isten követe legyen az emberekhez, és úgy hirdette az evangéliumot, mint aki elhívott. 7MR 360.2
"Mindig hálát adok Istenemnek a ti nevetekben - írta - az Isten kegyelméért, amely Jézus Krisztus által adatott nektek; hogy mindenben gazdagodtatok általa, minden beszédben és minden ismeretben, ahogyan a Krisztus bizonyságtétele is megerősödött bennetek, hogy semmiféle ajándékban ne maradjatok el; várva a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelét, aki meg is erősít benneteket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus napján. Hűséges az Isten, aki által elhívattatok az ő Fiának, Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak közösségére."" 7MR 360.3
Kedd, Április 30.
A Lélek Világosságával
Milyen elveket vehetünk ki a következő szövegekből arra vonatkozóan, hogyan kell értelmeznünk a Bibliát? János 14:25, 26; János 16:13-15; és 2Péter 1:20, 21.
Az apostol egyrészt dicsőítette az igaz prófétai beszédet, mint biztos vezetőt a veszély idején, másrészt azonban ünnepélyesen óvta a gyülekezetet a hamis prófécia fáklyájától, a hamis tanítóktól, akik jönni fognak, és igyekszenek becsempészni veszedelmes eretnekségeket. Ezeket a gyülekezetben fellépő álnok tanítókat, akik sok hittestvért félrevezetnek, az apostol „víztelen kútfők”-höz, „széltől hányatott fellegek”-hez hasonlítja, „akiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre” (II. Pt. 2:17). Amint állította: „utolsó állapotjuk gonoszabbá lett az elsőnél. Mert jobb volna rájok nézve, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, minthogy megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól.” (II. Pt. 2:21) {AA 535.1}
Megerősítően kijelentve, az egész Szentírás, nem csupán egy része, ihletett. Negatívan kijelentve, egyik sem magánjellegűen értelmezett, azon oknál fogva, hogy nem emberektől, hanem Istentől származik; vagyis ahogyan Isten Lelke diktálta az embereknek az Írásokat, úgy Isten Lelkének kell értelmeznie az Írásokat az embereknek, hogy magánjelleggel (ihletettség nélkül) egyetlen ember sem képes a lepecsételt próféciákat feltárni vagy azok bármely részét értelmezni, vagy akár csak értelmezésük után megértetni jelentőségüket, hacsak nem az Igazság Lelkének ajándéka által. "A gonoszok közül" ezért "senki sem fogja megérteni, de a bölcsek megértik". Dan. 12:10.
És csak úgy és akkor értelmezhetik az emberek, ahogy és amikor Isten Lelke elrendeli. Ennek megfelelően a Szentírás minden jottája és címe és értelmezése az ihletésből származik, és így teljes mértékben alkalmas arra, hogy Isten emberét tanításban vezesse, megdorgálja és megjavítsa, és igazságosan oktassa a hit és a cselekedetek tökéletességére.
vagyis, ha a Szentírás az ember akaratából jött volna, akkor a Lélek segítsége nélkül az ember akaratából lehetne értelmezni. De az a tény, hogy "Isten szent emberei" az Írásokat Isten Lelkétől kapták, és mivel az ember önmagától nem ismerheti a Szentlélek gondolkodását, nem tudja értelmezni az Írásokat a Lélek segítsége nélkül -- ezért ugyanolyan igaz ihletettnek kell lennie, mint azoknak, akiknek az Írásokat először adták.
Ezt bizonyítja az a tény, hogy ma ezernyi izmus van, amelyek a Szentírás ezernyi értelmezésének az eredményei, ami azt bizonyítja, hogy az emberek a Lélektől függetlenül értelmezték a Szentírást, mert a Prófécia Lelke nem ad, és nem is adhat egyik embernek a Szentírás egyik értelmezését, a másiknak pedig ugyanannak a Szentírásnak a másik értelmezését...
Itt azt mondják nekünk, hogy a prófécia, a látomás a sava-borsát, amely alapján megítélhetjük az állítólagos bibliai igazságot; vagyis ha a dolog nincs benne a próféciában, ha nem találunk róla látomást a próféták írásaiban, akkor nincs benne igazság. Igen, a próféták látomásainak a mi látomásainknak kell lenniük, ha meg akarunk maradni. A próféciák azonban, állítja, éppoly kevéssé értelmezhetők magánügyként, mint Nabukodonozor és a fáraó látomásai voltak, hogy bármely nép bölcsei nem képesek értelmezni Isten rejtett próféciáit. Miért?-
21. vers - "Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.
Pontosan ezért nem lehet a próféciákat magánemberként értelmezni, nem a Lélek nélkül, aki a próféciákat diktálta a régi idők szent embereinek. A próféciákat tehát nem az emberek akarata szerint értelmezik, hanem az Igazság Lelke, "a próféciák Lelke" által, ugyanaz a Lélek, aki a próféciákat diktálta...
Szerda, Május 1.
Egyedül Krisztus Által... Csakis Kegyelemből
Olvasd el az Efézus 2:8, 9; Róma 3:23, 24; Róma 6:23; és Róma 5:8-10-et. Mit tanítanak ezek a versek az üdvösség tervéről?
"Az ember bukása, annak minden következményével együtt, nem maradt rejtve a Mindenható elől. A megváltás nem egy utólagos gondolat volt, nem egy Ádám bukása után megfogalmazott terv, hanem egy örökkévaló szándék, amelyet azért szenvedett el, hogy ne csak ennek a világatomnak az áldása legyen, hanem minden világ javára, amelyet Isten teremtett..... TMK 18.2
"Amikor az ember vétkezett, az egész ég megtelt szomorúsággal.... Az Isten természetével való összhangból kikerülve, törvényének követeléseivel szemben engedetlenül, az emberi faj előtt nem állt más, mint a pusztulás. Mivel az isteni törvény éppoly változhatatlan, mint Isten jelleme, az ember számára nem lehetett remény, hacsak nem találtak ki valamilyen módot, amellyel a vétkét megbocsátják, a természetét megújítják, és a szellemét úgy állítják helyre, hogy az Isten képmását tükrözze. Az isteni szeretet egy ilyen tervet eszelt ki..... TMK 18.3
"A teremtés művében Krisztus Istennel volt. Egy volt Istennel, egyenlő volt vele.... Egyedül ő, az ember Teremtője lehetett az ember Megváltója. Egyetlen mennyei angyal sem tudta kinyilatkoztatni az Atyát a bűnösnek, és visszanyerni őt az Isten iránti hűségre. Krisztus azonban kinyilváníthatta az Atya szeretetét, mert Isten Krisztusban volt, és megbékéltette a világot önmagával. Krisztus lehetett a "napszámos" a szent Isten és az elveszett emberiség között, aki "mindkettőnkre rátette a kezét" (Jób 9:33)..... Azt javasolta, hogy vegye magára a bűn bűn bűnét és szégyenét - a bűnét, amely annyira sértő Isten szemében, hogy szükségessé teszi az Atyjától való elszakadást. Krisztus azt javasolta, hogy elérjen az ember lealacsonyodásának és szenvedésének mélységeiig, és a bűnbánó, hívő lelket helyreállítsa az Istennel való összhangba. Krisztus, a világ megalapítása óta megöletett Bárány, felajánlotta magát áldozatul és helyettesítőül Ádám bukott fiaiért.26 TMK 18.4
"A teremtés és a megváltás, a természet és Krisztus által az isteni jellem dicsősége tárul fel. Azáltal, hogy szeretetének csodálatos megnyilvánulása által, hogy odaadta "egyszülött Fiát", ... Isten jelleme a világegyetem intelligenciái előtt tárul fel. "27 TMK 18.5
Csütörtök, Május 2.
Engedelmesség: A hit gyümölcse
Olvassátok el a Róma 3:27-31-et, a Róma 6:15-18-at és a Róma 8:1, 2-t. Mit tanítanak nekünk ezek a versek az egyedül Krisztus igazságossága általi üdvösségről?
"Ádám nem engedelmeskedett Isten parancsolatainak. Vajon Ádám fiai és leányai továbbra is vétkeznek, és szintén nem engedelmeskednek? Senki sem léphet be az életbe, aki kitart a hűtlenségben, hiszen Krisztus azért adatott a mi világunknak, hogy megmentse népét a bűneiktől. Amikor az ifjú odament Krisztushoz, és így szólt: "Jó Mester, mi jót tegyek, hogy örök életet nyerjek?". Jézus azt mondta neki: "Ha be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat". Sem az ifjúnak, sem másnak nem volt lehetséges Isten parancsolatait megtartani, csak Jézus Krisztus érdemei által. Krisztus vérének kiontása nélkül nem lehetett bűnbocsánat, nem lehetett Krisztus igazságának a hívő bűnösre való beszámítása. Krisztus a saját testén, a kereszten viselte el a bűn büntetését, és teljesítette be minden igazságosságot. Krisztus igazságosságának érdeme az egyetlen alap, amelyen a bűnös az örök életre való jogosultságot remélheti; mert Krisztus önmagát adta értünk, áldozatul és áldozatul Istennek, mint illatos illatot. Végtelen árat fizettek az ember megváltásáért, nem azért, hogy az ember a bűneiben üdvözüljön, nem azért, hogy Isten törvénye semmissé váljon. Pál azt mondja: "Megsemmisítjük-e tehát Isten törvényét a hit által? Isten megtiltja; sőt, mi állítjuk meg a törvényt". Mert bár "a törvény cselekedetei által senki sem igazul meg előtte", de Isten igazsága, amely a Jézus Krisztusba vetett hit által van, a törvény és a próféták által tanúsított igazság". ST 1894. június 18., par. 6
Olvassa el az 1Péter 2:2, a 2Péter 3:18, a Kolossé 1:10 és az Efézus 4:18-24 verseket. Milyen létfontosságú igazságokat tárnak fel ezek a szakaszok a keresztény életről?
"A keresztény élet harc és menetelés. De a kivívandó győzelmet nem emberi erővel lehet megnyerni. A harc mezeje a szív területe. A csata, amelyet meg kell vívnunk - a legnagyobb csata, amelyet ember valaha is megvívott - az önmagunk átadása Isten akaratának, a szívnek a szeretet szuverenitása alá való engedése. A vérből és a test akaratából született régi természet nem örökölheti Isten országát. Az öröklött hajlamokról, a korábbi szokásokról le kell mondani. MB 141.2
"Aki elhatározza, hogy belép a lelki országba, azt fogja tapasztalni, hogy a megújulatlan természet minden ereje és szenvedélye, a sötétség országának erői által támogatva, felsorakozik ellene. Az önzés és a büszkeség ellenáll minden ellen, ami bűnösnek mutatná őket. Magunktól nem tudjuk legyőzni a gonosz vágyakat és szokásokat, amelyek az uralomra törnek. Nem tudjuk legyőzni a hatalmas ellenséget, aki rabságban tart bennünket. Egyedül Isten adhatja meg nekünk a győzelmet. Ő azt kívánja, hogy mi legyünk urai önmagunknak, saját akaratunknak és útjainknak. De Ő nem tud bennünk munkálkodni a mi beleegyezésünk és együttműködésünk nélkül. Az isteni Lélek az embernek adott képességeken és erőkön keresztül működik. A mi energiáinkra van szükség, hogy együttműködjünk Istennel." MB 141.3
Péntek, Május 3.
További Tanulmányozásra
"Amikor Krisztus felment az Atyához, nem hagyta követőit segítség nélkül. A Szentlélek, mint az Ő képviselője, és a mennyei angyalok, mint segítő szellemek, elküldetnek, hogy segítsék azokat, akik a nagy esélyek ellenére a hit jó harcát vívják. Mindig emlékezzetek arra, hogy Jézus a ti segítőitek. Senki sem érti meg annyira a jellemed sajátosságait, mint Ő. Ő vigyáz rád, és ha kész vagy arra, hogy Ő vezessen, akkor olyan jótékony hatásokat vet köréd, amelyek lehetővé teszik számodra, hogy teljesítsd az Ő akaratát. MYP 17.1
"Ebben az életben a jövő életre készülünk. Hamarosan nagy felülvizsgálat következik, amelyen minden léleknek, aki keresztény jellemet akar tökéletesíteni, ki kell állnia Isten vizsgáló kérdéseinek próbáját: Olyan példát mutattál-e, amelyet mások biztonsággal követhettek? Figyeltél-e a lelkekre, mint akiknek számot kell adniuk? A mennyei seregek érdeklődnek az ifjúság iránt; és erősen vágynak arra, hogy kiálld a próbát, és hogy hozzád szóljanak az elismerő szavak: "Jól cselekedtél, jó és hű szolga, ... menj be Urad örömére."". MYP 17.2