Levél a Zsidókhoz és Hozzánk
1.Lecke, 1. Negyedév. December 25-31. 2021
Oszd meg ezt a leckét
Szombat Délután - December 25
Megjegyzendő Szöveg:
„Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet.”
„Tanulmányozd figyelmesen a Zsidókhoz írt levél első fejezetét. Érdeklődj a Szentírás iránt. Olvasd el és tanulmányozd őket szorgalmasan. „Mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek– mondta Krisztus – és ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam.” Számunkra mindent jelent, hogy kísérleti és egyéni ismeretünk van Istenről és Jézus Krisztusról, „akit Ő küldött”. „Mert ez az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyetlen igaz Istent, és akit elküldtél, Jézus Krisztust.” – Special Testimonies On Education, 1896. március 23. FE 404.1
„Ha figyelmesen tanulmányozzuk a Zsidókhoz írt levél második fejezetét, meg fogjuk tanulni, mennyire fontos, hogy szilárdan ragaszkodjunk az igazság minden adott alapelvéhez.” – The Review and Herald, 1907. július 18. 1SM 41.1.
Vasárnap - December 26
Dicsőséges Kezdet
Zsidók 2:3, 4
A Pál olvasói miért ütköznek nehézségbe a leveleinek megértésében?
Pál olvasói gyakran nehézségekbe ütköznek levelei megértésében, mert könyvként olvassák, nem pedig levélként. Ezért, aki most megértené, az szem előtt tartja, hogy olyan csoportoknak írta, akikkel korábban ismeretsége és levelezése volt, akiknek gondjairól, kérdéseiről korábban tudott. Ebben a szellemben írt nekik, így tudta, mit mondjon nekik, és jól megértették, mire gondol. Következésképpen, ha meg akarjuk érteni a leveleit, először meg kell ismernünk azokat a feltételeket, amelyek a leveleket kiváltották. Ehhez minden egyes betű áttanulmányozásával valakinek arra kell törekedni, hogy kiderítse, melyek voltak a címzettek problémái, amelyeket megpróbált megoldani. Ellenkező esetben csak zűrzavar következhet, hogy miről beszél Pál. Olvasd el őket így, és rájösz, hogy nem is olyan nehéz megérteni őket, mint amilyennek látszanak. --
Hétfő - December 27
A küzdelem
Zsidók 10:32-34; 13:3; 11:26 és 1Péter 4:14, 16
Istentől felhatalmazva mire képesek az igaz keresztények?
Ugyanígy minden igaz keresztény isteni képességgel rendelkezik a szenvedésre vagy az örömre. Ennélfogva, bármi történjen is vele, legyen az szenvedés és bánat, vagy jólét és öröm, Isten bízó gyermeke csak az Úrnak meri tulajdonítani a részét, és senki másnak. És ne feledjétek, hogy „Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, aki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.”1 Kor. 10:13.
„Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője! Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől. Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold. Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet. Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!” Zsolt 121: 4-8.
Ne legyetek hát zúgolók, mint azok, akik „ becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének. És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára. De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában.” Ps. 106:24-26.
De legyetek akár a hűséges apostolok: „Nem hogy az én szűkölködésemre nézve szólnék; mert én megtanultam, hogy azokban, amelyekben vagyok, megelégedett legyek. Tudok megaláztatni is, tudok bővölködni is; mindenben és mindenekben ismerős vagyok a jóllakással is, az éhezéssel is, a bővölködéssel is, a szűkölködéssel is. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.” Fil 4:11-13.
Kedd - December 28
Rossz közérzet
Zsidók 2:18; 3:12, 13; 4:15; 10:25; 12:3, 12, 13; 13:1-9, 13; 1Királyok 19:1-4
Melyik prófécia mutat rá Sátán haragjára a parancsolatok betartói ellen?
Közeledik az éjszaka, és a sötét középkor árnyai kezdenek borulni Isten népére, amikor „mindazok is, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak.” (2Tim. 3:12). Közeledik az idő, amelyről a prófécia ezt mondja: „Megharagvék azért a sárkány az asszonyra, és elméne, hogy hadakozzék egyebekkel az ő magvából valókkal, (a 144 000) az Isten parancsolatainak megőrzőivel, és akiknél vala a Jézus Krisztus bizonyságtétele.” (Jel. 12:17.) De „azt tartom, hogy amiket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik.” (Róm. 8:18.)
„Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen-igen nagy örök dicsőséget szerez nékünk.” 2 Kor 4:17
Ezért Szeretteim, ne rémüljetek meg attól a tűztől, amely próbáltatás végett támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek; Sőt, amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vígadozva örvendezhessetek. Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Lelke, amit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek azt. Mert itt az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig először mi rajtunk kezdődik, mi lesz azoknak a végök, akik nem engedelmeskednek az Isten evangyéliomának?” 1 Pét 4:12-14, 17.
„Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok. Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen: Akinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévő atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be. A minden kegyelemnek Istene pedig, aki az ő örök dicsőségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket, akik rövid ideig szenvedtetek, ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosokká, Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.” 1 Pét 5:6-11.
Szerda - December 29
Sajtóközösség
1Királyok 19:5-18; Zsidók 2;1; 3:12-14; 5:11-6:3; 10:19-25
Mire figyelmeztetik a hívőket, hogy megvédjék magukat Sátán eszközeivel szemben?
Napjainkban a világ telve hízelgőkkel és képmutatókkal. Ám Isten mentsen meg attól, hogy akik szent igazságok őrzőinek tartják magukat, Isten ügyének árulói legyenek és pedig azáltal, hogy becsempészik az igazság ellenségének indítványait és terveit. TM 471.2
Nincs időnk arra, hogy Isten törvénye áthágóinak soraihoz csatlakozzunk, hogy szemükkel lássunk, fülükkel halljunk, s ferdült értelmükkel romlott érzékeikkel értsünk. Tartsunk össze szorosan. Úgy dolgozzunk, hogy egyetlen egységbe forrjunk, hogy életünk szent, jellemünk pedig tiszta legyen. Akik az élő Isten szolgáinak vallják magukat, ne hajoljanak le emberek véleményének bálványa előtt, ne legyenek többé gyalázatos szenvedélyek rabszolgái, ne mutassanak be többé fertőzött áldozatot az Úrnak, nevezetesen bűnfoltos lelküket. TM 471.2
Tartsatok össze! — Önszeretet, büszkeség, önelégültség a forrása a legnagyobb megpróbáltatásoknak, viszályoknak, amelyek a vallásos világban valaha is előfordultak. Az angyal ismételten és ismételten ezt mondta nekem: „Tartsatok össze, szorosan tartsatok össze. Legyetek egy szív, egy lélek.” Jézus Krisztus a vezető, ti pedig testvérek. Kövessétek Őt (Letter, 1890, 4.)! Ev 102.1}
Csütörtök - December 30
Ezek az utolsó napok
Zsidók 1:2; 9:26-28; 10:25, 36-38; 12:25-28
Hogyan részesülhetünk az ókori Izrael tapasztalatainak utolsó napokban való alkalmazásából, miközben az ígéret földjére utaztak?
Ki ment be az ígéret földjére? – Mindenki, kivéve a zúgolódókat. Gondolod, hogy ugyanazt a zúgolódás és panaszkodás szellemét élvezheted, és ennek ellenére megkaphatod a pecsétet? – Milyen abszurd is ez a gondolat! Milyen igazságtalan lenne, ha egy igazságos Isten elpusztítaná az akkori engedetleneket, de megmentené a mai nap engedetleneit.
Mi tette lehetővé az egyik csoport számára, hogy átkeljen a Jordánon? – Istenbe vetett bizalmuk volt, tudván, hogy Ő a legfőbb vezetőjük. Mózest és Józsuét olyannak ismerték el, mint akiken keresztül Isten kommunikált velük. Nem tekintettek rájuk másként, mint akik valójában voltak. Elégedettek voltak a sorsukkal. Úgy fogadták el a parancsot, ahogy a parancsot adták. Így történt, hogy ők voltak az egyetlenek, akik beléptek a földre.
Ha előttünk vannak ezek a példák, ez a kép, akkor magabiztosan meg tudjuk mondani, hogy a Királyság felé tartunk, vagy a föld gyomra felé tartunk (Jel 12:16). És biztos vagyok benne, hogy te is meg tudod mondani, merre tartasz. Az Úr sem többet, sem kevesebbet nem követel tőlünk, mint amennyit a mi típusainktól. Nincs tehát rejtély, hogy mit kell tennünk, és mit nem szabad tennünk, hogy elnyerjük Isten pecsétjét.
Nem kell a csodák országába mennünk, nem kell elgondolkodnunk arról, hogy titokzatos érzésünk, izgalmas érzelmünk van, nem kell a porban dagonyázni, vagy a plafonra ugrani. Nem, nem kell hülyét csinálnunk magunkból. Csak önmagunknak kell lennünk. Legyetek nyugodtak, tisztességesek, tiszteletreméltó, mennyhez hasonló lények, akik igyekeztek Isten akaratát a földön is teljesíteni, ahogyan az a mennyben történik. Nem kell bemutatnunk magunkat, de törődnünk kell az istenadta dolgunkkal, és távol kell tartanunk az orrunkat mások dolgaitól.
Csak ha minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy megfeleljünk a mai, nem pedig a tegnapi üzenet követelményeinek, akkor leszünk elpecsételve, és a Bárány mellett állhatunk a Sion hegyén.
Péntek - December 31
További Tanulmány
„Mondjuk-e, hogy megtévesztettek minket Krisztus közeli eljöveteléről szóló tanítással kapcsolatban? Kijelentjük, hogy minden beszédünk az ő megjelenéséről hiábavaló volt? Mondjuk azt, hogy hiábavaló volt minden munkánk, hogy egy népet készítsünk, amely felkészült az ő eljövetelére? - Soha. Ne legyünk türelmetlenek és idegesek, mert az idő még telik. Türelmesen kell várnunk, hogy Isten munkája megvalósuljon. „Hanem ez lesz a szövetség, amelyet e napok után az Izráel házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az ő belsejökbe helyezem, és az ő szívökbe írom be, és Istenökké leszek, ők pedig népemmé lesznek.” „Tartsuk meg hitünk megvallását rendíthetetlenül; mert hűséges, aki megígérte; és tekintsük egymást, hogy gerjesztjük” – kétségekre, hitetlenségre és hitehagyásra? – Nem, de „a szeretetre és jó cselekedetekre való felbuzdulás végett, El nem hagyván a magunk gyülekezetét, amiképpen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy ama nap közelget.” RH 1888. július 31., par. 5