Szombat Délután - Január 7.
Emlékezetes szöveg:
"Ha pedig szorgalmatosan hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, és megtartod és teljesíted minden ő parancsolatát, amelyeket én parancsolok ma néked: akkor e földnek minden népénél feljebbvalóvá tesz téged az Úr, a te Istened; És reád szállanak mind ez áldások, és megteljesednek rajtad, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára." KJV - 5Mózes 28:1, 2
"Isten világosan meg akarja értetni népével, hogy engedelmességük vagy vétkük szerint látogatja meg őket. A gonoszság és a betegség minden egymást követő nemzedékkel nőtt. A föld azon átok alatt vajúdott, amelyet az ember hozott rá a folyamatos engedetlenség miatt. "A föld szomorkodik és elhalványul, a világ elszomorodik és elhalványul, a föld gőgös népe elszomorodik. A föld is bemocskolódik lakói alatt, mert áthágták a törvényeket, megváltoztatták a rendelést, megszegték az örök szövetséget. Ezért emésztette meg az átok a földet, és akik rajta laknak, elnéptelenedtek". Sokan csodálkoznak, hogy az emberi faj ennyire elfajult, fizikailag, szellemileg és erkölcsileg. Nem értik, hogy Isten alkotmányának és törvényeinek, valamint az egészség törvényeinek megsértése okozta ezt a szomorú elfajulást. Isten parancsolatainak megszegése okozta, hogy az ő gyarapító keze eltűnt." 4aSG 123.2
Vasárnap - Január 8.
Az üdvösségi szövetség
1 János 5;13, Máté 10:22, János 6:29, 2 Péter 1:10, 11.
Mit mondanak a fenti szövegek arról, hogy az emberek hogyan kapják meg az üdvösség ajándékát Jézusban?
Péter már hosszú évek óta tanította a hívőket arra, hogy a kegyelemben és igazságban állandóan növekedni kell. Most azonban, amikor már tudta, hogy mártírhalál vár reá, figyelmüket még egyszer ráirányította azokra a csodálatos kiváltságokra, amelyek feltárulnak minden hívő előtt. Az ősz apostol, hitének teljes tudatában inti hittestvéreit céltudatos, állhatatos keresztényi életre. Kérte őket: „Annakokáért atyámfiai, igyekezzetek inkább a ti elhivatástokat és kiválasztástokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha. Mert ekképpen gazdagon adatik majd néktek a mi Urunknak és megtartónknak, a Jézus Krisztusnak örök országába való bemenetel.” (II. Pt. 1:10–11) Milyen nagyszerű bizonyosság! Milyen dicső reménység tündököl a hívő szemei előtt, amikor hit által törekszik a keresztényi tökéletesség magaslataira! {AA 533.2}
"Íme - mondta Krisztus -, úgy küldelek ki titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek tehát bölcsek, mint a kígyók, és ártalmatlanok, mint a galambok.". 'Mindenki gyűlölni fog titeket az én nevemért; de aki mindvégig kitart, az üdvözül. Máté 10:16, 22. Ok nélkül gyűlölték Krisztust. Csoda-e, hogy gyűlölik azokat, akik az ő jelét viselik, akik az ő szolgálatát végzik? Úgy számítanak rájuk, mint a föld szennyére". RH 1911. április 20., 1911. 19
„Felelt Jézus, és mondta nékik: Az az Isten dolga, hogy higgyetek abban, akit Ő küldött.” (Ján 6,29) A menny ára Jézus. A Jézus Krisztusban való hit a mennybe vezető út, mert Ő „Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit” (Ján 1,29). {DA 385.2}
"Az evangélium, és csakis az evangélium az, ami megszenteli a lelket. És ez teszi lehetővé a befogadó számára azt az életet, "amely Isten életével mérhető". Ez az a feljegyzés, amelyet Isten adott nekünk, mégpedig az örök életet; és ez az élet az Ő Fiában van. Aki részese az isteni természetnek, az megmenekül a világban a vágyakozás által előidézett romlottságtól. A Krisztusba, mint az Életadóba vetett hite adja neki az életet. 'Ezeket írtam nektek, akik hisztek Isten Fiának nevében, hogy megtudjátok, hogy örök életetek van, és hogy higgyetek Isten Fiának nevében." 4MR 356.1
Milyen hálásnak kell lennünk, hogy az Úr "a kellő időben való eledellel" táplál bennünket! Bár az emberek milliószámra ölik egymást, hogy megszabaduljanak egy másik nép igája alól, Mózes áldozat nélkül szabadította fel az ősi Izraelt. Most már tudnunk kell, hogy a hit hegyeket mozdít el, míg a kétség nemzeteket tesz tönkre. Nem szabad többé ostobáknak és lassú szívűeknek lennünk, hogy elhiggyük mindazt, amit a próféták megírtak (Luk 24:25) "Higgyetek" volt Jézus jelmondata, és ez legyen a mi jelmondatunk is. Kételkedők soha nem fognak belépni az Ő Királyságába.
Ezek azért vannak megírva, "hogy higgyetek....". János 20:31.
Hétfő - Január 9.
Szorgalmasan hallgatni
5Mózes 28;1-14
Milyen nagy áldásokat ígértek a népnek? De mit kell tenniük ahhoz, hogy megkapják őket?
A törvény nyilvános megismétlése után Mózes befejezte minden törvény, rendelkezés, Isten által adott ítélet és a szent rendtartást illető minden szabály leírásának munkáját. A könyvet, amely mindezt tartalmazta, az illetékes tisztviselők gondjaira bízták és a frigyláda oldalán helyezték el. A nagy vezető még mindig félelemmel volt eltelve, hogy a nép elfordul Istentől. A legünnepélyesebb és legmegkapóbb beszédben tárta eléjük az áldásokat, melyek az engedelmesség feltételeként az övéik lesznek, és az átkokat, melyek engedetlenségüket követik. {PP 466.1}
"Ha pedig szorgalmatosan hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, és megtartod és teljesíted minden ő parancsolatát, amelyeket én parancsolok ma néked: [...] Áldott leszesz a városban, és áldott leszesz a mezőben. Áldott lesz a te méhednek gyümölcse és a te földednek gyümölcse, és a te barmodnak gyümölcse, [...] Áldott lesz a te kosarad és a te sütő tekenőd. Áldott leszesz bejöttödben, és áldott leszesz kimentedben. Az Úr megszalasztja előtted a te ellenségeidet, akik reád támadnak; egy úton jönnek ki reád, és hét úton futnak előled. Áldást parancsolt melléd az Úr a te csűreidben és mindenben, amire ráteszed kezedet;" (5Móz 28:1-8).{PP 466.2}
"Ha pedig nem hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, hogy megtartsad és teljesítsed minden parancsolatát és rendelését, amelyeket én parancsolok ma néked: reád jőnek mind ez átkok [...] És iszonyattá, példabeszéddé és gúnnyá leszel minden népnél, amelyek közé elűz téged az Úr." "És szétszór téged az őr minden nép közé, a földnek egyik végétől a földnek másik végéig; és szolgálni fogsz ott idegen isteneket, akiket sem te nem ismertél, sem a te atyáid: fát és követ. De e nemzetek között sem pihensz meg, és nem lesz a te talpadnak nyugodalma; mert rettegő szívet, epedő szemeket és sóvárgó lelket ad ott néked az Úr. És a te életed kétséges lesz majd előtted; és rettegni fogsz éjjel és nappal, és nem bízol életedben. Reggel ezt mondod: Bárcsak estve volna! estve pedig azt mondod: Bárcsak reggel volna! - a te szívednek rettegései miatt, amellyel rettegsz, és a te szemeidnek látása miatt, amelyet látsz" (5Móz 28:15.37.64-67). {PP 466.3}
Azok az emberek, akiknek szerencséjük volt, hogy a legközelebb álltak Krisztus vallásához, azok, úgy találjátok, a legintelligensebbek, a leggazdagabbak. Anglia például, amely lefordította a Bibliát, kiadta és szétszórta az egész világon minden néphez és nyelvhez, a maga idejében a legnagyobb nemzet lett. Aztán az Egyesült Államok (de az angol birodalom testvérnemzete), amely kevesebb mint két évszázaddal ezelőtt a Biblia elveire alapította kormányát, és a dollárjára azt írta: AZ ISTENBEN BÍZUNK, és amely megalapította az Amerikai Bibliatársaságokat is, viszonylag kevés év alatt a legnagyobb nemzetté vált, mint annak idején a héberek.
Ezzel szemben azok, akik a Biblia vallása ellen fordultak, pusztulásra jutottak - áldásaik átokká váltak számukra. A gyűlölt zsidók, akiknek nincs folt a földön, a legjobb példa erre. Németország, amely a reformációban élen járt, de elfordult tőle, szintén szomorú termést aratott.
És ami igaz a nemzetekre, az természetesen ugyanúgy igaz az egyénekre, az otthonokra, a családokra és a közösségekre is.
Ha egy kis időt szánsz a megfigyelésre, akkor az áldások és átkok e törvényét kivétel nélkül mindenütt demonstrálva fogod látni.
A világ a vallásra épült, és biztosak lehettek benne, hogy amikor a vallás eltűnik a földről, a világ is eltűnik vele együtt. Azok, akik beleszeretnek az Igazságba, azt fogják tapasztalni, hogy az áldások viszonzásképpen beléjük fognak szeretni.
Kedd - Január 10.
Tiszteld az Urat
Példabeszédek 3;1-10
Milyen csodálatos ígéreteket kapunk itt? Továbbá mit jelent az, hogy "minden gyarapodásotok első gyümölcse"?
"Az önzetlen nagylelkűség örömteli közlekedésbe taszította a korai gyülekezetet; a hívek tudták, hogy erőfeszítéseik hozzájárulnak ahhoz, hogy az evangéliumot eljuttassák a sötétségben élőkhöz. Jótékonyságuk arról tett bizonyságot, hogy nem hiába kapták Isten kegyelmét. A hívők és a hitetlenek szemében az ilyen nagylelkűség a kegyelem csodája volt. TT 181.4
"A lelki jólét szorosan összefügg a keresztény szabadossággal. Amint Krisztus követői adakoznak az Úrnak, biztosak lehetnek abban, hogy kincsük előttük halad a mennyei udvarokba. Biztossá tennéd a vagyonodat? Helyezd azt olyan kezekbe, amelyek a keresztre feszítés jeleit viselik. Élveznéd a vagyonodat? Használd a rászorulók megáldására. Gyarapítanád a vagyonodat? "Tiszteld meg az Urat vagyonoddal, és minden termésed első gyümölcsével: így megtelnek pajtáid bőséggel, és préselőid új bortól törnek ki". Példabeszédek 3:9, 10. Ha önző célokból próbálod megtartani a vagyonodat, az örök veszteség lesz belőle. Az Istennek adott kincsek azonban az Ő feliratát viselik. TT 181.5
"Az egyik ember szabadon ad, és mégis annál gazdagabb lesz; a másik visszatartja, amit adnia kellene, és csak nélkülözést szenved. Példabeszédek 11:24, RSV. A magvető úgy szaporítja meg magját, hogy elveti azt. Így azok, akik hűségesen osztogatják Isten ajándékait, növelik áldásaikat. Lásd Lukács 6:38." TT 182.1
Salamon figyelmeztet: "Tiszteld az Urat vagyonoddal és minden termésed első gyümölcsével". (Példabeszédek 3:9.) "Ne késlekedj érett gyümölcseidből és italodból az elsőt felajánlani; fiaid elsőszülöttjét add nekem". (2Mózes 22:29.) "És ez legyen a papnak járandósága a néptől, azoktól, akik áldozatot mutatnak be, legyen az ökör vagy juh; ... a te gabonádnak, borodnak és olajodnak első termését is, és juhaid szőrének első szőrét is add Neki." (2Mózes 22:29.) (5Móz 18:3,4.) "Hogy vedd a föld minden gyümölcsének első terméséből, amelyet a te földedről hozol, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, és tedd kosárba, és menj arra a helyre, amelyet az Úr, a te Istened választ, hogy oda helyezze nevét". (5Mózes 26:2.) --{2SC10 9.1}
"Amint meg van írva a törvényben: ...hogy a földünk első termését és minden fának minden gyümölcsének első termését évről évre az Úr házába vigyük." (Neh. 10:34, 35.).
Ezekből az írásokból azonban nem vonhatjuk le azt a téves következtetést, hogy az összes első gyümölcsöt az Úr követeli. Isten csak az első első termésből követel áldozatot, amint azt a hullámkévék ténye is bizonyítja, amelyeket az Úrnak mutattak be, mielőtt az egyén betakaríthatta volna az első termését (3Mózes 23:10); vagyis a tized mellett tartozunk egy áldozattal, és nem szabad visszatartanunk Isten részét, hanem azonnal meg kell fizetnünk, mielőtt magunknak tulajdonítanánk valamit a termésből.
Szerda - Január 11.
A tizedszerződés
Malakiás 3:7-11
Milyen ígéreteket és kötelezettségeket találunk a fenti versekben?
Sokszor még valamit figyelmen kívül hagynak azok, akik imában keresik az Urat. Becsületesek vagyunk-e Istenhez? Malakiás próféta útján az Úr kinyilatkoztatja: "Atyáitok idejétől fogva eltértetek rendeléseimtől, és nem tartottátok meg azokat. Térjetek hozzám, és én is hozzátok térek, ezt mondja a Seregeknek Ura. De azt mondjátok: Miben térjünk meg? Avagy az ember csalhatja-é az Istent? ti mégis csaltatok engem. És azt mondjátok: Mivel csalunk téged? A tizeddel és az áldozni valóval" (Mal 3 :7-8). {COL 144.3}
Isten, akitől minden áldást kapunk, javainkból bizonyos részt igényel. Így gondoskodik az evangélium hirdetéséhez szükséges anyagiakról. A tizedrész visszaadásával mutatjuk meg, hogy értékeljük Isten ajándékait. De hogyan igényelhetjük áldását, ha megtartjuk magunknak azt, ami az övé?! Ha hűtlen sáfárok vagyunk a földi dolgokban, hogyan várhatjuk el, hogy megbíz minket a menny dolgaival?! Talán itt kell keresnünk a meg nem hallgatott imák titkát.{COL 144.4}
Az Úr azonban nagyon irgalmas, és kész megbocsátani. Ezt mondja: "Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, ... ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen. És megdorgálom érettetek a kártevőt, és nem veszti el földetek gyümölcsét, és nem lesz a szőlőtök meddő a mezőn ... és boldognak mondanak titeket mind a nemzetek; mert kívánatos földdé lesztek ti, azt mondja a Seregeknek Ura" (Mal 3 :10-12). {COL 144.5}
Ez Isten minden kívánalmára vonatkozik. Megígért ajándékait csak akkor kapjuk meg, ha engedelmeskedünk. Ez a feltétel. Egész mennyet betöltő áldás van Istennél a vele együttműködők számára. Az engedelmesek bátran igényelhetik ígéretei teljesítését. {COL 145.1}
Ezek a versek nem az egyház egyes tagjait hibáztatják az Úr kirablásáért, hanem az egész felekezetet, az "egész nemzetet". Sőt, azt is észre fogjátok venni, hogy Malakiás harmadik fejezetének története a második fejezettel kezdődik. Ott meg fogjátok jegyezni, hogy az Úr a papsághoz szól, nem pedig a laikusokhoz, mondván: "...Ó, ti papok, ez a parancsolat nektek szól". Mal. 2:1. Világos tehát, hogy a baj abban rejlik, hogy bár a laikusok általában hűségesen fizetik a tizedet és az adományokat, Isten mégis ki van rabolva, mert a felekezet elveszi a tizedet, és ugyanakkor inkább harcol, mint elfogadja és hirdeti a mai napra szóló üzenetét - az élőknek szóló ítéletet. Az Ő pénzét arra használják, hogy az Ő népét az Ő Igazságától elcsalják, ahelyett, hogy megvilágosítanák őket vele - az Ő népét sötétségben és megtévesztésben tartják, sőt, még attól is elzárják őket, hogy az óra üzenetét saját maguknak vizsgálják meg. Micsoda vád!
Íme, mit szeretne Isten a laikusoktól:
Mal 3:10- “Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen.”
Hol keressük Isten tárházát? - Ott, ahol Isten Igazsága van a mának, onnan, ahonnan "a kellő időben való ételt" osztogatják.
Az a kijelentés, hogy "Hozzátok be az összes tizedet a tárházba", azt jelenti, hogy egyesek már beviszik, de nem mindet. Ez, azzal a váddal együtt, hogy az egész nép meglopja Istent, egyértelműen azt mutatja, hogy a tizedet most nem Isten raktárába viszik, hanem valami más házba. Ismétlem, Isten raktára mindig is ott volt és mindig is ott lesz, ahol "az Óra üzenete" van, ahol a "Jelenvaló Igazság" van, az a ház, ahonnan a tized befizetésekor "a kellő időben való ételt" osztják ki.
Csütörtök - Január 12.
Keressétek először
Máté 6:25-33, Ézsaiás 26:3, 1János 1:9, 2Krónika 7:14
Mit ígértek a Máté 6:25-33-ban, és mit kellett tennie az embereknek, hogy megkapják ezeket az ígéreteket?
A nép figyelmesen hallgatta Jézus szavait, azonban még most is a földi királyság megalapításán ábrándozott. Jézus a menny kincseit tárta fel előttük, de az ő gondolataikat ez a kérdés foglalkoztatta: „Vajon a vele való kapcsolatunk mennyiben mozdítja elő földi terveink megvalósítását?” Jézus megmagyarázta nekik, hogyha minden gondjukat a világ dolgaira fordítják, a pogányokhoz hasonlítanak, akik szintén úgy élnek, mintha Isten — kinek szeretetteljes gondoskodása minden teremtményére kiterjed — nem létezne. {MB 98.2}
„Mindezeket” — mondotta Jézus — „a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van” (Lk 12:30). „Keressétek először Istennek országát és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek” (Mt 6:33). Én azért jöttem, hogy nektek a szeretet, az igazság és a béke országát hirdessem. Tárjátok ki szíveteket, fogadjátok be ezt az országot; legyen legfőbb törekvéstek, hogy ezt az országot szolgáljátok! Noha ez az ország lelki ország, nem kell félnetek, mert ennek Ura gondot visel testi szükségleteitekről is. Ha az Úr szolgálatába álltok, akkor Ő — a menny és föld hatalmas Ura — gondoskodik szükségleteitekről. {MB 99.1}
Jézus nem mondja, hogy szükségtelen létfenntartásunkért fáradoznunk, csak azt tanítja, hogy mindenben Ő legyen számunkra a kezdet és a vég: a legfontosabb. Ne kezdjünk olyan dologba, ne törekedjünk olyan cél elérésére, és ne keressünk olyan élvezetet, amely által meggátolhatnánk Krisztus szentségének, igazságának jellemünkben és életünkben való kialakulását! Amit teszünk, mindent tiszta szívből, az Úrért tegyünk! {MB 99.2}
Ne gondolj a holnapra, mert az majd gondoskodik magáról - miért mennél át a hidakon, mielőtt odaérnél? Miért aggódnátok azon, hogyan fogjátok megtömni a gyomrotokat, és mivel fogjátok holnap betakarni a testeteket, ha ma gondoskodtok róla? Miért aggódjatok a saját szükségleteitek miatt, miért ne azon aggódjatok, hogyan tudnátok Isten országát előrevinni? Túlórázni, hogy sátrakat készítsetek, vagy cipőket foltozzatok a megélhetésetekért, az rendben van, ha nem azt mondjátok: "Majd én ezt és azt csinálom, és pénzt szerzek, hogy ezt vagy azt megvehessem és felépíthessem". Ehelyett azt kell mondanod: "Ha Isten megengedi, ezt vagy azt fogom tenni, hogy ide vagy oda jussak, ezt és azt tegyem az Ő ügyének előmozdításáért". Bármi legyen is a cselekedeted mögött álló cél, annak az Ő Királyságának előmozdítását kell szolgálnia.
Miért nem teszed a legfőbb érdeked az Ő ügyévé? Miért nem Isten Országa és az Ő igazsága, hogy "mindezek hozzátok adódjanak"? Miért azért dolgozz, hogy magadat tápláld? Miért nem dolgozol Istennek, és miért nem hagyod, hogy Ő tápláljon és ruházzon fel téged? Ő sokkal jobban képes gondoskodni rólad, mint te valaha is fogsz. Miért nem hagyod, hogy Ő gondoskodjon a munkádról, az otthonodról, a testedről?
Amíg az Ő parancsait teljesíted, Ő soha nem fog cserbenhagyni téged. Miért ne tennéd ezt, és miért ne lennél teljesen keresztény? Miért legyél névleg keresztény, de szívben és hitben pogány? Ne dolgozz többé önmagadért, dolgozz Istennek, és légy mentes az aggodalmaktól, mentes attól, hogy a magad módján kelljen megélned. A galileai halászok, miközben a saját módjukon halásztak, kudarcot vallottak, de amikor a hálót oda dobták, ahová Jézus mondta, hogy dobják ki, az azonnal megtelt halakkal.
Először is tudd meg, hogy Istent nem a te önző ügyeid érdeklik, hanem te és az Ő üdvözítő ügye. Ezért nincs szükség arra, hogy a mammont (önmagadat) szolgáld, és ugyanakkor a mammon érdekeire várd az Ő áldását. Senki sem dolgozhat még a világban sem a saját érdekeiért, és mégis elvárhatja, hogy a cége előléptesse, vagy megtartsa őt bármilyen szolgálati helyen. Egyetlen munkaadó sem azért vesz fel embereket, mert azt akarja, hogy az alkalmazottja megéljen, hanem csak azért, mert azt akarja, hogy a saját üzletéről gondoskodjanak. Tudd meg, hogy Isten ügye fontosabb és messzebbre mutató következményekkel jár, mint bármely ember ügye, és hogy Isten sokkal válogatósabb, mint bármely ember valaha is volt vagy lesz.
Mát 11:28-30-“ Jőjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.”
Mindig emlékezz arra, hogy Isten nem azért hívott el téged a szolgálati helyedre, hogy tápláljon vagy gazdaggá tegyen, hanem hogy megmentsen téged és rajtad keresztül másokat. Ezért bármit is teszel, tedd Isten dicsőségére. Akkor és csakis akkor fogja Ő biztosítani "mindezeket a dolgokat", azokat a dolgokat, amelyeket Isten jónak lát. Ő majd gondoskodik arról, hogy így vagy úgy, de megkeresd a szükségleteidet. Noé, Jób és Dániel hiténél nem kevesebb fogja kifizetni a számlát, Testvér, Nővér, mert minden, ami ettől kevesebb, sértés Istennek. Ez ugyanaz, mintha Őt csalónak neveznénk. Az Isten ígéreteiben való kételkedés teljesen megfosztja a kételkedőt Isten minden áldásától és ígéretétől. Csak ha megtanulsz bízni benne, akkor lesz Ő számodra "mint rejtekhely a szél elől, és fedezék a vihar elől, mint vízfolyások a száraz helyen, mint a nagy szikla árnyéka a fáradt földön". Ézs. 32:2.
"Keressétek először az Istennek országát és az ő igazságát, és mindezek hozzáadódnak hozzátok." Ez az ígéret érvényes volt Dávid idejében, és érvényes lesz most is:
Péntek - Január 13.
További tanulmányozásra
Zsolt 4:6-“Igazságnak áldozatával áldozzatok, és bízzatok az Úrban.”
Dávid személyes tapasztalatból ismerte Isten hűségét: Miután mindent megtett, amit Isten szolgálatában meg kellett tennie, biztos volt abban, hogy amikor a medve és az oroszlán eljött, hogy felfalja bárányait, Isten meg fogja őt szabadítani, ha mindent megtesz, hogy megkímélje őket.
Sőt, mivel hitt abban, hogy Isten megígérte neki a királyságot, és mivel felkenték, hogy király legyen Isten népe felett, Dávid nem kételkedett semmiben. Felismerve kötelességét, bátran ment az óriás Góliát után, aki szembeszállt Istennel és az Ő királyságával, és biztos volt abban, hogy az óriás nem árthat neki. Hit által megszabadította népét az óriás hatalmától. Hit által legyőzte az oroszlánt és a medvét, és megmentette a bárányokat. Hit által tudta, hogy Saul nem veheti el az életét, és nem foszthatja meg őt a tróntól.
Nem, sem vadállat, sem ember nem veheti el az életeteket, és nem csalhat meg benneteket az előléptetéstől, ha Isten akaratát teljesítitek, ha tudjátok, hogy Ő, aki Izraelt őrzi, nem alszik és nem szunnyad (Zsolt 121,3.4); hogy Ő mindent tud rólatok, barátaim, a nap és az éjszaka minden pillanatában; hogy még a fejetekről lehulló hajszálakat is észreveszi; hogy bármi történik veletek, az csak Isten saját akarata a ti javatokra. Azt mondom, ha tudjátok és hiszitek, hogy Ő Isten és testetek és lelketek Őrzője, akkor függetlenül attól, hogy mi történik veletek, boldogok lesztek benne, és Istennek adjátok az elismerést érte, nem zúgolódva, hanem dicsekedve még a megpróbáltatásaitokban és nyomorúságaitokban is.
Ézsa 26:4-“Bízzatok az Úrban örökké, mert az Úrban, Jehovában, örök kőszálunk van.”
Ha teljes szívvel bízol Istenben, és ha a világ az űrbe zuhanna, és összeütközne a csillagokkal, boldogan repülsz majd Istennel együtt.
Lapozzunk most a 2. Korinthusi levél első fejezetéhez, és nézzük meg, mit tudott Pál tapasztalatból Isten gondoskodásáról:
2Kor 1:8-9-“Mert nem akarjuk, hogy ne tudjatok atyámfiai a mi nyomorúságunk felől, amely Ázsiában esett rajtunk, hogy felette igen, erőnk felett megterheltettünk, úgy hogy életünk felől is kétségben valánk: Sőt magunk is halálra szántuk magunkat, hogy ne bizakodnánk mi magunkban, hanem Istenben, aki feltámasztja a holtakat.”
Pál személyes tapasztalatból tanulta meg, hogy hiábavaló az emberben és önmagunkban bízni, de magasan kifizetődő Istenben bízni, hogy egyedül Ő képes megóvni és megtartani a testet és a lelket egyaránt.
Zsolt 127:1- Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző.”