Jézus Aki Nyugalmat Ad
5. Lecke, 1. Negyedév 2022. Január 22-28., Január 22-28.
Oszd meg ezt a Leckét
Szombat délután - Január 22.
Memória szöveg:
“Marad tehát nyugalom Isten népének.” KJV - Zsidókhoz írt levél 4:9.
Ha mi vagyunk az utolsó üzenetet hordozó nép, akkor nekünk kell az elsők között lennünk, akik belépnek abba a nyugalomba. Mivel a nyugalom akkor jön el, amikor az ember elvégezte a munkáját, csak akkor lehetünk nyugodtak, ha elvégeztük a munkánkat. Mi a mi munkánk? az a munka, amelyet el kell végeznünk, mielőtt nyugalmunk lehet?
E fejezet 4. versében Pál visszautal a teremtés idejére. Ezért most röviden fordítsuk figyelmünket az 1Mózes 1-re, amely a teremtésről szóló feljegyzés, mint azt jól tudjátok. Ott azt olvassuk, hogy a földet és mindent, ami rajta van, hat nap alatt teremtette, és Isten a hetedik napon megpihent. Isten a hetedik napon megpihent, és Ádám részt vett Isten munkája befejezésének ünneplésében vagy megemlékezésében. Ádám nem pihenhetett, mert nem dolgozott. Csak a napot tarthatta szentnek, mint Isten munkája befejezésének emlékét.
Vasárnap - Január 23
A nyugalom országa
1Mózes 15:13-21, 2Mózes 20:8-11, 5Mózes 5:12-15
Hol van a nyugalom amely Isten népének volt ígérve?
Zsid 4:2- “Mert nékünk is hirdettetett az evangyéliom, miképpen azoknak: de nem használt nékik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, akik hallották.”
A “nékik” ebben a versben az ókori Izraelre utal, a “nékünk” pedig a keresztény egyház tagjaira vagy Isten népére a keresztény korszakban.
Az ősi Izraelnek megígérték a pihenést, de hitetlenségük miatt nem kapták meg. Ez a pihenés nem lehetett a szombat, mert nemcsak a szombat intézményét kapták meg, hanem megígérték nekik azt a pihenést is, amelyről Pál beszél. A nyugalom nem lehetett pusztán az Istennel való békesség sem. Ez valami több annál.
“Józsué” (Zsid 4:8, margó) vezette az ősi Izraelt az ígéret földjére, de nem kapták meg a nyugalmat. Isten népe Pál korában sem kapta meg. Ma sincs meg nekik.
"Megmarad tehát a nyugalom Isten népének". Zsidók 4:9. KJV
Ha mi vagyunk az utolsó üzenettel rendelkező nép, akkor nekünk kell az elsők között lennünk, akik belépnek abba a nyugalomba. Mivel a nyugalom akkor jön el, amikor az ember a munkáját elvégezte, csak akkor lehet nyugalmunk, ha elvégeztük a munkánkat. Mi a mi munkánk? az a munka, amelyet el kell végeznünk, mielőtt nyugalomban lehetünk?
E fejezet 4. versében Pál visszautal a teremtés idejére. Ezért most röviden fordítsuk figyelmünket az 1Mózes 1-re, amely a teremtésről szóló feljegyzés, mint azt jól tudjátok. Ott azt olvassuk, hogy a földet és mindent, ami rajta van, hat nap alatt teremtette, és Isten a hetedik napon megpihent. Isten a hetedik napon megpihent, és Ádám részt vett Isten munkája befejezésének ünneplésében vagy megemlékezésében. Ádám nem pihenhetett, mert nem dolgozott. Csak a napot tarthatta szentnek, mint Isten munkája befejezésének emlékét.
1Móz 1:27, 28- “Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.”
Ez volt az a munka, amelyre Isten az embert bízta. Azért teremtette a földet, hogy lakott legyen. Ádámnak és Évának az volt a feladata, hogy a földet szentekkel töltse be, és hogy uralmat viseljen az egész föld felett. Nyilvánvaló, hogy ez a munka még nem fejeződött be, mert még nincsen minden a földön az embernek alárendelve, ahogyan Isten akarta. A földet eredetileg igaz emberekkel teremtette és látta el, de mivel Ádám vétkezett, minden gyermeke bűnben született. Ha első szüleink hűségesek lettek volna, akkor csak igazak lettek volna a föld lakói. Mivel minden Ádámtól született bűnös, ezért szükség van arra, hogy mindenki újjászülessen. Aztán mivel a bűn belépett minden ember munkája megsokszorozódott, mert szükségessé vált a további munka, hogy az Ige hirdetése által üdvösséget hozzon.
Hétfő - Január 24
Hitetlenség Miatt
Zsidókhoz írt levél 3:12-19
Az ókori Izrael nem kapta meg az ígért nyugalmat. Mikor kapjuk meg mi ezt a nyugalmat?
Az ősi Izraelnek pihenés volt ígérve, de hitetlenségük miatt nem kapták meg. Ez a pihenés nem lehetett a szombat, mert nemcsak a szombat intézményét kapták meg, hanem azt a pihenést is megígérték nekik, amelyről Pál beszél. A nyugalom nem lehetett pusztán az Istennel való békesség sem. Ez valami több annál.
Isten a teremtés hatodik napján fejezte be a munkáját, és az ember a hatodik trombitaszóra fejezi be a munkából a maga részét. Ahogyan Isten a hetedik napon megpihent a munkájától, úgy az ember a hetedik trombitában, a próbaidő végén, amikor az evangéliumi munka befejeződik, megkapja azt a nyugalmat, amelyről Pál apostol beszélt. Ebből láthatjuk, hogy Istennek hat napba telt, hogy elvégezze a munkáját, az embernek pedig 6000 évbe telik, hogy elvégezze a sajátját. Ezután jön a millennium. Isten minden népének meg kell tartania a hetedik napi szombatot Isten munkájának befejezésére emlékezve, mielőtt megkapják a pihenést, amelyet ők maguk érdemeltek ki. A nyugalomba való belépéshez azonban olyan hitre és meggyőződésre van szükség, amellyel őseink nem rendelkeztek.
Zsid 4:1- “Óvakodjunk tehát, hogy mivel megvan az ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, valaki közületek fogyatkozásban levőnek ne láttassék.”
Isten népének ma nemcsak a pihenés ígéretét kell megkapnia, hanem azt a valóságban is meg kell tapasztalnia.
Zsid 4:2- “Mert nékünk is hirdettetett az evangyéliom, miképpen azoknak: de nem használt nékik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, akik hallották.”
Ebben az időben, idő, amelyben a próféták vágytak élni, a Királyságról szóló evangéliumot még teljesebben kell hirdetni, mint ahogyan azt az első keresztények tették. De még mindig hitet és hiedelmet igényel mindazoktól, akik be akarnak lépni abba a nyugalomba. Akik most nem rendelkeznek több hittel és meggyőződéssel, mint elődeink, akik hitetlenségük miatt nem tudtak belépni, azok sem fognak hasznot húzni belőle.
Kedd - Január 25
Ma Ha Halljuk A Szavát
Zsidókhoz írt levél 4:4-8
Ha Ádám és Éva nem vétkezett volna, milyen hatással lenne ez a munkánkra?
1Móz 3:16-17- “Az asszonynak monda: Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szűlsz magzatokat; és epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad. Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban.”
Isten itt nagyon megsokszorozta a bánatot és a viselőséget. Az emberiségnek a bűn miatt sokkal több gyermeket kellett világra hoznia, mint amennyit egyébként megszült volna, ha a bűn nem lépett volna be. Így tehát azt látjuk, hogy az a teljes szám, amelyet Isten a föld lakosainak szánt, természetesen hamarabb összeállt volna, ha Ádám és Éva nem vétkezik.
Isten azért pihent meg a hetedik napon, mert az Ő teremtő munkája befejeződött, de az ember munkája még nem volt befejezve. Az ember munkája valójában ott kezdődött, ahol Isten egyedüli teremtő munkája véget ért. Ezért az ember csatlakozik az Úrhoz, hogy az Úr munkájának befejezése emlékére szombatonként megpihenjen, de a pihenés, amely az emberé lesz, akkor adatik meg neki, amikor a munkából való részesedése befejeződik. Amikor az evangéliumi munka újjászületett emberekkel töltötte meg a földet, akkor a próbaidő megszűnik, és a mi munkánk véget ér. Akkor fogunk belépni a nyugalmunkba, a nyugalomba, amelyről Pál beszél.
Szerda - Január 26
Belépés Az Ő Nyugalmába
Zsidókhoz írt levél 3:11, Zsidókhoz írt levél 4:1, 3, 5, 10
Mire Mutat A Szombat?
Az idő egy bizonyos napra van korlátozva “Dávidban” - az idő, amikor Izrael és Júda összegyűl – “a mai napra, oly hosszú idő után; ahogyan azt mondják: A mai napra, ha meghalljátok az Ő szavát, ne keményítsétek meg szíveteket”.
Zsid 4:8, 9 – “Mert ha őket Józsué nyugodalomba helyezte volna, nem szólana azok után más napról. Marad tehát nyugalom Isten népének.” KJV
A próbaidő zárása után Isten örökre emléket állít, amely megerősíti, hogy befejeztük a munkánkat. A szombat tehát előre mutat arra a nyugalomra, amelybe örökre beléphetünk, amikor befejeztük a munkánkat, ahogyan Isten befejezte az övét.
Csütörtök - Január 27
Az Új Teremtés Előíze
2Mózes 20:8-11, Zsidókhoz írt levél 5:12-15, Zsidókhoz írt levél 8:8-11
Milyen munkát kell elvégeznünk, mielőtt az új teremtés előízét élvezhetjük?
„Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.” 1Móz 1:1-5.
A negyedik nap előtt, amikor a Nap és a Hold megteremtődött, már volt világosság. A fény volt az első teremtés. Ezen a ponton érdekes megfigyelni, hogy a teremtés napjai és a hét trombita némileg egybeesnek:
(1) Első nap -- a Lélek lebegett a vizeken, és a világosság megteremtődött; Első trombita -- jégeső (víz) és tűz, amelyet a földre vetettek, és amely a Noé által hirdetett Igazságot jelképezi, hogy megvilágosítsa az embereket, hogy megmeneküljenek az özönvíz általi pusztulástól.
(2) Második nap – a mennyezet a víz között, amely elválassza a vizeket a vizektől; Második trombita -- a „tengert” érintette.
(3) Harmadik nap -- a tenger és a föld kettévált és növényzetet teremtett; Harmadik trombita -- a csillag a vizekbe esett.
(4) Negyedik nap -- nap, hold és csillagok teremtődtek; Negyedik trombita -- nap, hold és csillagok sújtva voltak.
(5) Ötödik nap -- madarak teremtődtek; Ötödik trombita – sáskákra vonatkozott, amelyeknek szárnyuk volt.
(6) Hatodik nap -- állat és ember teremtetett; Hatodik trombita -- lovakra és emberekre vonatkozott, és a hatodik trombita ideje alatt Isten Királysága helyreáll, és az ember betölti azt a helyet, amelyet neki szántak.
(7) Hetedik nap -- megpihent; Hetedik trombita -- Isten szolgálata befejeződött.
Isten a teremtés hatodik napján befejezte a munkáját, és az ember a hatodik trombitában fejezi be a munkából rá eső részt. Ahogyan Isten a hetedik napon megpihent a munkájától, úgy az ember a hetedik trombitában, a próbaidő végén, amikor az evangéliumi munka befejeződik, megkapja azt a pihenést, amelyről Pál apostol beszélt. Ebből láthatjuk, hogy Istennek hat napba telt, hogy elvégezze a munkáját, az embernek pedig 6000 évbe telik, hogy elvégezze a sajátját. Ezután jön a millennium. Isten minden népének meg kell tartania a hetedik napi szombatot Isten munkájának befejezésére emlékezve, mielőtt megkapják a pihenést, amelyet ők maguk érdemeltek ki. A nyugalomba való belépéshez azonban olyan hitre és meggyőződésre van szükség, amellyel őseink nem rendelkeztek.
Péntek- Január 28
További Tanulmányozásra
Napról napra növekszel a hitben? Látod-e, hogy az igazak hitből élnek? Ha biztos vagy abban, hogy elegendő hited van, akkor párosítod-e a megfelelő cselekedetekkel is? Mindent megteszel-e azért, hogy segítsd a földet szentekkel betölteni? Testvérek, ezek a kérdések ünnepélyes kérdések, különösen, ha az ember belegondol abba a gondolatba, hogy csak úgy örülhetünk igazán Isten teremtésének, ha részünk van benne. Éppen ez az Isten ember iránti örökkévaló szeretetéből fakadó ok volt az, ami miatt olyan nagy szerepet adott az embernek a világnak az Ő igazságos rendje szerinti megteremtésében, és az Úr a mai napon pontos és megbízható tervrajzot adott nekünk az Ő tizenegyedik órájának üzenetében, hogy egyikünknek sem kell tévednie, ha tudjuk, milyen nagy kiváltság, hogy szóval, tettekkel és cselekedetekkel igaz tanúi lehetünk Neki. Ne halogassuk tehát a munkát, és ezzel ne hosszabbítsuk meg a világ szomorúságát és szenvedését, hanem mindannyian azok közé tartozzunk, akik beteljesítik azt a célt, amelyre teremtve voltunk- hogy valóban segítsünk a teljes és igaz „nyugalom”, az örökké tartó öröm elérésében. Istennek vannak hűségesei, akik ezt meg fogják tenni. Te is közéjük fogsz tartozni?