Szombat délután - Április 23.
Emlékszöveg:
“Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.” 1Mózes 11:9.
Azt gondolnánk, hogy az özönvíz után a világ nagy tiszteletet tanúsított volna a vallás és Isten prófétái iránt. De nem ez volt a helyzet. Az özönvíz előtti emberek nem hitték el Noé jóslatát, hogy özönvíz lesz, ezért nem voltak hajlandók bemenni a bárkába! Az özönvíz azonban eljött, és ők elpusztultak. A poszt-diluviánusok nem hitték el Noé jóslatát, hogy nem lesz újabb özönvíz, ezért nekiláttak, hogy megépítsék Bábel tornyát! De amikor Isten látta, hogy a torony az egekbe szökik, felrobbantotta a tetejét, és megzavarta az építők nyelvét. Vagyis kitörölte a saját nyelvüket az elméjükből, és beléjük vésette a mai nyelveket. Így okozta a különböző fajok és nyelvek születését, amelyeket ma még a föld legtávolabbi részein is megtalálunk.
Vasárnap - Április 24.
Hám Átka
1Mózes 9:18-27
Mi az üzenete az 1Mózes 9:18-27-nek?
Noé Istentől ihletve megjövendölte az emberiség e három atyjától származó három nagy faj történelmét. Khám leszármazottait inkább a fiún, mint az atyán keresztül követve nyomon kijelentette: "Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt" (1Móz 9:25). Khám erkölcstelen dolgot művelt, ami azt tanúsította, hogy a gyermeki tisztelet már rég kihalt lelkéből és leleplezte kegyetlen és becstelen jellemét. Ezek a bűnös jellemvonások átöröklődtek Kánaánba és utódaiba, akik folytonos vétkezésükkel magukra vonták Isten ítéletét. {PP 117.2}
Másrészről Sém és Jáfet atyjuk iránt és így Isten törvényei iránti tisztelete is a boldogabb jövő ígéretét hordozta magában. E fiúkról így szólt Noé: "Áldott az Úr, Sémnek Istene, néki légyen szolgája Kánaán! Terjessze ki Isten Jáfetet, lakozzék Sémnek sátraiban; légyen néki szolgája a Kánaán!" (1Móz 9:26-27). Sém családjából származott a választott nép, amellyel Isten szövetségre lépett; és tőle származott a megígért Megváltó. Sém Istene Jahve volt. Sémtől ivadékai között volt Ábrahám és Izrael népe. Rajtuk keresztül jött el Krisztus. "Boldog nép az, amelynek az Úr az ő Istene" (Zsolt 144:15). Jáfet pedig "[...] lakozék Sémnek sátraiban" (1Móz 9:27). Az evangélium áldásaiban Jáfet utódai különösképpen részesültek. {PP 117.3}
Kánaán ivadékai a legromlottabb pogányságba süllyedtek. Bár a prófétikus átok rabszolgaságra ítélte őket, századokig nem sújtott le rájuk a végzet. Isten eltűrte istentelenségüket és romlottságukat, mígnem átlépték türelmének határát. Akkor elvesztették önállóságukat, így Sém és Jáfet leszármazottainak rabszolgáivá lettek. {PP 118.1}
Hétfő - Április 25.
Mózes Első Könyvének Nemzetségi Táblája
Lukács 3; 23-38
Mi a célja ennek a genealógiának a Bibliában?
"És lesz ama napon”: mondja a prófécia Igéje ezzel kapcsolatban “az Úr másodszor nyujtja ki kezét, hogy népe maradékát megvegye, amely megmaradt Assiriától, Égyiptomtól, Pathrosztól, Szerecsenországtól, Elámtól, Sinártól, Hamáthtól és a tenger szigeteitől. És zászlót emel a pogányok előtt, és összegyűjti Izráel elszéledt fiait, és Júdának szétszórt leányait egybegyűjti a földnek négy szárnyairól. És lesz ama napon: cséplést tart az Úr az Eufrátes folyóvizétől Égyiptom patakjáig, és ti egyenként összeszedettek, Izráel fiai." Ézs 11:11, 12; 27:12.
"Mivel tehát a történelem, a logika és a Szentírás együttesen bizonyítják, hogy Isten feltétel nélkül bizonyítja, hogy az emberi faj kiválasztott ágának genealógiáját Ádámtól Noéig előre (Mát 1:1-17) és Jézustól Ádámig visszafelé (Luk 3:23-38) megőrizte, ezért következetes okból a kiválasztottak azonosságát ma is meg kell őriznie. És, mint látjuk, pontosan ezt tette, amikor a 144 000-es nemzetség leszármazási vonalát úgy jelölte meg, mint "Izrael fiainak minden törzséből". Jel 7:4. És bár mi nem tudjuk, hogy mik vagyunk, és magunktól soha nem is tudnánk megmondani, az, Aki mindent tud rólunk, még az utolsó hajszálunkig, pontosan ismeri a származásunkat, bár azok, akiket Jákob magvából kell összegyűjteni, a próféta szerint "olyanok vagyunk, mint a tenger homokja", míg a mai azonosítható zsidó faj, összehasonlítva, csak egy maroknyi a nemzetek között, és ezért ma nem lehetnek azok, akikre vonatkoznak---az Izrael, Efraim, József kifejezések.
Kedd - Április 26.
Egy nyelv
1Mózes 11:1-4
Miért törekedtek az egész föld népei annyira az egységre?
E büntetés és annak tárgyi leckéje ellenére, amint a föld lakói az özönvíz után megsokszorozódtak, a bűn is megsokszorozódott. És bár az emberek csak hitelt adhattak Noé helyes előrejelzésének az özönvízről, bizalmatlanok voltak a következő jóslatában: abban, hogy nem lesz többé "özönvíz, amely elpusztítja a földet". 1Mózes 9:11. Még a felhőkben megjelenő szivárvány, az Úr saját jelképe, hogy szövetségében nem árasztja el másodszor is a földet, sem tudta meggyőzni őket.
Micsoda rejtély a bűn valóban! Először nem hittek még az özönvíz lehetőségében sem, majd pedig annak lehetetlenségében sem... Tehát míg az Igében való hitetlenség szelleme mindig is elaltatta az elmét, és a testet bűnnek és romlásnak vetette alá, még azokban az időkben is, amikor az emberek erősek és hosszú életűek voltak, ugyanez a szellem ma még jobban hatalmában tartja az emberiséget. --{15TR 43.1}
Ahelyett, hogy megszabadította volna őket a félelemtől, Isten Noén keresztül kimondott Igéje arra késztette a delelő utáni embereket, hogy úgy érezzék, elkerülhetetlenül szükséges a bábeli torony megépítése egy második özönvíz elleni védekezésként. Helytelenítve hitetlenségüket és hamis riadalmukat, az Úr azonban azzal mutatta ki nemtetszését, hogy beavatkozott gonosz és ostoba tervükbe: Lerombolta a tornyukat és megzavarta a nyelvüket. Így történt, hogy a bábeli zűrzavar (1Mózes 11:8, 9) szülte a létező fajokat és nyelveket.
Végül, ahogy a zűrzavaros építők csoportokra oszlottak, a szomszédos építők elkezdtek egymással veszekedni. És ahogyan végül nemzetekké nőttek, veszekedéseik háborúkká fajultak. Ezért az a történelmi igazság, hogy a nyelvek összezavarodása után először törtek ki háborúk, azt mutatja, hogy a vörös ló [Jel 6:4] és különösen annak lovasa azt az időszakot ábrázolja, amikor a bábeli torony megsemmisült, és amikor a béke átadta helyét a háborúknak.
Szerda - Április 27.
“Száljunk Alá”
1Mózes 11:4-7
Miért jött le Isten ide a földre?
Akik félték az Urat, hozzá kiáltottak, hogy lépjen közbe. "Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai" (1Móz 11:5). A világ iránti irgalmában Isten meghiúsította a torony építőinek szándékát, és ledöntötte vakmerőségük emlékművét. Az irgalmas Isten összezavarta beszédüket, így szabva határt lázadó szándékuknak. Isten sokáig tűri az emberek romlottságát, és bőséges alkalmat ad a megtérésre; de ügyel az igazságos és szent törvényével szembeszálló ravaszkodásaikra. Időnként a kormánypálcát tartó láthatatlan kéz megfékezi a gonoszságot. Félreérthetetlenül nyilvánvaló, hogy a világegyetem Teremtője, akinek bölcsessége, szeretete és igazsága végtelen, a menny és föld legfőbb Ura, és senki sem dacolhat büntetlenül hatalmával. {PP 123.2}
Csütörtök - Április 28.
A Megmentő Kiűzetés
I. Mózes 11:8, 9; 9:1
Miért megváltó Isten szétszóratása?
Nem az volt Isten célja, hogy a nép Sínár síkságain halmozódjon fel, hanem az, hogy szétszóródjon és betöltse a földet. Ezért amikor nem voltak hajlandók engedelmeskedni a parancsának, a következő legjobbat adta nekik, ami a rendelkezésükre állt, és azt kellett teljesíteniük.
Az ember Istentől független és vele ellentétes munkája, látjátok, biztosan katasztrófába torkollik. A homokra épített ház nem élheti túl a vihart, és egyetlen ember sem tudja meghiúsítani Isten emberekkel kapcsolatos szándékát. Ne csinálj bolondot magadból azzal, hogy megpróbálod.
Az emberek iskoláiban évekig tart megtanulni egy nyelvet, de Isten iskolájában ez csak egy pillanatig tart. Ő ki tudja törölni az ember agyából az egyik nyelvet, és be tud vésni egy másikat, és ugyanakkor megváltoztathatja az arcvonásait és a bőrszínét. Igen, Isten mindezt gyorsabban meg tudja tenni, mint ahogy egy fogorvos kihúz egy fogat. De hogy a változás jobbra vagy rosszabbra történik-e, minden az egyéntől függ.
Péntek - Április 29.
További tanulmányok
Elhatározták, hogy várost építenek és benne egy olyan elképesztően magas tornyot, amelynek csodájára fog járni a világ. Ezzel a vállalkozással akarták elejét venni annak, hogy az emberek mindenfelé szétszóródjanak, és településeket alkossanak. Isten azt parancsolta az embereknek, hogy szóródjanak szét az egész földön, töltsék be azt és vegyék birtokba. De ezek a Bábel-építők elhatározták, hogy közösségüket együtt tartják, és olyan államot alapítanak, amely végül betölti az egész földet. Így városuk egy egyetemes birodalom fővárosává lesz; dicsőségével pedig kivívja a világ csodálatát, hódolatát, és alapítóikat híressé teszi. Azt akarták, hogy az az égig érő pompás torony emléket állítson építőik hatalmának és bölcsességének, megörökítve hírnevüket a későbbi generációkig. {PP 118.5}