Isten Családjának Része
1. Lecke, 1. Negyedév 2023. December 31-Január 6.
Ossza meg ezt a leckét
Szombat Délután - December 31.
Emlékszöveg:
"Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk! A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg Őt.“ 1 János 3:1
Isten nem azért ad pénzt, hogy magunknak szerezzünk vele megbecsülést és dicsőséget, hanem hogy hűséges sáfárokként Isten felmagasztalására és megdicsőítésére használjuk fel. Egyesek azt gondolják, hogy anyagi javaiknak csak egy része az Úré. Miután ezt az egy részt félretették vallási és jótékony célokra, a maradékot sajátjuknak tartják, amelyet felhasználhatnak úgy, ahogy nekik tetszik. Nincs igazuk. Minden, amink van, az Úré, és számot kell adnunk neki arról, hogy miként használtuk fel. Minden egyes fillér felhasználása tanúsítja, hogy szeretjük-e Istent mindenek felett és felebarátainkat, mint magunkat, vagy nem. {COL 351.2}
A pénznek nagy értéke van, mert sok jót lehet vele tenni. Isten gyermekeinek kezében a pénz táplálék az éhezőnek, ital a szomjazónak és ruha a mezítelennek; eszköz az elnyomottak megvédésére és a betegek gyógyítására. De a pénz csak akkor ér többet a homoknál, ha életszükségletek megteremtésére, mások áldására és Krisztus ügye előbbrevitelére használjuk fel. {COL 351.3}
Vasárnap - Január 1.
Isten családjának részei vagyunk
Efézus 3:14, 15, 2Mózes 3:10, 2Mózes 5:1, Galata 3:26, 29
Mit mondanak ezek a versek arról, hogyan viszonyul hozzánk Isten? Miért kell ennek olyan bátorítónak lennie?
Krisztus, hogy Isten iránti bizalmunkat erősítse, arra tanít, hogy új néven szólítsuk meg Istent. Olyan néven, amely az emberi szív legdrágább kapcsolataival fonódik egybe. Abban a kiváltságban részesít, hogy a végtelen Istent Atyánknak szólíthatjuk. Ez a név, ha neki és róla mondjuk, iránta érzett szeretetünk és bizalmunk jele, velünk való kapcsolatának és törődésének záloga. Az Atya szívesen hallja e nevet, ha segítségét és .áldását kérve mondjuk. Azt akarja, hogy bátran szólítsuk Atyánknak, és szokjuk meg ezt a megszólítást. Ezért Krisztus újra meg újra elismételte. {COL 141.4}
Isten úgy tekint ránk, mint gyermekeire. Kiemelt a felszínes világból, kiválasztott, hogy a királyi család tagjai, a mennyei király fiai és leányai legyünk. Arra kér, hogy bízzunk benne jobban, mint a gyermek földi atyjában. A szülők szeretik gyermekeiket, de Isten szeretete nagyobb és mélyebb az emberi szeretetnél. Isten szeretete végtelen. Ha a földi szülők tudják, hogyan adjanak jó ajándékot gyermekeiknek, mennyivel inkább ad mennyei Atyánk Szentlelket azoknak, akik kérnek. {COL 142.1}
Ábrahám megkérdőjelezhetetlen és rendíthetetlen hite és az Úr puszta parancsának való minden esetben való habozás nélküli engedelmessége tette őt "Isten barátjává", "a hívők atyjává" és az élő igazság nagy oszlopává, akinek neve emlékezetes és tisztelendő az idők és az örökkévalóság során.
Jákobnak az Isten ígéreteibe vetett hite és az a mindent felülmúló vágya, hogy az Úr terveibe beledolgozza magát, és azokat véghezvigye, azt eredményezte, hogy ő lett az ország-templom első gyümölcsének vagy szolgálatának ősatyja - azoknak, akik a Báránnyal együtt állnak a Sion hegyén (Jel 14,1).
József megalkuvás nélküli hűsége az elvekhez a legmagasabb rangra emelte, amelyben a világ legnagyobb ellátójává vált, Krisztus, a Nagy Szellemi Ellátó típusaként.
Mózes szelídségében (alázatosságában) és elhatározásában, hogy "inkább szenvedjen nyomorúságot Isten népével együtt, mint hogy egy ideig a bűn gyönyöreit élvezze" (Zsid 11,25), minden idők legnagyobb hadvezére, vezetője és szabadítója lett, és még az átváltoztatás hegyén is megállt.
Az apostolok életáldozata Krisztusért és az Ő Igazságáért elnyerte azt a magasztos megtiszteltetést, hogy nevüket a Szent Város alapkövébe helyezték (Jel 21:14).
Luther félelmet nem ismerő és kitartó erőfeszítései, hogy felemelje az eltiport Igazságot (Dán 8:11, 12; 11:31), megalapozták a protestantizmust. Mégis, laodiceai testvéreim, e különlegesen dicsőséges birtokok egyike sem nagyobb, mint a tiétek, hogy a Sion hegyén a Báránnyal együtt állhattok.
Hétfő - Január 2.
Isten mindennek a tulajdonosa
Zsoltárok 50:10-12, Zsoltárok 24;1, 1Krónika 29:13, 13, Hágai 2;8
Mi itt az üzenet, és mit kell jelentsen ez az igazság számunkra, és hogyan viszonyuljunk mindahhoz, amit birtokolunk?
"Bár most szinte teljes egészében a gonosz emberek birtokában van, az egész világ a maga gazdagságával és kincseivel együtt Istené. "Az Úré a föld és annak teljessége". "Enyém az ezüst, és enyém az arany, mondja a Seregek Ura". "Enyém az erdő minden állata, és a jószág ezer dombon. Ismerem a hegyek minden madarát, és a mező vadállatai is az enyémek. Ha éhes volnék, nem mondanám meg neked, mert enyém a világ és annak teljessége." Ó, bárcsak a keresztények még inkább és még teljesebben felismernék, hogy kiváltságuk és kötelességük, miközben helyes elveket ápolnak, hogy kihasználjanak minden, az ég adta lehetőséget Isten országának előmozdítására ebben a világban." - The Southern Watchman, 1904. március 15." ChS 168.3
Aggeus 2:6-8-“Mert ezt mondja a Seregeknek Ura: Egy kevés idő van még, és én megindítom az eget és a földet, a tengert és a szárazt. És megindítok minden népet, és eljön, akit minden népek óhajtanak, és megtöltöm e házat dicsőséggel, azt mondja a Seregeknek Ura. Enyém az ezüst és enyém az arany, azt mondja a Seregeknek Ura.”
Hogy az ezekben a versekben szereplő prófécia még beteljesedik, az nagyon nyilvánvaló, mert azon a napon, amikor ez a templom felépül, Isten megrázza az eget, a földet és a nemzeteket; hogy várakozásuk akkor eljön, és a templom dicsőséggel telik meg; hogy az építők ne aggódjanak a pénzügyek miatt.
Igaz, hogy az emberek ellenőrzik és használják az ezüstöt és az aranyat, de nem szabad elfelejteni, hogy mindez Istené, és ha szüksége van rá, akkor Ő nagyon is képes azt elvenni és azt tenni vele, amit akar, hogy az építőknek nem kell attól tartaniuk, hogy hiányt szenvednek belőle, ha úgy használják, ahogy Isten szeretné, hogy használják.
Kedd - Január 3.
Isten családja számára elérhető erőforrások
Zsoltárok 23:1, Zsoltárok 37:25, Filippi 4:19
Mit mondanak ezek a versek arról, hogy Isten gondoskodik a mindennapi szükségleteinkről?
"A természet és a kinyilatkoztatás egyaránt tanúskodik Isten szeretetéről. Mennyei Atyánk az élet, a bölcsesség és az öröm forrása. Nézzétek meg a természet csodálatos és gyönyörű dolgait. Gondoljatok arra, hogy csodálatosan alkalmazkodtak nemcsak az ember, hanem minden élőlény szükségleteihez és boldogságához. A napsütés és az eső, amelyek örvendeztetik és felfrissítik a földet, a hegyek, a tengerek és a síkságok mind a Teremtő szeretetéről beszélnek nekünk. Isten az, aki minden teremtményének mindennapi szükségleteit kielégíti. A zsoltáros gyönyörű szavaival - SC 9.1.
“Mindenki szemei te reád vigyáznak, és te idejében megadod eledelöket. Megnyitod a te kezedet, és megelégítesz minden élőt ingyen.” Zsolt 145:15, 16.
Tanulmányunkból érzékeljük, hogy Isten hatalma, amely még a tüzes kemencében és az oroszlánbarlangban is megvédte az életet, még mindig működik; hogy Isten ma is ugyanúgy érdeklődik népe iránt, mint Dániel vagy bármely más napon. Ezért van szükségünk minden nap naprakész vallásra. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy nélkülözzük, - nem, egy pillanatra sem.
Az időszerű Igazság nemcsak a lelkünket menti meg az örökkévalóságra,hanem napról napra megvéd minket. Ellátja a mai szükségleteinket, és reményt ad a túlvilágra. Semmi másban nincs biztonság, és az Istenbe vetett hit az egyetlen nyugalmunk, különösen napjainkban.
A vallás nyilvánvalóan nemcsak a túlvilágra nézve hasznos, hanem bizonyára a mára nézve is. Ne játsszuk a bolondot azzal, hogy megpróbálunk nélküle boldogulni.
Szerda - Január 4.
Isten családtagjainak felelőssége
Máté 22:35, 5Mózes 10:12, 13, 1János 5:3
Bibliai szempontból mi a megfelelő válaszunk a mennyei Atyánkkal való szeretetkapcsolatunkban?
„Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket.” (Zsolt. 19:8) A törvény nélkül az embernek nincs igazi fogalma Isten tisztaságáról és szentségéről, sem pedig a maga bűnösségéről és tisztátalanságáról. Nem látja be igazán bűnös voltát, és nem érzi a megtérés szükségességét. Az ember megsértette Isten törvényét, és ezért elveszett állapotban van. De mivel nincs elveszett állapotának tudatában, azt sem ismeri fel, hogy szüksége van Krisztus engesztelő vérére. A megváltás reménységét szívének gyökeres megváltozása és életének megújulása nélkül fogadta el. Szép számmal van ilyen felszínes megtérés, és tömegek csatlakoznak az egyházhoz, akik soha nem forrtak össze Krisztussal. {GC 468.2}
A megszentelődésről alkotott téves nézeteknek, amelyek Isten törvényének mellőzéséből és elutasításából fakadnak, szintén kiemelkedő helyük van korunk vallásos mozgalmaiban. Ezek egyrészt téves tanítások, másrészt következményeikben veszélyesek. S mivel olyan sokan fogadják szívesen őket, kétszeresen fontos, hogy mindenki világosan lássa, mit tanít róluk a Szentírás. {GC 469.1}
A megszentelődés bibliai tantétel. Pál apostol a thesszalonikai gyülekezethez intézett levelében kijelenti: „Ez az Isten akaratja, a ti szentté lételetek.” És így imádkozik: „Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől” (I. Thessz 4:3; 5:23). A Szentírás világosan tanítja, hogy mi a megszentelődés, és hogy miként lehet arra eljutni. A Megváltó így imádkozott tanítványaiért: „Szenteld meg őket a Te igazságoddal: A Te igéd igazság” (Jn. 17:17). Pál pedig azt tanítja, hogy a hivő legyen „a Szentlélek által megszentelt” (Rm. 15:16). Mi a Szentlélek munkája? Jézus ezt mondta tanítványainak: „Mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra” (Jn. 16:13). A zsoltáríró szavai pedig így hangzanak: „A Te törvényed igaz”. Isten Igéjéből a Szentlélek által feltárulnak az ember előtt az igazság nagyszerű elvei, amelyeket a törvény foglal magában. És mivel Isten törvénye „szent és igaz és jó”, a tökéletes Isten tükörképe, ebből az következik, hogy az a jellem, amelyet e törvénynek való engedelmesség formált, szintén szent. Krisztus az ilyen jellem tökéletes példája. Ezt mondja. „Én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait.” „Én mindenkor azokat cselekszem, amelyek néki kedvesek” (Jn. 15:10; 8:29). Krisztus követői hasonlók lesznek Urukhoz, és Isten kegyelméből jellemük szent törvényének elveihez igazodik. Ez a bibliai megszentelődés. {GC 469.2}
Mát 5:17-22, 27, 28-“Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik. Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen. Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképpen sem mehettek be a mennyeknek országába. Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert aki öl, méltó az ítéletre. Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, aki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: aki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: aki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére. Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.”
Látjátok, csak azok léphetnek be a Szent Városba, akik teljesítik Isten parancsolatait. Senki másnak nincs ilyen kiváltsága. Nem, Jézus nem azért jött, hogy bűnt és törvénytelenséget hozzon, hanem azért, hogy igazságot és békét hozzon, eltörölve mindazok bűneit, akik megbánják, hogy megszegték a törvényt. Az üdvözüléshez sokkal több kell, mint hogy egyszerűen Úrnak és Megváltónak nevezzük Őt, és halleluja-t kiáltsunk.
“Felelvén pedig a helytartó, monda nékik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek? Azok pedig mondának: Barabbást. Monda nékik Pilátus: Mit cselekedjem hát Jézussal, akit Krisztusnak hívnak? Mindnyájan mondának: Feszíttessék meg! A helytartó pedig monda: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig még inkább kiáltoznak vala, mondván: Feszíttessék meg! Pilátus pedig látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől; ti lássátok!” Mát 27:21-24.
Csütörtök - január 5.
Kincs a mennyben
Máté 6:19-21
Milyen döntő igazságról beszél itt Jézus?
A Megváltó kérve kér bennünket: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják; Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is” (Mt 6:19–21). {2SM 135.1}
Sokan ezeknek a titkos társaságoknak adják pénzüket, és nem nehéz meglátnunk, hogy a szívük is ott van. Bármily erőteljes bizonyítékok szóljanak is az igazság mellett, az apránként veszít fényéből és erejéből, és a menny nem lesz többé a gondolatok tárgya; a dicsőség örökkévaló tétje (azaz Isten ajándéka az engedelmes életre) pedig méltatlan kérdéssé válik a világban gyűjtött kincsek feltételezett előnyeivel szemben. Lelkek éheznek az élet kenyere és vize után, de mi ez annak, akinek szíve a világon csügg. Ha szavukkal nem is, cselekedeteikkel sokan ezt mondják: „Nem adhatom fel érdeklődésemet ezek iránt a földi kincsek iránt, hogy így biztosítsam számomra az örökkévalót. Az eljövendő élet túlságosan távolinak tetszik számomra ahhoz, hogy számításba vegyem. A földi javakat választom és vállalom a jövő kockázatát. Isten kegyelmes és jó.” – Rest szolga! Ha megmaradsz ezen az úton, sorsod a képmutatókéval és a hitetlenekével lesz egyenlő. A klubhelyiség szeretete, a vacsorák és a világi társak, Belsazár ünnepségéhez hasonlóan, az Istenről való elfeledkezéshez és nevének megbecstelenítéséhez vezetnek. {2SM 135.2}
Ha összehasonlítjuk cselekedeteinket Noé cselekedeteivel, akkor meglátjuk, hogy a jelenvaló Igazságnak való engedelmességben felérünk-e hozzá. Sem az ősidők, sem az utódidők nem profitáltak Noé prédikációjából. Az előbbiek nem hitték el, hogy lehetséges a föld elárasztása, és elpusztultak; az utóbbiak nem hitték el, hogy lehetséges, hogy a földet nem árasztja el újra a víz. Megépítették a bábeli tornyot, mert féltek egy újabb özönvíztől, noha világosan megmondták nekik, hogy nem lesz többé ilyen özönvíz. Isten azonban nemcsak a művüket semmisítette meg, hanem a nyelvüket is összezavarta, és cserébe mindannyiuknak különböző nyelveket adott, hogy kevesen értsék egymást. Ha azon dolgozunk, hogy beteljesítsük Isten velünk kapcsolatos terveit, soha nem fogunk összezavarodni vagy összezavarodni.
Nabukodonozor, Babilon királya végre úgy látta ezeket a dolgokat, ahogyan Isten látja, de a nehezebbik úton - nem előbb, minthogy Isten hét évre elengedte, hogy füvet egyen, mint az ökrök. Később, amikor magához tért, elismerte Istent, mint az Istent, aki az égen és a földön egyaránt uralkodik. Tegyünk mi is jobban, mint a király tette.
Ezután Belsazár, a király, aki nem tudott hasznot húzni Nabukodonozor tapasztalataiból, egy éjszaka alatt elvesztette önmagát, a királyságát és mindenét.
Uralkodó követte az uralkodót, és végül a királyság a medo-perzsákhoz, majd a görögökhöz, aztán a rómaiakhoz, végül pedig a mai nemzetekhez került. A nemzetek, látjátok, Istenéi, és Ő megengedi, hogy az uralkodjon rajtuk, akinek akar.
Azok a nemzetek, amelyek a legközelebb kerültek Istenhez és az Ő tanításaihoz, nagy és tiszteletre méltó nemzetekké váltak, azok pedig, amelyek távol tartották magukat Tőle, nem sokkal jobbak az állatoknál.
A legjobb, ha megtanulod, mit akar Isten, hogy tegyél, és utána csak azt teszed. Az élet valóban csak olyan, amilyenné tesszük - nem kevesebb és nem több. Most itt a lehetőség, most állsz a két keresztútnál. Melyik lesz számodra az? A széles, vagy a keskeny, melyik?
Péntek - Január 6.
További Tanulmányozásra
"A mennyei kincsek biztosításával élő kapcsolatba kerülünk Istennel, aki a föld minden kincsét birtokolja, és ellátja az élethez nélkülözhetetlen minden időleges kegyelemmel. Minden lélek biztosíthatja az örök örökséget. Az Úr megnyitja népe előtt a tényt, hogy teljes teret ad képességeik gyakorlására, legmagasztosabb céljaik megvalósítására, a legválogatottabb és legmaradandóbb kincs megszerzésére. Olyan kincseket gyűjthetnek, amelyeket sem tűz, sem árvíz, sem semmiféle csapás nem érinthet. A legnagyobb bölcsesség úgy élni, hogy az örök életet biztosítsuk. Ezt úgy lehet elérni, ha nem magunknak élünk a világban, hanem Istennek élünk; ha a vagyonunkat átadjuk egy olyan világnak, ahol az soha nem fog elpusztulni. Azáltal, hogy vagyonunkat Isten ügyének előmozdítására használjuk, bizonytalan gazdagságunk egy csalhatatlan bankba kerül. De nem csak a gazdagság számít kincsnek. Gondolati gazdagságunkat szét kell osztanunk, Isten adta bölcsességünket kell felhasználnunk az Isten tiszteletére és dicsőségére szolgáló tervek kigondolásában és kivitelezésében. Azzal kell barátokat szereznünk magunknak, hogy enyhítjük a szegények nyomorúságát, és minden lehetséges érdekeltséget kiépítünk a földön, hogy állandóan szem előtt tartsuk a mennyet és Istent, és hogy emeljük az igazságosság zászlaját az emberek között. Ezáltal felhasználjuk azokat az eszközöket és azt a befolyást, amelyet a Háztulajdonos bizalommal kölcsönzött nekünk, hogy az igazságtalanság mammonjának barátaivá tegyük magunkat. A világ elítélhet minket, amiért eszközeinket gyülekezeti házak építésére, az éhezők etetésére, az elnyomottak és szenvedők nehézségeikből való kisegítésére használjuk fel; de az Úr azt mondja, hogy éppen ez az a munka, amelyet az ő rábízott tőkéjéből kell végezni. Azok, akik az igazságtalanság mammonjával barátkoznak, örök lakhelyre kerülnek. Minden áldozat, amelyet mások megáldása érdekében hoznak, minden eszköznek Isten szolgálatára való kisajátítása kincs lesz, amelyet a mennyben tesznek el". RH 1896. április 7., par. 6